Amikor azt hittük, hogy vége lehet, újra visszatért a járvány

2021-et a még 2020-ból magunkkal hozott járványügyi intézkedésekkel kezdte az ország, este 8 és reggel 5 óra között kijárási korlátozás volt, az éttermek csak elviteles kiszolgálással működhettek, a gyógyszertárak és benzinkutak kivételével az üzletek este 7 óráig maradhattak nyitva, a szállodák üzleti, gazdasági vagy oktatási célból érkezetteket fogadhattak, zárva voltak például a mozik, uszodák, állatkertek.

2021 január elejére, kevesebb mint a járvány kezdete után egy évvel átlépte a tízezret a halálos áldozatok száma Magyarországon.

A tavasz felé közeledve, február közepén elindult a nyitásról szóló konzultáció, de hamar kiderült, hogy a harmadik hullám még csak akkor vette kezdetét, megérkezett a brit variáns, február végén Orbán Viktor arról beszélt, hogy az addigi járvány legnehezebb két hete jön.

A helyzet annyira súlyos volt, hogy március elején további szigorításokat kellett bevezetni: az élelmiszerüzletek, patikák, benzinkutak, drogériák, dohányboltok, gazdasági, mezőgazdasági és erdészeti tevékenységhez nélkülözhetetlen anyagokat és eszközöket árusító üzletek, valamint az állateledelt, takarmányt forgalmazó üzletek, a piac és a termelői piac kivételével minden üzletnek be kellett zárnia. A szolgáltatások is szüneteltek a magánegészségügyi, szociális, pénzügyi, postai, járműszerviz-szolgáltatások kivételével. A maszkviselés a lakott területen belül valamennyi utcán, közterületen kötelező volt.

A járvány legsúlyosabb időszakaiban az oktatás is átalakult, az intézmények a személyes jelenlét helyett digitális tanrendre tértek át, illetve az óvodák is zárva voltak. A kormány közben védettségi igazolványt vezetett be az oltottaknak és a víruson átesetteknek, de azt csak később töltötte meg jogosítványokkal.

A hiányzó vakcináktól a túl kevés jelentkezőig

A kormány lassúnak tartja a Brüsszel által koordinált uniós vakcinabeszerzést és szállítást. A nyugati oltóanyagok lassan és kis mennyiségben érkeznek, ez jelentősen korlátozza és fékezi a védőoltások végrehajtását – olvashattuk január 14-én a kormányzati tájékoztatóoldalon. Akkor még csak a Pfizer és a Moderna szállított vakcinát Magyarországra. Szijjártó Péter január 18-án közölte, hogy a kínai és az orosz oltóanyagról is tárgyalnak.

„A magyar oltókapacitás jóval nagyobb, mint amennyi koronavírus elleni vakcina van” – mondta Orbán Viktor 2021. január 15-én a Kossuth rádióban; akkor 105 ezernél járt a beoltottak száma.

Január 22-én érkezett a bejelentés: egymillió ember beoltásához elegendő, kétmillió adag Szputnyik V-t vásárolt Magyarország. Január végén ötmillió adag Sinopharm érkezése vált biztossá. Ezzel a két oltóanyaggal kiegészítve a nyugati vakcinákat (Pfizer, Moderna, AstraZeneca, Janssen) európai szinten is gyorsan haladt a magyar oltási kampány, március elejére elértük az egymillió oltottat, május végére az ötmilliót, de később lelassult az oltakozás.

A kormány kampányt indított a vakcina felvételéért, novemberben és decemberben oltási akcióheteket is hirdettek, aminek keretében előzetes regisztráció nélkül lehetett kérni az oltást az arra kijelölt pontokon.

Július közepén Orbán Viktor bejelentette, hogy lehetővé teszik a harmadik oltás beadását, miközben a fiatal korosztályok vakcinázása is elkezdődött; december közepétől már az 5–11 év közöttiek is kaphatnak oltást.

Vannak olyan munkakörök, ahol kötelezővé tették az oltást, az egészségügyben dolgozóknak a harmadik vakcinát is fel kell venniük, valamint többek között a tanároknak is oltakozniuk kell. Október végén engedélyezte kormány, hogy a munkáltatók a munkavégzés feltételeként előírhassák munkavállalóiknak az oltást.

Átoltottsághoz kötött enyhítés

• 2,5 millió oltotthoz kötötték az első enyhítést, ezt a számot április 6-ra értük el. A kijárási korlátozás kezdete este 10 órára módosult, ehhez igazodott az üzletek nyitvatartása is. Bevezették a négyzetméter-alapú működést, átlagosan tíz négyzetméterenként egy vásárló tartózkodhatott az üzletekben. Nyithattak a szolgáltatások, például a fodrászatok és kozmetikák.
• 3,5 millió oltottra volt szükség a következő lépéshez. Április végén kinyithattak a vendéglátóhelyek teraszai, a kijárási tilalom kezdete este 11 órára módosult. Fokozatosan újraindult a jelenléti oktatás az iskolákban.

• Félmillió oltottal később a védettségi igazolvánnyal rendelkezők használhatták a szolgáltatások széles körét, megnyíltak számukra a színházak, a mozik, a múzeumok, a könyvtárak, a tánc- és zeneművészeti események, a cirkusz, az edző- és fitnesztermek, a jégpályák, az állatkertek, a fürdők és uszodák, a játszóházak, a sportesemények, a kalandparkok és a szállodák, valamint az éttermek belső helyiségei is.

• Ötmillió oltott után megszüntették a kijárási korlátozást és eltörölték a szabadtéri kötelező maszkviselést.

• 5,5 millió legalább az első vakcinával beoltott után, július elején megszűnt a kötelező maszkviselés az üzletekben és a tömegközlekedési eszközökön is. Innentől újra védettségi igazolvány nélkül lehetett használni a vendéglátó- és szálláshelyeket, valamint a szabadidős létesítményeket. Törölték a négyzetméter-alapú létszámkorlátot.

Megérkezett a negyedik hullám

Orbán Viktor már július 23-án arról beszélt, hogy elkezdődött a negyedik hullám Nyugat-Európában, aminek Magyarország is a része lesz.

A járványadatok folyamatosan romlottak, terjedt a delta-variáns, az első szigorításra október 28-ig kellett várni. Gulyás Gergely bejelentette: november 1-jétől újra kötelező a maszkviselés a közösségi közlekedési eszközökön, látogatási tilalmat vezetnek be a kórházakban, és a munkaadók a munkavégzés feltételeként előírhatják a munkavállalóknak az oltás felvételét.

November 18-án a miniszter már azt közölte, hogy kötelező a maszk használata például az üzletekben vásárláskor, a bevásárlóközpontokban, a levéltárakban, a múzeumokban, a színházakban, a mozikban, illetve a közigazgatási szerv ügyfelek részére nyitva álló területén. A szolgáltatásoknál ott kötelező a maszkviselés, ahol egy helyiségben rendszeresen öt főnél többen tartózkodnak. Ezek az intézkedések jelenleg is hatályosak.

A koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetet december közepén 2022. június 1-jéig meghosszabbították. 2021 végén 6,2 milliót mutat a legalább az első vakcinával beoltottak száma, hatmillióan a második vakcinát is megkapták, 3,1 millióan a harmadik oltásnál járnak. A halálos áldozatok száma 39 ezer, miközben Magyarországon is felbukkant a vírus legújabb variánsa, az omikron.

(Borítókép: A kijárási tilalomra figyelmeztető plakát egy hirdetőoszlopon Budapesten. Fotó: Faludi Imre / MTVA / Bizományi / MTI)