–20 Celsius-fokig is lehűlhet a levegő

Az ország déli és keleti részében erősen felhős vagy borult lesz az ég, másutt a kevésbé felhős területeken is megnövekszik estétől a felhőzet, egyedül az Észak-Dunántúlon lehet kevesebb felhő, közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat. 

Hétfő estétől kedd reggelig általában közepesen vagy erősen felhős lesz az ég, egyedül az Észak-Dunántúlon lehet kevesebb a felhő. Csapadék nem valószínű. Az északi, északkeleti szél nagy területen megélénkül, a Nyugat-Dunántúlon és a Tiszántúlon megerősödik, néhol viharos lökések is lehetnek. A Tiszántúlon hófúvás kialakulhat.

Kedden általában napos időre számíthatunk, de a déli megyékben továbbra is lehetnek közepesen vagy erősen felhős tájak. Számottevő csapadék nem valószínű. Az északi, északkeleti szél az ország nagy részén megerősödik, a nyugati határ mentén és az északkeleti harmadban viharos lökések is lehetnek. A Tiszántúlon hófúvás is kialakulhat. A legmagasabb nappali hőmérséklet –2 és +4 Celsius-fok között alakul.

Szerdán többnyire derült vagy gyengén felhős, napos időre számíthatunk. Csapadék nem várható. Az északi, északkeleti szelet többfelé élénk, néhol erős lökések kísérik. A minimum-hőmérséklet általában –10 és –5 fok között alakul, de a hóval borított, illetve a szélcsendes, fagyzugos részeken több fokkal hidegebb is lehet. A maximum-hőmérséklet −4 és +2 fok között várható.

Az Időkép előrejelzése szerint a hét leghidegebb reggelére csütörtökön ébredhetünk, a hófödte tiszántúli tájakon

Az észak, északkelet felől megerősödő széllel hidegebb, szárazabb levegő érkezik fölénk, amely szerdán jut nyugalomba. Erős éjszakai fagyok várnak ránk, a leghidegebb csütörtök hajnalban várható, ekkorra mindenhol legyengül a szél, és az égbolt is tiszta lesz.

A Dunától keletre nagy területen csökkenhet −10 Celsius-fok alá a hőmérséklet, a hóval borított keleti, délkeleti tájakon pedig nem lesz ritka a −15 Celsius-foknál erősebb fagy. Egy-két helyen akár −20 Celsius-fok is lehet.

Kontinensünk északkeleti és délnyugati részének időjárását jelenleg anticiklonok alakítják. Ezen képződmények hatására mindkét területen nyugodt az idő, viszont hőmérséklet szempontjából ellentétes az Ibériai-félsziget a Skandináv-félszigettel szemben, hiszen míg előbbin a maximum-hőmérséklet több helyen 20 Celsius-fok fölött, addig az utóbbi területen többfelé –20 Celsius-fok körül alakult. A két térség között ciklonok és frontjaik okoznak csapadékos, változékony időjárást, a Pireneusok fölött húzódó melegfronti felhőzetből a spanyolországi Iruritában elérte a 97 mm-t is a napi csapadékösszeg.

A Földközi-tenger keleti medencéje fölött ciklon örvénylik, több helyen, főleg az Égei-tenger medencéjében zivatarok is kialakultak, de Szicíliából és Korzikáról is érkezett jelentés villámlásról.

A Kárpát-medence időjárását a Skandináv-félsziget felett elhelyezkedő anticiklon alakítja, amelynek peremén hideg, de száraz levegő érkezik fölénk, a Tiszántúlon nagy területen hófúvásra lehet majd számítani.

(Borítókép: Zúzmarás nád a nagykanizsai Csónakázó-tavon 2022. január 9-én. Fotó: Varga György / MTI)