Erdőtelepítés nélkül a műfenyő sem védi a környezetet

A szervezet arról tájékoztatta lapunkat, hogy

Az egyik szerintük maga az anyag, amiből a műfenyő készült. A műanyagok ilyenfajta dömpingszerű megjelenése csak újabb fennakadást generálna a műanyagok újrahasznosításának amúgy sem megoldott problémakörében.  

A másik ok szerintük a származási helynél keresendő. A távol-keleti gyártók globális kereskedelmi forgalma a műfenyők tömeges elterjedésével újabb termékkel gyarapodna, tovább növelve ezzel a szállító járművek forgalmát, azaz a teherhajók működése során keletkező károsanyag-kibocsátást.

Ahhoz, hogy részben hozzájárulhasson a környezeti fenntarthatósághoz, húsz éven át kellene a felhasználóknak a megvásárolt műfenyőjüket használni. (Hasonló okból jelent problémát a sportpályák felületének kialakításakor telepített műfű is.) Ha az egyszer használatos szívószálakra mért júliusi csapásból következtethetünk a műanyaghulladék kezelésének jövőbeni irányára, akkor úgy tűnik, a műfenyők évei is meg vannak számlálva.

Amint arról korábban írtunk, az IKEA Magyarország felmérést készíttetett a favásárlási szokásokról. Az adatokból az látszik, hogy a megkérdezettek 45,8 százaléka műfenyőt vásárol karácsonyra, a válaszadók 36 százaléka vágott, 8,8 százalékuk pedig visszaültethető, földlabdás fenyővel ünnepel.

A díszkertészek szóvivője arra hívta fel a figyelmet, hogy a termelők által telepített fenyőfák átlagosan tíz évig növekednek, ez idő alatt pedig a növényzet részeként oxigént termelnek, és részt vesznek a szén-dioxid és a por megkötésének folyamatában. Kivágásuk után újratelepítik, az efféle körforgás pedig nem különbözik az egyéb haszonnövényekétől.

A hazai légszennyezés csökkentéséhez tehát senki sem járul hozzá azzal, hogy nem vásárol termelői fenyőt, ennek elterjedése csak a magyar (jellemzően zalai, somogyi és Vas megyei) kistermelőket tenné tönkre. A megoldás e területen az erdőtelepítés lehet. Budapest főtájépítésze, Bardóczi Sándor azonban azt mondja, Magyarországon csak az Alpokalján, illetve a Balaton-felvidéken őshonos a fenyő. Az ’50-es években ugyan az akkor uralkodó erdészeti irányzat miatt nagyon sok helyen – különösen a hegységekben – feketefenyőt ültettek, de 

ezeket most próbálják lecserélni, mert iszonyúan elkezdtek száradni. Már az erdészek is azt látják, hogy ez Magyarországon nem egy fenntartható állapot, az ökológusok pedig azt, hogy először a vegetációban a fenyők fognak kiszáradni, aztán a bükkök.

A szakember szerint a földlabdás fenyő sem különösebben előremutató megoldás, mivel a mi klímánkon már most sincs elég csapadék (és várhatóan egyre kevesebb lesz)  ahhoz , hogy az így kiültetett fenyők hosszabb távon megmaradjanak. Nagyon gyakran és sok vízzel kellene locsolni őket. Ha valaki ezt vállalja, akkor persze a városi kertekben is túlélhetnek.

Budapest főtájépítésze már szavazott: vágott fenyő vásárlásával a fenntarthatóság mellett tette le a voksát.

(Borítókép: Műfenyőt vásároló férfi Nápolyban 2020. november 28-án. Fotó: Ciro Fusco / MTI / EPA)