Az ellenzék elkerülné azt a hangulatot, hogy „Úristen, győztünk, most mit csináljunk?”

Dr. Komáromi Zoltán háziorvos, a DK egészségpolitikusa az ellenzék egészségügyi programjának összeállításáról az Indexnek elmondta, hogy ez egy olyan evolúció, ami valamikor 2018-ban kezdődött, már akkor volt egységes, baloldali egészségügyi program, ebből készült tavaly ősszel az, ami a közös alapban olvasható.

A munka kétfelé indult el: Mellár Tamás és Magyar György létrehozta az Ellenzéki Együttműködés (ELEGY) nevű konstrukciót, amiben több szakmai fórum van, minden párt képviselője és szakértői részt vesznek benne. A másik vonalon a pártok szakpolitikusai egyeztetnek, hogy az ELEGY anyagából hogyan tudnak egy olyan javaslatcsomagot készíteni, amit a kommunikációs szakemberek lakossági üzenetekké formálnak, és a szakmának is leírja, hogy az ellenzék mit szeretne csinálni. 

A politikai üzenet sem mindegy, mert minden megjelent mondaton fogást próbálnak találni az ellenfelek. A lényeg, hogy legyen egy olyan, érthető és olvasható terjedelmű program, ami mindenki számára befogadható

– foglalta össze az ellenzéki politikus.

Többszintű egyeztetés zajlik

Dr. Komáromi Zoltán azon kérdésünkre, hogy elkészült-e a végleges verzió az egészségügyi programjukból, kifejtette: mindig van egy aktuális formája a programnak, kedd reggel óta az 5.0-s verzió van az asztalon, amit elküldenek az ELEGY-hez, de van még egy-két olyan pont, amiről egyeztetni kell.

Az egészségpolitikus szerint ezek nem feltétlenül véleménykülönbségek, inkább eltérő prioritások, mindenkinek van elképzelése arról, hogy mit és milyen sorrendben szeretne a pontok között látni.

A cél az, hogy legyen 10-15 pont, néhány mondatos magyarázattal, ami mellé oda tudnak tenni egy bővebb anyagot, ez korábban majdnem 30 oldalt tett ki, a mostani verziója 12 oldalnál tart.

A leltár megvan, de szerkezetileg még a végleges helyükre kell kerülnie a dolgoknak. A következő héten kerülhet a programtanács elé és a politikai egyeztetés szintjére. A gazdasági szakértőkkel már lezajlott az egyeztetés, hogy mennyire látják megvalósíthatónak a tételeket. A szociális és az oktatási csapattal is együtt kell működnünk, velük még a héten beszélhetünk

– részletezte az ellenzéki politikus az Indexnek.

A végső igent a Márki-Zay Péterrel kiegészült pártelnökök értekezletének kell kimondania, ha ott megszületett a politikai egyezség, akkor a kommunikációs stáb segítségével publikálják a programpontokat.

Fontos, hogy legyen egy elképzelés arról, pontosan mit és kikkel akarunk megvalósítani. Kész tervekkel, témafelelősökkel és a mögöttük álló csapattal, hogy kormányváltás esetén elkerüljük azt a hangulatot, hogy „Úristen, győztünk, most mit csináljunk?”.

– hangsúlyozta dr. Komáromi Zoltán.

A DK egészségpolitikusa kiemelte, hogy az egészségügynek a járványkezelésen kívül két óriási problémával kell megküzdenie, az egyik a humánerőforrás hiánya, a másik a finanszírozás. A rendszer külön tragédiájának tartja, hogy miközben a magánfinanszírozás uniós átlaga maximum 20 százalék, Magyarországon ez az arány jóval 30 százalék feletti. Ezért azt szeretnék, hogy a közfinanszírozott ellátórendszer kerüljön úgy a helyére, hogy a lakosság ne kényszerüljön erején felül fizetve a magánellátás igénybevételére.

Ha a ciklus végére GDP-arányosan 7,5 vagy akár 8 százalékra emeljük az egészségügyi finanszírozást a költségvetésben, valamint a magánfinanszírozás arányát 20 százalék alá szorítjuk, akkor be fog állni egy normális finanszírozási szerkezet.

– fogalmazott az ellenzéki politikus.

A forrásbevonást szakmailag és földrajzilag is kiegyensúlyoznák, ezzel biztosítanák, hogy az alapellátástól a legmagasabb szintig, lakóhelyétől függetlenül mindenki ugyanolyan ellátásban részesülhessen.

Dr. Komáromi Zoltán ezeken túl több kulcskérdésre is kitért:

• A jelenlegi egészségügyi szolgálati jogviszony helyett egy olyan ágazati közszolgálati jogviszonyt hoznának létre, ami a bérekben és a munkakörülményekben is garanciákat biztosít az egészségügyi dolgozóknak. A politikus úgy látja, meg kell becsülni azokat, akik az egészségügyben vannak, már most is munkaerőhiányban dolgoznak, ha pedig ők is elmennek, vagy nem lesznek új érkezők, akkor szétszakadhat az egészségügy a szegények és a gazdagok ellátására.
• A „hazavár az egészségügy” programmal próbálnák visszacsábítani azokat az embereket, akik korábban ezen a területen dolgoztak, de elhagyták azt. Ha viszont valaki hosszú évekkel ezelőtt váltott pályát, biztosan szükség lesz tudásfrissítésre is, a technológia és az előírások megváltoztak.
• Kormányváltás esetén intézményi átalakítás jöhet, az Emberi Erőforrások Minisztériumát és az Országos Kórházi Főigazgatóságot „szétrobbantanák”. Dr. Komáromi Zoltán szerint az önálló portfólióval rendelkező tárcák és a mögöttük álló ágazatok ezzel felértékelődnének, mert a döntéshozatalba direktebb módon szállhatnának be.

Rossz sportprogrammal bukni lehet

Steinmetz Ádám olimpiai bajnok vízilabdázó, a Jobbik országgyűlési képviselője az ellenzék közös sportprogramjának kidolgozásáról az Indexnek elmondta: időben kezdődött a folyamat, a kezdeményezője volt annak, hogy az ellenzéki pártok sportügyi szakemberei egy asztalhoz üljenek, és elinduljon a közös gondolkodás. Ez közel egy éve zajlik heti rendszerességgel, konszenzusos döntésekkel.

Nem a sportprogrammal fogunk választást nyerni, viszont egy rossz sportprogrammal választást lehet bukni

– jelentette ki lapunknak Steinmetz Ádám.

A politikus kérdésünkre több pontot is felvillantott a programból:

• „Stadionstop, tornateremrajt”: Steinmetz Ádám kifejtette, hogy a „lakosság érdekeit nem szolgáló stadionépítések helyett a mindennapos testnevelés infrastrukturális hátterét szolgáló tornatermek, tornaszobák” építését fogják prioritásként kezelni, amit hiányosságnak látnak. A képviselő ismer olyan somogyi iskolát, ahol télen a lépcsőfordulóban vagy a dohos pincében kell mozogniuk a gyerekeknek.
• A sportinfrastruktúra építésénél, tervezésénél kiemelt szempont lenne a későbbi költséghatékony üzemeltetés. Steinmetz Ádám pozitívumnak tartja, hogy a Fidesz kormányzása alatt megújult az infrastruktúra, viszont azzal számolnak, hogy a következő költségvetésből jelentős forrást kell szánni ezek fenntartására, ami komoly terhet ró az államra és az önkormányzatokra is.
• Visszaállítanák a sportirányítás szakmai függetlenségét. Az olimpiai bajnok erről a kérdésről úgy fogalmazott: 2010 előtt is volt rá példa, de az elmúlt 12 évben vált tendenciává, hogy pártpolitikusok irányítanak sportági szakszövetségeket vagy nagy múltú klubokat. Az ellenzék összeférhetetlenné tenné a pártpolitikai szerepvállalást és a sportszakmai vezetést, párthovatartozástól függetlenül.
• A TAO támogatási rendszerre vonatkozó kérdésünkre a politikus közölte: ennek léte az Európai Unió jóváhagyásától függ, kormányra kerülve azt nem kívánják beszántani, de „a rablásfaktor kivétele a rendszerből nem tűr halasztást”. Éppen ezért késznek kell lenniük egy új, teljesítményalapú és átlátható sportfinanszírozási rendszerre, amit 2024. január elsejétől vezetnének be, és amelyben a források mennyisége GDP-arányosan meg kell hogy haladja az EU átlagát. A képviselő azt is hozzátette, hogy magyar közpénzt kizárólag magyar gyermekek képzésére biztosítanának a határon innen, és a határon túl is.
• Nagyobb hangsúlyt fektetnének a sportszakemberek képzésére. Steinmetz Ádám előrelépésnek nevezte, hogy többen sportolnak, mint tíz éve, de a szakemberképzés elmarad a nemzetközi szinttől. Az ellenzék úgy látja, hogy bár az infrastruktúra és a megfelelő eszközök rendelkezésre állnak, az elvárható eredmény hiányzik.
• Arányaiban szeretnének több forrást a szabadidősportra, nagyobb hozzáférhetőséget biztosítani a lakosságnak a létesítményekhez, mert megkérdőjelezhetetlennek tartják a sport és az egészségmegóvás kapcsolatát.
• Megújítanák a sportorvoslást, feloldanák azt az anomáliát, hogy „rengeteg sportoló nem talál a lakóhelyéhez közeli sportorvost”.
• Nagyobb figyelmet fordítanának a hátrányos helyzetű gyermekek sportolására.

Steinmetz Ádám arra is kitért, hogy erős, egycsatornás állami sportirányítást működtetnének. Jelenleg az Emberi Erőforrások Minisztériumába van betagozódva a sportért felelős államtitkárság Szabó Tünde vezetésével, de több terület ki van szervezve, amit nem tartanak ideálisnak.

A képviselő úgy gondolja, hogy nem fenntartható az oktatás, az egészségügy, a kultúra és a sport egy tárca alá gyúrása. Steinmetz Ádám leszögezte, hogy Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelöltnek kell állást foglalnia abban, hogy milyen tárcákat szeretne, de az a cél, hogy a sportirányítás vezetőjének valódi súlya legyen.

Hosszú az út, sok véleményt kell összefogni

Steinmetz Ádám a programírási folyamatról elárulta, hogy a szakpolitikusok és sportszakemberek konszenzusos döntéssel állítják össze a javaslatokat, amelyeket elküldenek a programíró bizottságnak. Csak olyan elemek képezhetik a program részét, amit jóváhagytak a pártelnökök is. 

Ez egy hosszú folyamat, több ember véleményét tükröző közös gondolkodást kell összefogni

– tette hozzá a politikus.

Az ellenzéki pártok december végén sajtótájékoztató-sorozat keretein belül vázolták az egyes szakpolitikai területekre vonatkozó elképzeléseiket, ezekről itt írtunk bővebben.

(Borítókép:  Papajcsik Péter / Index)