A bírósági végrehajtás az igazságszolgáltatás állatorvosi lova

Korrupció vádjával tavaly november elején tartóztatták le a Liszt Ferenc repülőtéren Schadl Györgyöt, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökét; egyúttal az ügy hírzárlat alá került. Ami tényleg azt jelentette, hogy se a Fővárosi Törvényszék, se a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, de még az Igazságügyi Minisztérium sem adott tájékoztatást a történtekről.

Rejtett figyelések, leplezett eszközök

Pár héttel később aztán kiderült, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség nyomozásában az a megalapozott gyanú merült fel, miszerint Völner Pál országgyűlési képviselő, az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyettese és parlamenti államtitkára hosszabb időn keresztül rendszeresen, alkalmanként két–ötmillió forintot kapott a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől. Az államtitkár három év alatt összesen 83 millió forintot vett át Schadltól. Az ügy pikantériája, hogy Völner, akinek a legfőbb ügyész december 7-én kezdeményezte képviselői mentelmi jogának felfüggesztését, és még aznap lemondott államtitkári posztjáról, 2019 nyarától a Magyar Bírósági Végrehajtói Karral kapcsolatos feladatokat ellátó miniszteri biztos is volt. A mentelmi jog felfüggesztését célzó országgyűlési határozati javaslat szerint Völner Pál

vállalta továbbá azt is, hogy hivatali pozícióját arra fogja felhasználni, hogy adott esetben kiírás előtt álló vagy folyamatban lévő pályázatokat vagy más hatósági eljárásokat szintén a kar elnöke kéréseinek megfelelően, számára kedvezően befolyásolja.

A tényállást tanúvallomások és a Nemzeti Védelmi Szolgálat rejtett figyelései is alátámasztják, amihez a gyanúsítottakkal szembeni leplezett eszközök (lehallgatás, információs rendszer titkos megfigyelése) során szerzett értesüléseket, lefoglalt bűnjeleket, okirati és tárgyi bizonyítékokat, továbbá elektronikus, hívásforgalmi és cégnyilvántartási adatokat használtak fel.

Az ügyben Völner Pálon kívül tizenkét gyanúsított van – közülük nyolc végrehajtó és egy végrehajtó-helyettes. Hat személy letartóztatásban, egy bűnügyi felügyelet alatt áll. A 24.hu értesülése szerint Schadl és két társa letartóztatását március 8-ig meghosszabbították.

Az átvilágítók nem hittek a szemüknek

A 2010-es évek első felében is botrány botrányt követett a bírósági végrehajtóknál. Több tucat végrehajtó azért került a vádlottak padjára, mert jól szervezett akciókban, beépített licitálók közreműködésével adták-vették az ingatlanokat és értékesebb ingóságokat. Ha valaki kinézett magának egy autót vagy egy lakást, azt a végrehajtó nemegyszer a lehető legalacsonyabb kikiáltási áron hirdette meg, hogy a megrendelő elvigye és jóval magasabb áron értékesítse. A különbözeten a felek osztoztak. 

Sokakat váratlanul ért a hír, hogy 2014 októberében, húsz év után távozott posztjáról a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnöke. Krejniker Miklós elmondása szerint azért mondott le, mert nem akart a szervezet előtti változások útjába állni.

A sorozatos skandalumok következményeként Trócsányi László igazságügyi miniszter 2015 végén kinevezte Szekér Juditot miniszteri biztosnak a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara mellé, és a korábbi, visszaélésekről és összefonódásokról szóló panaszok miatt a minisztérium megkezdte a kamara átvilágítását. A vizsgálat eredményeként elsőként mégsem egy kamarai vezetőnek kellett távoznia a posztjáról, hanem Patyi Gergely igazságügyi államtitkárnak, mert kiderült, hogy a tárca az államtitkár egyik korábbi üzlettársának cégét bízta meg a kamara informatikai rendszerének átvilágításával.

Az átvilágítók nem hittek a szemüknek, mert akárhová néztek vagy nyúltak, szinte mindenhol szabálytalanságokba, törvénytelenségekbe ütköztek. A minisztérium ezért bejelentette, hogy büntetőfeljelentést tesz a végrehajtói kamaránál végzett audit alapján. A tárca közleményben tudatta:

Az átvilágítás eredményeit összefoglaló jelentések kiértékelése és elemzése során az Igazságügyi Minisztérium több ponton és több kérdésben is olyan körülményeket észlelt, amely kapcsán felmerült a bűncselekmény elkövetésének gyanúja. Az Igazságügyi Minisztérium mindezek alapján 2015. március 27-én ismeretlen tettes ellen különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanúja miatt feljelentést tett a Budapesti Nyomozó Ügyészségen.

Konferenciák luxuskivitelben

A Mandiner.hu információi szerint a végrehajtókat gyakran családtagjaik is elkísérték a kiküldetésekre. 2012 májusában a Dél-afrikai Köztársaságban rendezett konferenciára például hat kamarai tag mellett öt családtag, köztük az akkori elnök, Krejniker Miklós felesége és lánya is elutazott. A résztvevők fejenként 150 euró napidíjat kaptak, de jutott még 270 ezer forint a reprezentációs költségekre és több mint félmillió fakultatív programokra. 

Tizenkét útra családtagok is elutaztak. Fokvároson kívül többek között Kanadában, Skóciában, Franciaországban, Krétán és Cipruson is megfordultak a végrehajtói kamara vezetői és rokonai.

Nem éppen józan mértékletességre vall, hogy a kilakoltatásokból, gépjárművek lefoglalásából, adósságok behajtásából élő bírósági végrehajtókat tömörítő kamara 2014 októberében egy sárvári luxusszállodában rendezte meg a konferenciáját, ahol az sem jelentett fennakadást, hogy a közgyűlést végül „technikai okok” miatt meg sem tartották. A résztvevők így aztán békésen öblíthették le saját címkézésű borral a chilis-zöldséges garnélát meg a marhabélszínt.

Nem került többe, mint bármelyik magyar állampolgárnak, aki egy pár napos hétvégét eltölt a wellness-szállodában, tehát hetvenezer per fő körül

– kommentálta a Hír TV-nek a költésekről szóló híreket Császti Ferenc, aki Krejnikert követte az elnöki székben. A cech mindenesetre 38 millió forintra rúgott. A kamara vezetői korábban sem garasoskodtak, ha össze kellett kürtölni a tagságot: 2010-ben Sárváron 33,5 milliót, 2011-ben Tapolcán 17,4 milliót, 2012-ben Siófokon 20,4 milliót, 2013-ban pedig az újpesti Ramada Resort Aquaworld Hotelben 29,7 milliót költöttek közgyűlés rendezésére. Vagyis nem igazán mentek négy csillag alá...

A fizetéseken, utazásokon túl jutott pénz marketingre is. 2014-ben a kamara vezetése a Jóban Rosszban című tévésorozatban való megjelenésre májusban 19 900 000 forint + áfa értékben kötött szerződést az októberi részekre, júliusban pedig a november 4-től december 19-ig tartó sávra költöttek el ugyanennyit.

Az ügyészségi feljelentéshez csatolt átvilágítási anyag szerint

A tételek között volt olyan teljesítés is, amelyhez nem kapcsolódott a kifizetéshez tartozó szerződés.

Kamara helyett kar

A minisztérium a büntetőfeljelentés után a jogalkotásban is lépett: megváltoztatták a kamara nevét és jogállását: 2015. augusztus 31-ével 

Az ellenőrök a végrehajtói kamara átvilágítása során azt is megdöbbenve tapasztalták, hogy az akkor nyilvántartott 193 végrehajtó felének legfeljebb érettségije van, és mindössze negyvenen rendelkeznek jogi végzettséggel. Ezzel szemben akadt köztük állattenyésztő, óvodapedagógus és könyvtáros is. Ezért az Igazságügyi Minisztérium előírta, hogy a bírósági végrehajtóknak 2022. december 31-ig jogi képesítést kell szerezniük.

A képzéssel kapcsolatos legendákról egy bírósági végrehajtó a Telexnek elmondta:

Akadt közöttünk, aki könnyen tanult, de volt, aki karosszérialakatosból lett végrehajtó. Akadt, aki feladta, más nagyon szenvedett, de bebiflázta a latin szavakat, és letette a vizsgát.

2016 elején negyven bírósági végrehajtó az Alkotmánybírósághoz fordult a végrehajtói törvény módosítása miatt, mert szerintük a jogszabály sérti a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát, valamint nem ad kellő felkészülési időt a jövőbeni működésükhöz szükséges jogi doktorátus megszerzéséhez. Nos, az alkotmánybírák elutasították az alkotmányjogi panaszt. A 3076/2017. (IV. 28.) AB-határozat indoklása hangsúlyozta:

az indítványokban kifogásolt szabályok nem a kihirdetésüket megelőző időre nézve állapítanak meg kötelezettségeket és nem a végrehajtók korábbi jogállását vagy már teljesedésbe ment végrehajtói jogviszonyokat változtatnak meg, hanem a végrehajtói, végrehajtó-helyettesi tevékenység gyakorlásához, valamint a végrehajtói irodák működéséhez a jövőben megkövetelt képesítési feltételeket és jövőbeni jogállásuk kereteit szabályozzák.

Az alkotmánybírák tettek ezenfelül néhány, a bírósági végrehajtás állapotára vonatkozó kritikus megjegyzést is:

A bírósági döntések végrehajtásának bizonytalansága, szervezetlensége vagy időszerűtlensége, illetve a végrehajtási szervezet szakszerűtlen működése egyidejűleg a bírói hatalom tekintélyének fokozatos erodálásához és meggyengüléséhez vezet. A bírósági végrehajtás rendje ezért közvetlen kapcsolatban áll az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom, valamint a bírósági döntések tekintélyének megőrzésével. Szervesen kapcsolódik a bíróság alapeljárásához és egyúttal kihat a bírói hatalmi ág megítélésére és működösére.

Az emberség határán mozogva

A bírósági végrehajtást sokan összetévesztik a különböző gazdasági társaságok által végzett követeléskezeléssel, behajtással. A bírósági végrehajtóknak viszont eljárásuk során szigorú törvényi követelményeknek kell megfelelniük.

A jogalkotók szinte folyamatosan finomítják a végrehajtási szabályokat. A parlament legutóbb 2020. július 3-án módosította a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényt, amely több adósvédelmi garanciát iktatott a szabályozásba. Így 2021. január 1-jétől megváltoztatták az elektronikus árverések struktúráját.

A visszaélések visszaszorítása érdekében a lakóingatlanok árverésekor a vételi ajánlatnak az első szakaszban legalább a kikiáltási ár kilencven százalékának, a másodikban legalább nyolcvan százalékának, a harmadikban legalább hetven százalékának megfelelő összegnek kell lennie. Fogyasztóval kötött szerződésen alapuló követelés behajtása esetén pedig a vételi ajánlat legalább a kikiáltási ár száz százalékának megfelelő összeg, feltéve hogy az adósnak ez az egyetlen lakóingatlana, amely egyben a lakóhelye is.

Magyar Fanni A bíróság művészete, avagy a végrehajtási eljárás felfüggesztésének esetei, különös tekintettel a méltányolható körülményekre című tanulmányában kiemelte:

A végrehajtási eljárásokban […] különösen nehéz eljárni és döntést hozni, hiszen az ügyiratok mögé nézve nagyon közelről látja a döntéshozó magát az embert a sokszor kilátástalannak tűnő életkörülmények között, amikor a jogszabályi rendelkezés és az emberség határán mozogva kell eljárnia.

Magyarországon ma 181 önálló bírósági végrehajtó és 307 végrehajtó-helyettes tevékenykedik, és több mint ötszázan végrehajtójelöltek. A karon belül egyelőre nagy a bizonytalanság. Nem anyagi értelemben, hiszen a végrehajtói kar 2020-as beszámolójában mintegy hétmilliárdos vagyont tüntetett fel, amiből több mint kétmilliárd forintot készpénzben, illetve bankbetétben helyeztek el. A kar honlapja szerint ma is Schadl György a szervezet elnöke. Egy címoldali közlemény pedig arról számol be, hogy egy önálló bírósági végrehajtó irodájának és végrehajtó-helyettesének nevével telefonos csalók anyagi haszonszerzés végett megpróbálnak visszaélni.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az önálló bírósági végrehajtó, önálló bírósági végrehajtó-helyettes, továbbá a végrehajtói iroda munkatársa nem kezdeményezhet telefonhíváson keresztül pénzügyi teljesítésre történő felhívást. […] A visszaélések megelőzése érdekében, kérjük, mindig körültekintően járjanak el.

Így igaz. Most már azonban a következő kormányra és Országgyűlésre vár, hogy végre rendet tegyen a bírósági végrehajtás háza táján.

(Borítókép: A Város Mindenkié csoport szervezésében Lakásmenet-felvonulást tartottak a lakhatáshoz való jogokért, a kilakoltatások ellen, az utcán élők segítéséért Budapesten 2018. szeptember 29-én. Fotó: Huszti István / Index)