Ez lesz a menet április 3-ig – Minden, amit az idei választásról tudni kell

Ahogy a héten kiderült, a jogszabályok szerinti lehetséges legkorábbi időpontra, április 3-ra írta ki az országgyűlési képviselő-választást, egyben a kormány által kezdeményezett gyermekvédelmi népszavazást Áder János köztársasági elnök.

Az országgyűlési képviselők választása most is egyfordulós lesz, a választópolgárok pedig ezúttal is két szavazattal rendelkeznek. Egyfelől voksolhatnak arra, hogy a saját egyéni választókerületükben kit szeretnének képviselőnek. (Ez az a bizonyos 106 körzet.) A másik íven az országos pártlistáról a számukra szimpatikus pártok, valamint pártformációk valamelyikére húzhatják be az x-et. Az országos listán 93 országgyűlési mandátum sorsa dől el.

Azok, akik kérték – illetve kérik – a helyi választási irodától, hogy nemzetiségi választóként vehessenek részt a választáson, nem pártlistára, hanem nemzetiségük listájára voksolhatnak. A nemzetiségek kedvezményes mandátummal kerülhetnek az Országgyűlésbe.

Lakcím és tartózkodási hely szerint a legfontosabb választási szabályok:

• a magyarországi lakcímmel rendelkező, külföldön tartózkodó választópolgárok a nagykövetségeken és konzulátusokon szavazhatnak;
• azok a magyar állampolgárok, akiknek nincs magyarországi lakcímük, regisztráció után levélben adhatják le a voksukat, ám ők kizárólag az országos pártlistára szavazhatnak;
• aki a szavazás napján nem tartózkodik a lakóhelyén, de Magyarországon szeretne voksolni, március végéig kérheti az átjelentkezését, ám aki így jár el, csak az eredeti lakcíme szerinti egyéni képviselőjelöltre szavazhat.

Most még közel egy hónap nyugalom vár ránk, majd február 12-én, a hivatalos kampánystarttal várhatóan felpörögnek az események. 

Február 11.

A közel 7,8 millió, magyarországi lakhellyel rendelkező választójogosultnak a január 26-i névjegyzéki állapotnak megfelelően február 11-ig kell kézhez kapnia a névjegyzékbe való felvételről szóló értesítést. Aki valami miatt nem kapja meg az értesítőt, ezt a jegyzőnél (a helyi választási irodában) kérheti.

Február 12.

A hivatalos kampány a választást megelőző ötvenedik napon, azaz február 12-én indul. Mivel jár ez a gyakorlatban? Többek között azzal, hogy a hivatalos kampányra felhasználható és elszámolható forrásokat ebben az időszakban lehet elkölteni.

Február 25.

Az egyéni jelöltek február 25-én 16 óráig gyűjthetik az ajánlásokat az ajánlóíveken a választókerületben, amelyben indulni szeretnének.

A jelöltséghez az egyéni választókerületekben legalább ötszáz, a választókerületben lakó választópolgár ajánlása szükséges. Az induló egyaránt lehet független vagy pártjelölt, egy választópolgár pedig több jelöltet is ajánlhat, ám egy jelöltet csak egyszer. Az összegyűlt ajánlásokat utána a választókerületi választási bizottságnál kell leadni, majd a választási bizottság dönt a jelöltek nyilvántartásba vételéről. 

Országos listát kizárólag az a párt állíthat, amelyik legalább tizennégy megyében és Budapesten legalább 71 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított. Közös egyéni jelöltek alapján közös lista állítható.

Országos nemzetiségi önkormányzat nemzetiségi listát állíthat, ehhez a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgárok legalább egy százalékának ajánlása, de legfeljebb 1500 ajánlás szükséges. Nemzetiségi listán csak az adott nemzetiség választópolgáraként szereplő választópolgár lehet jelölt.

Február 26.

Az országos listákat legkésőbb február 26-án kell bejelenteni a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), és a listát állító pártok és nemzetiségek delegáltat küldhetnek az NVB-be.

Március 25.

A választás napján külföldön tartózkodó választópolgárok Magyarország nagykövetségein és főkonzulátusain akkor szavazhatnak a választáson, ha legkésőbb március 25-én 16 óráig jelentkeztek a külképviseleti névjegyzékbe.

Aki a szavazás napján nem tartózkodik a lakóhelyén, de Magyarország egy másik településén szeretné leadni a szavazatait, szintén március 25-én 16 óráig kérheti az átjelentkezését. Ezt a lakcím szerinti választási irodától kell kérni. Fontos tudni, hogy az átjelentkezők a választott településen is az eredeti lakcímük szerinti egyéni képviselőjelöltekre szavazhatnak.

Április 3.

Maga az országgyűlési választás napja, egyben a gyermekvédelmi népszavazásé. (Utóbbira cikk végi keretes írásunkban térünk ki.)

Az egyéni választókerületben az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta.

Azok a szavazatok, amelyeket nem számítanak be az egyéni mandátumszerzéshez, töredékszavazatnak minősülnek, ezeket az országos pártlistás mandátumok kiosztásánál veszik figyelembe.

Töredékszavazatnak minősül a vesztes jelöltek összes szavazata, valamint a győztes jelölt minden olyan szavazata is, amely már nem volt szükséges a mandátum megszerzéséhez, vagyis a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám.

Az országos listáról kiadható mandátumoknál figyelembe veszik az egyéni választókerületi töredékszavazatokat, valamint a pártlistára leadott voksokat.

Nem szerezhet mandátumot az a pártlista, amely a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat legalább öt százalékát nem érte el, valamint az a közös pártlista, amely a tíz százalékot nem érte el, illetve kettőnél több párt által állított közös pártlista esetén a 15 százalékot.

Április 22.

Ahogy korábban megszokhattuk, a választás éjszakáján az NVI várhatóan közli az előzetes eredményeket, ám a végső, hivatalos eredményre ezúttal is várni kell. A választás úgynevezett jogi eredményét csak a külföldön leadott szavazatokat tartalmazó urnák hazaszállítása és a levélben leadott szavazatok megszámlálása után állapítják meg: az egyéni választókerületek eredményét legkésőbb április 9-én, a választás országos eredményét pedig legkésőbb április 22-én.

Május 3.

Az új Országgyűlésnek legkésőbb május 3-ig kell megalakulnia. Az Alaptörvény szerint az új Országgyűlés alakulóülését a köztársasági elnök hívja össze a választást követő harminc napon belüli időpontra. Az elmúlt hat törvényhozási választás esetében a gyakorlat azt mutatta, hogy az Országgyűlés alakulóülését követően másfél–négy hét elteltével letette az esküt az új kormány.

(Borítókép: Lezárt urna országgyűlésiképviselő-választáson 2018. április 8-án. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)