Dömötör Csaba: A baloldal ipari szintre emelte a választók sértegetését

Izgatottan várja mostanában a vasárnap estéket?

Gondolom, Márki-Zay Péter videómaratonjai miatt kérdezi, általában nem nézem őket élőben. Nem kell őket élőben nézni ahhoz, hogy elég hamar megtudjam, éppen kiket nevezett ostobának. A közösségi médiát órákon belül ellepik a felháborodásból született kommentek.

Csak azért kérdeztem, mert Márki-Zay Péter szerint százak dolgoznak azon a Fidesz megbízásából, hogy kiragadjanak egy-egy mondatot a videókból, amiket az elmúlt években feltöltött az internetre.

Gondolom, azért csinálják ezeket a videókat, hogy minél többen nézzék őket. Valamennyien meg is nézik, és utána elmondják róla a véleményüket. Ha trágyával etetett gombához hasonlít milliókat, akkor ez a vélemény lesújtó lesz. És ehhez nem kellenek munkatársak százai, de még csak tíz ember sem. Elég egyetlen miniszterelnök-jelölt, aki sületlenségeket beszél, ráadásul előre kitervelt módon. Nem csoda, hogy kommunikációs felvigyázókat kapott, de úgy nézem, ők sem bírnak vele.

Önök csak a kellemetlen mondatokat idézik a beszédekből.

Kérdezhetném azt, hogy vannak másfajták is? Ha van olyan hely az országban, ahol a legmagasabb az egy négyzetméterre jutó sértegetések, súlyos mondatok és elutasított politikai elképzelések száma, akkor az az a hely, ahol Márki-Zay Péter éppen tartózkodik.

A baloldal szeretetpolitikát ígért, végül az elmúlt évtizedek legsúlyosabb érzéketlenségi futama lett belőle. És még nem látni, hol a vége.

Ön nemrég egy olyan videót is közzétett, amelyben azt igyekezett megállapítani, hogy Márki-Zay az „ostoba” vagy az „áruló” kifejezést használja-e gyakrabban. Ezzel a videóval mi volt a célja?

Nem kell minden Tik-Tok-videó mögé stratégiai célokat látni. Az azért ebből a gyűjtésből is jól látszik, hogy a baloldal kormányfőjelöltje elengedett kézzel sérteget társadalmi csoportokat. Az „ostoba” és „áruló” szavak mellé szépen felzárkózott az „aberrált” jelző is, legutóbb pedig a „fogyatékos”. Sokan kapták már meg a magukét. A legsúlyosabb talán a vidékiek minősítése volt. Arra is volt példa, hogy egyes települések „örökbe fogadását” javasolta a budapestieknek, hogy felvilágosítsák az ott élőket. Ez a vidékizés egy vidéki város polgármesterétől azért elég meredek. Mindig is voltak hasonló verbális ámokfutások, gondoljunk csak a patkányozásra, de ilyen ipari szintre még nem emelték. Egy politikusnak nem az a dolga, hogy sértegesse a választókat, hanem hogy képviselje őket. Lesz azért válaszunk erre, a választás napján.

Vitának akkor van értelme, ha adottak a feltételei

Ön szerint egy jól működő demokráciában van szükség miniszterelnöki vitára a választások előtt?

Ha adottak a vita bizonyos feltételei, akkor a vita jó dolog.

Márki-Zay Péter kihívta vitára a miniszterelnököt, korábban pedig arról beszélt, hogy Orbán Viktor és a Fidesz fél tőle. Mit gondol erről?

Hét éve veszek részt a parlamenti vitákban, és sokaktól hallottam már ezt. Vona Gábortól, Szabó Tímeától és a DK elnökétől is. Amikor én a miniszterelnököt látom, sok mindent látok rajta, de félelmet biztosan nem.

Akkor mégiscsak reménykedhetünk egy vitában?

A vitának akkor van értelme, ha adottak a feltételei. Nézzük csak meg a körülményeket. Már most eldőlt, hogy a DK-nak lesz a legnagyobb frakciója a baloldalon. Nekik lesz most a legtöbb egyéni jelöltjük, és az országos listára is ők delegálják majd a legtöbb politikust.

A baloldalon így azt csinál majd, amit akar, reményeink szerint ellenzékben. Szóval a lényeg az, hogy egyedül Gyurcsány Ferenccel lenne értelme vitatkozni, már ha nem lenne tapasztalatunk arról, hogy mit művel egy ilyen vita alatt. A helyzet az, hogy ő a miniszterelnök-jelölti vitát is őszödi frakcióülésnek nézte. Adócsökkentésről beszélt, de olyan adóemelés lett belőle, hogy minden családnak fájt. A privatizációs szándékokat és a fizetős egészségügyet is tagadta, majd meglépte. Ilyen körülmények között sajnos nincs értelme vitázni.

Nem lenne kötelessége a miniszterelnöknek a választás előtt kifejtenie a nyilvánosság előtt, hogy mit tervez a következő ciklusra, ha bizalmat szavaznak neki?

Ritkán éri a kormánypártokat az a vád, hogy nem lehet tudni, mit tartanak fontosnak és miért. Nem kell nagy cikcakkokra számítani, a céljaink nem változnak. Több munkahely, magasabb bérek, még több támogatás a családoknak, biztonság, magabíró gazdaság, szóval egy tovább erősödő Magyarország. És ami a részleteket illeti, a miniszterelnök a parlamentben rendszeresen válaszol az ezzel kapcsolatos kérdésekre, és nemrég a Kormányinfón is több mint három órán keresztül válaszolt. A Fidesz politikusai is rendszeresen vitáznak. Csak a nyári Tranzit évadnyitón hat nagyobb vita volt élő közvetítéssel.

Sokak szerint Orbán Viktor és a kormánypárti politikusok szándékosan kerülik, hogy kimondják Márki-Zay Péter nevét. Miért lehet ez?

Nekem ez nem tűnt fel, én gyakran nevezem nevén. Ha van is ilyen jelenség, az abból adódhat, hogy sokak szerint nem ő az ütemadó szereplő a baloldalon. Most épp őt kérték fel a kirakatba, de a valódi vezetők személye és a politika tartalma semmit sem változott tizenöt éve. A múlt kopogtat, mi pedig nem szeretnénk kinyitni az ajtót.

Akkor azt is elképzelhetőnek tartja, hogy végül nem is Márki-Zay Péterrel fut neki az ellenzék a választásoknak?

Ez a baloldal belügye. Mindenesetre láttunk már olyat, hogy pár nap alatt cseréltek jelöltet vagy akár miniszterelnököt is.

Két világnézet áll majd szemben a választáson

Nemrég egy videóban ismertette az infláció elleni kormányintézkedéseket. Elég lehet, amit eddig bejelentettek, hogy megállítsák a pénzromlást?

A fő cél az, hogy a járvány okozta rendkívüli helyzetben is javuljon a magyarok megélhetése. Az inflációnak sok oka van, ezek nemcsak hazánkat, de egész Európát is sújtják. A gazdasági újraindulás gyakran okoz inflációs nyomást, emellett a járvány miatt sok iparágban megszakadtak a nemzetközi ellátási láncok, ami árfelhajtó hatású. Ezzel együtt az első számú ok az energiaárak megugrása, amely szintén összeurópai jelenség. Az Eurostat számításai szerint 26 százalékkal nőttek az energiaárak az EU-ban. Ez azért is van, mert gyakran úgy hoznak energiapolitikai döntéseket Brüsszelben, hogy nem teszik fel a kérdést, mekkora lesz azoknak a költsége, és ki fogja azt megfizetni. Régóta folytatnak ilyen politikát, és most az európai családok fizetik a magasabb számlát.

Az infláció okai között nem említette, hogy a kormány is rengeteg pénzt oszt ki az emberek között. Nem gondolja, hogy ez is hozzájárul a termékek és szolgáltatások drágulásához?

Sokféle közgazdasági megközelítés létezik, de egy dolog vitathatatlan. A családok szemszögéből nézve, ha nő a jövedelmük, az nagyobb védelmet jelent az áremelkedések ellen.

Az is látszik, hogy a megszorítást mellőző kormányzati lépések a gazdasági újraindulást is jól segítették. 6-7 százalék körüli lehet az előző éves gazdasági növekedés, ami jóval felette van az uniós átlagnak.

Mit gondol arról, hogy az ellenzék kritizálta az élelmiszerárstop bejelentését? Valóban hatékony eszköz lehet ez az infláció ellen?

Igen, ezek a lépések együttesen működni fognak, és sokaknak segítenek. Furcsa volt azt látni, hogy a hónapokig azonnali lépéseket és árkorlátozást követelő ellenzék a döntések megszületésekor azonnal irányt váltott. Vagy cinikus megjegyzésekkel kezdett csirkefarhátazni, vagy nyitott ajtókon dörömbölt a kedvezményes áfa ügyében. Az áfacsökkentés ugyanis már évek óta megindult bizonyos élelmiszerek esetében. És ha megnézzük a szavazási jegyzőkönyveket, azt látjuk, hogy sohasem támogatták. Mint ahogy általában az adócsökkentéseket sem. A legcifrább produkciót alighanem Jakab Péter mutatta be, aki különböző márkájú termékek összehasonlításával demonstrálta, hogy október óta valójában csökkentek az árak, így szerinte az árstop átverés. Ez azért érdekes, mert a parlamenti felszólalásai az elmúlt hónapokban pont ennek az ellenkezőjéről szóltak.

A kormányzati vezetőknek számos megnyilvánulásuk volt az elmúlt hetekben, amelyekben a szocialista kormányzás időszakával hasonlították össze a saját ciklusaikat. Miért kell még most is 12 évvel korábbra visszamutogatni?

Két nagy politikai erő, két eltérő felfogás és túlzás nélkül két világnézet áll majd szemben a választáson. Szerintem a demokráciát erősíti az, ha mindenki pontosan tudja, hogy milyen lehetőségek közül választhat. Nagy különbség van minden jelentős területen. Ők fizetős egészségügyet akarnak, drasztikus magánosítást, mi ezt ellenezzük. Mi a határvédelemre helyezzük a hangsúlyt, ők az Európa kapuin dörömbölők jogaira. Mi munkavégzéshez kötjük a családtámogatásokat, szerintük, hogy Kunhalmi Ágnestől is idézzek, a munkaalapú társadalom felett eljárt az idő. Inkább alapjövedelmet adnának munkavégzés nélkül. Lenne is hamar következménye: helló-szia újra, 12 százalékos munkanélküliség! Mi alacsonyan tartanánk az adókat, ők meg emelnék.

De honnan lehetnek biztosak benne, hogy az ellenzék, amennyiben kormányra kerülne, ismét emelné az adókat, mint annak idején?

Aki azt hiszi, hogy ez valamiféle konkrétumok nélküli politikai tányérdobálás, nézze csak meg a baloldali költségvetési módosítókat. Emelnék a társasági adót, korábban azt is megmondták, hogy 19 százalékra, a mostani 9-ről. Ez 10 százalékpontos mínusz lenne minden vállalkozásnak.

Amikor a 2010 előtti kudarcokról beszélünk, akkor ezt nem valamiféle borzongó nosztalgiázás miatt tesszük, hanem azért, hogy ne éljük át őket újra. Márki-Zay Péter gazdasági okfejtései simán elhangozhattak volna a 2008–2009-es megszorítások időszakában. Tényleg nem változtak semmit.

Azt is folyton hangsúlyozzák, hogy az ellenzék beengedné a bevándorlókat, pedig nem szerepel a kerítés lebontása a programjukban.

Más európai baloldali párt programjában is ritkán szerepel ilyesmi, aztán a szavazóik megkérdezése nélkül mégis beengednek százezreket. Hogy is mondta főpolgármester úr? Nem rakják ki plakátra. Mi kirakjuk az ezzel ellentétes álláspontunkat. Ez szerintem őszintébb. Ha a tényeknél maradunk, a DK tüntetett a kerítés ellen, a Párbeszéd az építés leállítását követelte, a mostani miniszterelnök-jelöltjük pedig hét év után is képes felülni az álprobléma-vonatra. Azt mondja, az ideérkezők nem bántanak senkit. Tényleg jó lenne, ha ellátogatna Röszkére, és megkérdezné erről a rendőreinket. Embercsempészek épp a napokban húzták rá a furgon kormányát az egyik magyar rendőrre, és az osztrák határnál is történtek erőszakos jelenetek. A határt védő rendőröknek és katonáknak támogatásra van szükségük, nem arra, hogy ennyi idő után is letagadják a problémát. Egyébként nem csak fizikai úton lehet megnyitni a határt. Az is elég lenne, ha a baloldal feladná az eddigi magyar álláspontot, és elfogadná az elosztási kvótát. Csak, hogy a nagyságrendeket lássuk: tavaly több mint 100 ezer illegális határátlépési kísérlet történt egyedül a magyar határoknál.

A beavatkozási kísérletek előbb-utóbb jönni fognak

Az ellenzék szerint a korábbi baloldali kormányok időszakának emlegetésével a kormány a valódi problémákról vagy éppen a Völner-ügyről szeretné elterelni a figyelmet. Mit válaszolna erre?

Mindig vékony mosollyal olvasom azokat a megfejtéseket, miszerint egyik vagy másik politikai erő csak el akarja terelni a figyelmet valamiről. A mai nyilvánosságban semmiről nem lehet tartósan elterelni a figyelmet. Ha valami lényeges, akkor a róla szóló hírek utat törnek maguknak. Vagy a hagyományos médiumokban, vagy a közösségi média nyilvánosságában. A gazdaságpolitikai különbségek és a Völner-ügy nem egy lapra tartoznak. Az igazságszolgáltatás dolga lesz kideríteni, hogy mi történt. Az igazságszolgáltatás pedig minden ellenkező híreszteléssel szemben, mint a példa mutatja, működik, és függetlenül teszi a dolgát.

Arról mit gondol, hogy az ügy kulcsszereplője, Schadl György húsz ingatlant is vásárolt az elmúlt években?

A fő kérdés az, hogy betartotta-e a törvényeket. Ha nem, viselnie kell a következményeket. Ez független az ingatlanok számától.

Mi a véleménye arról, hogy Karácsony Gergely szerint az orosz titkosszolgálatok állnak a Városháza-ügy mögött, amelyek a mostani kormányt segítenék?

Megszokhattuk már, hogy Karácsony Gergely szerint szinte már a téli csípős hidegről is a kormány tehet. A tény azonban az, hogy a Városháza eladásának koncepciója egy fővárosi előterjesztésben szerepelt, amit saját bevallása szerint is Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes jegyzett. Csodálkoznék, ha a főpolgármester-helyettes orosz ügynök lenne, de ha Karácsony Gergelynek van ilyenről tudomása, akkor számoljon be róla.

Számítanak arra, hogy más szolgálatok viszont esetleg éppen az ellenzék javára avatkoznának be a magyar választásokba?

Kampányidőszakban Magyarországon a külföldi beavatkozási kísérletek olyanok, mint a 4-6-os villamos délután: előbb-utóbb jönni fognak. Sokan vannak külföldön, akik nyíltan is beszélnek arról, hogy másféle kormányt szeretnének hazánkban. A Politico című, liberális körökben meghatározó lap például „a legyőzendő emberként” határozta meg a magyar miniszterelnököt. Látszik, hogy sokan vannak, akik egy gyengébb, az ő gazdasági és ideológiai elvárásaikhoz jobban simuló magyar kormányt szeretnének. Lehet, hogy külföldön ezt akarják, de a magyar emberek aligha. Bárhogy is legyen, övék lesz a döntő szó április 3-án.

(Borítókép: Dömötör Csaba. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)