Manipulálható-e a választás a hajléktalan emberek voksaival?

A közelgő országgyűlési választások előtt rendre felmerülnek különböző, a választások kimenetelét nem teljesen legális módon befolyásoló manipulálási technikák. A kormányközeli sajtó a közelmúltban cikkezett arról, hogy Budapesten, egyes billegő körzetekben az úgynevezett „településszintű lakcímkártyával” rendelkező hajléktalanok dönthetnek adott esetben egy-egy mandátum sorsáról.

Ezt a 2019-es önkormányzati választás józsefvárosi eredményével támasztották alá, ahol mindösszesen 269 voks döntött a baloldal által támogatott polgármester megválasztásáról. A jobboldali narratíva szerint tehát a baloldal a VIII. és a IX. kerületben eredményesen kísérletezett kifejezetten a legszegényebbek megszólításával. A feltételezés szerint politikai haszon is remélhető attól, ha hajléktalanellátó intézményeket telepítenek különböző kerületekbe. Utánajártunk, hogy valóban így van-e.

Magyarországon a választójog alkotmányos alapjog, mellyel minden arra jogosult magyar állampolgár – így a hajlék nélküli is – élhet. Mivel azonban a választójog gyakorlása lakóhelyhez kötött, így e jog érvényesítéséhez lakcímkártya kell. 

Milyen lakcímkártyája lehet egy fedél nélküli embernek?

A feltételezés szerint a „kiosztott” településszintű lakcímkártyával adott helyen befolyásolhatják a eredményeket. Ez a gondolat abból indul ki, hogy valakik adják a hajléktalanoknak ezeket a lakcímkártyákat. A „hajléktalan emberek” és a „településszintű lakcímmel rendelkezők” azonban két különböző társadalmi csoport, noha van köztük átfedés.

Aki 10 napnál több időt tölt hajléktalanszálláson, azt a törvény szerint a szállásadónak be kell oda jelentenie, tehát ideiglenes szállással rendelkezik. Ők azon a településen, abban a választókerületben fognak szavazni, ahol ez a szállás található, hisz ide szól a lakcímkártyájuk.

így például az a hajléktalan ember is, akinek a lakcímkártyáján miskolci cím szerepel, de Budapesten szeretne voksolni, mert itt él egy hajléktalanszállón. Ő fizikailag ugyan egy fővárosi kerületben szavaz, de nem a helyi, hanem a lakcíme szerinti egyéni jelöltre, azaz nem befolyásolja a fővárosi eredményt.

A jogszabály szerint az „ideiglenes szálláshellyel sem rendelkező hajléktalan személynek lakóhelyeként azt a települést (fővárosi kerületet) kell bejelentenie, ahol szokásosan megtalálható. A nyilvántartásba ebben az esetben a bejelentett település neve (a fővárosban a kerület megjelölése) mellett »lakcím nélküli« bejegyzést kell tenni.” Ők kapják tehát a településszintű lakcímkártyát a kormányhivataltól. Fontos azonban jelezni, hogy nem feltétlenül hajléktalan, akinek településszintű lakcímkártyája van.

A 2018 szeptemberében országosan településszintű lakcímmel rendelkező mintegy 25 ezer ember jelentős részének olyan kistelepülésen volt települési lakcíme, ahol lényegében nem létezik a nagyvárosi értelemben vett közterületi hajléktalanság (fedél nélküliség). 1400-an közülük gyermekek voltak

– mondta el az Indexnek Misetics Bálint szociológus, hozzátéve, hogy gyakran azok a polgárok is csak ilyen lakcímet tudnak létesíteni, akik pl. munkásszállón laknak, szívességi lakáshasználók, jogcím nélkülivé vált lakók, vagy akár a magánbérleti szektor olyan bérlői, akik a bérbeadó ellenállása miatt nem tudnak bejelentkezni abba a lakásba, amiben laknak. 

A településszintű lakcímkártya birtoklása amúgy sem túl jó buli, a tulajdonosaikat a gyakorlatban számos hátrány és sérelem érheti a bankszámlanyitástól egészen az álláskeresésig, ezt pedig az sem ellensúlyozza, hogy kiállításához elég az érintett nyilatkozata. Annak feltételezése, hogy nagyobb számban próbálnának politikailag amúgy sem különösebben aktív embereket egy-egy billegőnek minősített körzetbe koncentrálni azzal, hogy ilyen jellegű lakcímbejelentésre beszélik rá őket, minimum életszerűtlen.

Budapesti csatatérkörzetek

A kormányváltó hangulat a fővárosban a legerősebb, a kormány politikájával szembeni ellenérzés már a 2019-es önkormányzati választásokon megmutatkozott, így nem meglepő, hogy az ellenzéki összefogás Budapesten a legszervezettebb. Választási alapvetés, hogy a kormánytöbbség kérdése az egyéni körzetekben dől majd el. Budapesten 18 egyéni választókerület van, azonban Pulai András, a Publicus Intézet vezetője csupán két olyan körzetet említett, ahol 

Rákosmentén egy korábbi felmérés szerint a százat sem éri el a számuk. Bár a Széll Kálmán tér a XII. és II. kerülethez tartozik, nincs arra vonatkozó adat, hogy az itteni közterületen élő fedél nélküliek közül hánynak szól ide a lakcímkártyája. Budapest 3-as választókerületében már 2018-ban is szoros volt a verseny, de még így is majdnem 2000 szavazat döntött Gulyás Gergely javára.

A településszintű lakcímkártyával szavazók számára egyetlen szavazókör van kijelölve az egész választókerületben, így feltűnő lenne egy, a többi szavazókör arányaihoz mért itteni kiugró részvétel.

A KSH adatai szerint a 2016 és 2020 között eltelt öt évben 14 százalékkal csökkent a szállást nyújtó intézményekben élő hajléktalan emberek száma; a Február Harmadika Munkacsoport kutatása szerint a közterületen elért hajléktalan (fedél nélküli) emberek száma pedig ugyanebben az időszakban 35 százalékkal csökkent. A települési lakcímmel rendelkező fedél nélküliek aránya egy korábbi felmérésük szerint az összes hajléktalan felét sem éri el. A XII. kerületben nem tapasztaltuk egyik jelölt részéről sem, hogy testre szabott vállalásokkal csábítanák más kerületekből itteni településszintű lakcímkártyák kiváltására a hajléktalan embereket. A Városmajor megújítása kapcsán a parkhasználók között sem említik őket.

Kire szavaznának a hajléktalan emberek?

Tekintettel arra, hogy általánosságban meglehetősen alacsony a választói aktivitásuk, életkori, nemi, iskolai végzettség szerinti összetételük pedig nagyon heterogén, a politikai pártok nemhogy közvetlenül őket célzó ígéreteket nem tesznek, de még kutatások sem születtek politikai preferenciáikról. Az tehát, hogy zömmel baloldali szavazók lennének, megalapozottan nem állítható. A feltételezésnek az lehet a táptalaja, hogy a kormány egyes, őket is érintő döntései nem kedvezőek számukra. Például a Nemzeti Eszközkezelő létrehozása a devizaválság hatásainak enyhítésére fontos üzenet volt a hajléktanná válással fenyegetett családok számára. Az eszközkezelőt azonban azóta a kormánytöbbség megszüntette. Fontos üzenet volt a hajléktalanság kriminalizálásának Alaptörvénybe emelése, de a 2018-ban, és 2019-ben hajléktalan emberekkel szemben indított hatósági eljárások is – emlékeztet az Utcajogász.

A választások tisztasága szempontjából inkább a Lakcímtörvény őszi módosítását tartják aggályosnak, amely megváltoztatta a lakóhely fogalmát:

A módosítás eredményeként nem kell ténylegesen a bejelentett lakcímen élni, emellett csak egy vélelem szól. Úgy gondoljuk, az új fogalommeghatározás, amely legalizálja a fiktív lakcím létesítését, valós veszélyt rejt magában a választások eredményének befolyásolására irányuló visszaéléseket illetően.

A tájékoztatás nem jelent manipulációt. Az említett civil szervezet, illetve a szociális munkások a hajléktalanoknak csak abban segítenek, hogy egy olyan fontos alapjogot, mint a választójog gyakorlását, ne akadályozza meg az, hogy például valaki nem tudja, hogy hol, hogyan és mikor szavazhat. 

(Borítókép: Hajléktalan alszik a Nyugati téri aluljáróban 2010. december 14-én éjjel. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)