Itt az ellenzék majdnem végleges programja

A szociális területtel kezdte a programbemutató sorozatot az ellenzéki összefogás, az LMP-s Kanász-Nagy Máté, a szocialista Korózs Lajos, valamint egyéni választókerületi győzelme esetén a Párbeszéd frakciójához csatlakozó Jámbor András ismertette a terveket.

• Emelnék a családi pótlékot.
• Szociális bérlakásprogramot indítanának, panel- és gangfelújítási programot is terveznek. Támogatnák az önkormányzati és szociális bérlakások felújítását.
• Lakhatási támogatási rendszert hoznának létre, szélesítenék a lakáscafeteria rendszerét.
• Újraindítanák a lakáscélú előtakarékossági programot.
• Határozatlan időre felfüggesztenék a devizahitelesek kilakoltatását. Kártérítési alap is lenne a hitelkárosultaknak.
• Visszavezetnék a szociális rendszerbe a lakásfenntartási támogatást, az adósságkezelési szolgáltatást. Kiterjesztenék a családi csődvédelmi intézményt.
• Ötven százalékkal emelnék a szociális dolgozók bérét.
• Bővítenék a közgyógyellátási gyógyszerkeretet.

Gazdaság

A szociális pontokat a gazdaság követte a momentumos Ilyés Márton, a DK-s Varju László, a jobbikos Z. Kárpát Dániel és a párbeszédes Tordai Bence prezentálásában.

• Nem emelnék az adókulcsokat, de igazságosabbá tennék az szja-rendszert.
• Integrált fejlesztési terveket hoznának létre a helyi közösségekkel.
• Európai minimálbért szeretnének.
• Új, átlátható, a versenyt szorgalmazó közbeszerzési rendszert ígérnek.
• Eltörölnék nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokat lehetővé tévő törvényt.
• Felszámolnák a „trafikmutyit”.
• Csatlakoztatnák Magyarországot az Európai Ügyészséghez, belföldi antikorrupciós szervezetet is működtetnének.
• Szigorú összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozati rendszert vezetnének be.

Egészségügy

Harmadikként érkezett az egészségügy a DK-s Komáromi Zoltán, a jobbikos Lukács László György és a momentumos Havasi Gábor részéről.

• Tovább emelnék a béreket. Egyszeri jelentős, majd az éves átlagot meghaladó szakdolgozói béremelést biztosítanának.
• Visszavonnák az új szolgálati jogviszonyt.
• Önálló egészségügyi minisztériumot hoznának létre.
• Csökkentenék a várólistákat. Átmenetileg, a várólisták ledolgozásáig a megfelelő minőségbiztosítási garanciák mellett megszüntetnék a teljesítménykorlátozó intézkedéseket.
• Megelőzéssel, korai felismeréssel növelnék a daganatos betegek gyógyulási esélyeit. Bővítenék a szervezett szűrővizsgálatok rendszerét, államilag fizetett szabadnapokat adnának a szűrővizsgálatokra.
• Az egész országra kiterjesztenék a képalkotó vizsgálatok kapacitásbővítését.

Oktatás

Az oktatásról a szocialista Kunhalmi Ágnes, a jobbikos Brenner Koloman és a momentumos Tóth Endre beszélt.

• Egy egyszeri, nagyarányú béremelést fokozatos, kiszámítható béremelés követne.
• Megjelenne a differenciált bérezés, fontosnak tartják a pótlékok visszaállítását, ezzel erősítenék többek között a halmozottan hátrányos helyzetű területeken oktató pedagógusok fizetését, és a sajátos nevelésű igényű gyerekekkel foglalkozókét is.
• Csökkentenék a „a buta és felesleges túladminisztrációból” fakadó terheket.
• Csökkentenék a Nemzeti alaptanterv jelenlegi „megtanulhatatlan és megtaníthatatlan” mennyiségű tananyagát.
• Biztosítanák, hogy az érettségiig minden magyar fiatal legalább középfokú nyelvvizsgát tehessen. A szakképzésben is lehetővé tennék a megfelelő szintű nyelvtudáshoz jutást.
• Ingyenessé tennék az első diplomát. Bizonyos feltételekkel ez igaz lenne az első mesterszakos diplomára és az első doktori képzésre is.
• Nagyobb teret adnának a modern pedagógiai gyakorlatoknak, előtérbe helyeznék a kritikai gondolkodás, a vitakultúra és a csapatmunka fejlesztését.
• Segítenék a pénzügyi ismeretek és a digitális készségek fejlesztését, utóbbihoz minden diáknak adnának egy tabletet.
• Rugalmasabb tantervi szabályozással visszaállítanák az iskolák és pedagógusok szakmai önállóságát.
• Biztosítanák a szabad tankönyvválasztást.
• 18 éves korra emelnék a tankötelezettség korhatárát.

Nyugdíjrendszer

Az MSZP-s Korózs Lajos és a DK-s Szakács László főszereplésével vasárnap megismerhettük azt is, hogy mit kezdene az ellenzék a nyugdíjrendszerrel.

• Átláthatóvá tennék a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásokat.
• Megtartanák a nők negyven év munka utáni nyugdíjba vonulási lehetőségét a 13. havi nyugdíjjal együtt.
• Társadalombiztosítás-alapú nyugdíjrendszert működtetnének.
• Mindenkinek biztosítanák a rugalmas nyugdíjba vonulás feltételeit.
• Az a céljuk, hogy az átlagnyugdíj elérje legalább a nettó minimálbér ötven százalékát.
• A töredékéveket is beszámítanák a nyugdíjrendszerbe.
• Nyugdíjkorrekciós programot indítanának.
• Visszatérnének a vegyes indexáláshoz, az infláció mellett a gazdaság bővülését is figyelembe vennék.

Tíz százalék hiányzik

Jakab Péter a Szabad Európának adott interjújában elmondta, hogy a program kilencven százalékában már megszületett a konszenzus, a hiányzó tíz százalékban olyan területek vannak, mint a határon túli magyarok szavazati joga vagy az euró bevezetése. Az eurózónához történő csatlakozás nem vitás kérdés, de annak időpontja igen.

A határon túli magyarok választójogáról úgy fogalmazott a Jobbik elnöke, hogy a szavazati jogot nem lehet elvenni, de meg kell reformálni a rendszert, „mert joggal érzi azt a magyar adófizető, hogy miért egy olyan adófizető dönt az ő sorsáról, aki egy másik ország kasszáját gyarapítja”. Potenciális megoldásként egy olyan elképzelést vázolt, amelyben a határon túliak nem magyarországi pártlistákra szavaznának, hanem a saját közösségükből választanának egy szószólót a magyar parlamentbe.

(Borítókép: Az ellenzék képviselői 2021. október 23-án. Fotó:  Gorondy-Novák Edit / Index)