Megtámadták a gyermekvédelmi népszavazást az Alkotmánybíróságon

Mint arról beszámoltunk, az Országgyűlés november 30-án kormánypárti többséggel elrendelte az országos népszavazást az alábbi kérdésekben:

• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?
• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?
• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?
• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?

November elején pedig úgy döntött az Országgyűlés, hogy akár a parlamenti választások napján is lehet népszavazást tartani. A gyermekvédelmi referendumról szóló határozatban erre és a lebonyolítás ezen formája esetén csökkent költségekre is kitérnek:

Az országos népszavazás lebonyolításának költségvetése – az egy naptári napon szavazásra bocsátott kérdések számától függetlenül – 12 686 900 000 forint. Abban az esetben, ha a népszavazást az országgyűlési képviselők általános választásának napján, közös eljárásban kell megtartani, akkor az országgyűlési képviselők általános választása lebonyolításának a költsége – az együttes lebonyolítás többletköltsége miatt – további 5 566 500 000 forinttal növekszik.

Az eredetileg benyújtott öt népszavazási kérdést a Nemzeti Választási Bizottság még július 30-án hitelesítette. A kérdések aztán felülvizsgálati kérelmek miatt a Kúria elé kerültek, ahol a legmagasabb bírói fórum az öt kérdés közül négyet helybenhagyott, míg egyet elkaszált. Az ötödik kérdés így szólt:

• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek a nemátalakító kezelések?

A kérdés hitelesítését október 22-én a Kúria háromtagú tanácsa megtagadta. A kúriai végzést a kormány alkotmányjogi panaszára az Alkotmánybíróság december 16-án megsemmisítette.

Amint az várható volt, az Alkotmánybíróságon megtámadták az Országgyűlés népszavazást elrendelő határozatát is. A szabályozás alapján az alkotmánybíráknak soron kívüli eljárásban kell dönteniük a referendum sorsáról. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 33. § (1) bekezdése kimondja:

Az Országgyűlés népszavazást elrendelő, valamint kötelezően elrendelendő népszavazás elrendelését elutasító határozatát az Alkotmánybíróság az elrendelés vagy elutasítás Alaptörvénnyel való összhangja és törvényessége tekintetében bárki indítványára harminc napon belül felülvizsgálja. Az indítványnak az Országgyűlés határozatának közzétételét követő tizenöt napon belül be kell érkeznie.

A népszavazást elrendelő határozat elleni indítvány tehát épp a határidő lejárta előtt, december 15-én érkezett meg a Donáti utcába, és az Alkotmánybíróság elnöke még aznap kijelölte az ügy előadó alkotmánybíróját. Az Alkotmánybíróság ebben az esetben a népszavazás elrendelésének vagy elutasításának az Alaptörvénnyel való összhangja és törvényessége tekintetében folytat vizsgálatot. Kétféle döntést hozhat:

• helybenhagyja az Országgyűlés határozatát, vagy
• a határozat megsemmisítése mellett az Országgyűlést új határozat meghozatalára hívja fel.

Az indítványozó, aki egyébként ragaszkodott a névtelenséghez, beadványában kifejtette, hogy az Országgyűlés a vitában és a határozatban mind jogi, mind politikai értelemben „hallgatott” a jogosultak fennmaradó kérelmeiről, azaz a közjogi ellenérvek a „senki földjén” maradtak.

A Kúria által is kiemelten, a lehetetlenre irányuló népszavazási kezdeményezés sérti a kérdés egyértelműségét, az egyértelműség viszont kötelező eleme a népszavazási kérdésnek. E lehetetlenség megnyilvánulása például, ha az Országgyűlés a népszavazási kérdéseket nem tudja majd mindenki számára érthető, és a gyakorlatban alkalmazható törvényszövegbe önteni, amely kiállja az Alaptörvénnyel való összevetés próbáját is.

Álláspontja szerint az Országgyűlés a népszavazás elrendeléséről hozott döntése során nem vizsgálta a jogorvoslati szervek hatáskörén kívül eső körülményeket, a hitelesített kérdésekkel szemben felmerülő közjogi érveket, amelyeket értelmezése szerint a Kúria a jogorvoslati eljárás során az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésként értékelt, nem vizsgálta, illetve arról a határozata indoklásában sem adott számot.

Az Alkotmánybíróságnak az indítvány beérkezésétől számított harminc napon belül, vagyis január közepéig kell döntenie az ügyben.

(Borítókép:  Szigetváry Zsolt / MTI)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!