Elvándorol a budapesti lakosság és ez vízközmű kapacitási gondokat okoz
A koronavírus-járvány miatt elrendelt otthoni munkavégzés növelte a háztartások ivóvízfogyasztását, míg a nem lakossági terület fogyasztása csökkent - közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) az MTI-vel.
Az energiahivatal a járvány miatt bevezetett intézkedések vízfogyasztásra gyakorolt hatását vizsgálta.
2020-ban a lakossági számlázott vízfogyasztás 4,5 százalékkal nőtt, 344,5 millió köbméterről 360,2 millió köbméterre. Ezzel párhuzamosan a nem lakossági fogyasztók számára számlázott vízmennyiség 12 százalékkal csökkent 2019-hez képest, 118,5 millió köbméterről 104,6 millió köbméterre.
A szennyvízágazatban szintén megfigyelhető volt az ivóvíz esetében bemutatott változás, a lakossági számlázott szennyvízmennyiség 5,2 százalékkal nőtt, míg a nem lakossági 11,5 százalékkal csökkent az előző év adataihoz képest.
A 2020-as adatok alapján – a számlázott lakossági mennyiségek növekedése ellenére – az engedélyes tevékenység (ivóvíz és szennyvíz) értékesítésből származó nettó árbevételének kismértékű – 1 százalék alatti csökkenése volt megfigyelhető, aminek oka a nem lakossági szegmens fogyasztásának visszaesése.
A koronavírus közvetlen hatásai mellett a MEKH vizsgálta a pandémia közvetett, az ellátásbiztonságot, valamint a szolgáltatás folyamatos fenntarthatóságát befolyásoló egyéb hatását is, így a lakosság belföldi – elsősorban az agglomerációk irányába történő – vándorlását és ezzel összefüggésben az egyes víziközmű-rendszerek kapacitáskihasználtságát.
A főváros vonatkozásában az elmúlt öt évhez viszonyítva a 2020-ban volt a legnagyobb az elvándorlás mértéke, Pest megye pedig nagyarányú befogadója az elvándorló lakosságnak.
A második legnagyobb mértékben Győr-Moson-Sopron megye, majd Vas megye népességszáma gyarapodott. A folyamat eredményeként a korábban elégséges mértékű közműhálózati kapacitás a jövőben vélhetően egyre kevésbé elégíti ki a növekvő igényű szükségleteket.