Értékközpontú pszichológusok vitába szálltak a Magyar Pszichiátriai Társasággal

Mint megírtuk, a Magyar Pszichiátriai Társaság, a Magyar Pszichológiai Társaság és a Magyar Szexuális Medicina Társaság a tavaly nyáron elfogadott 2021. évi LXXIX. törvény a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról című törvénymódosítással kapcsolatban közölte: kötelességük szakmai álláspontjukat megfogalmazni, „mert a társadalomban a kisebbségben lévő csoportok, a többségtől valamilyen módon eltérő személyek stigmatizálásuk okán fokozottan veszélyeztetettek lehetnek különféle pszichés nehézségek kialakulása szempontjából”.

A pszichológusokat és pszichiátereket összefogó szervezetek azt is kifejtették, hogy „a születéskor meghatározott nem számos esetben még biológiailag sem olyan egyértelmű, mint amilyennek első megközelítésben látszik”. Álláspontjuk szerint

a nemi identitás alakulása tehát pusztán biológiai megközelítésben is bonyolult és érzékeny folyamat, amely változhat az élet során.

A szakmai szervezetek azt is hozzátették:

tudományos vizsgálatokkal alátámasztott tény, hogy a heteroszexuális személyek, párok által felnevelt gyermekek közül éppen annyian válnak homoszexuálissá, leszbikussá, transzneművé (LMBTQ), mint a homoszexuális személyek, párok által felneveltekből.

Közleményük végén megjegyezték: tisztában vannak azzal, hogy állásfoglalásuk nem taglalhatja a téma minden részletét, kérdését, ugyanakkor szeretnének hozzájárulni „egy széles körű, bizonyítékokon alapuló, tudományos és szakmailag hiteles tájékoztatáson nyugvó társadalmi párbeszéd alapjához”.

Az Értékközpontú Pszichológusok Munkacsoportja közleményben válaszolt a Magyar Pszichiátriai Társaság, a Magyar Pszichológiai Társaság és a Magyar Szexuális Medicina Társaság közös állásfoglalására.

Munkánkban és magánéletünkben is fontos számunkra a tolerancia, a kisebbségek és az LMBTQ-emberek védelme és segítése. Ezért hangsúlyozni kívánjuk, hogy jelen nyilatkozatunk nem az érintettek ellen irányul, hanem a szakmai integritásunk megőrzését és a kiegyensúlyozott tájékoztatást szolgálja

– írták.

A munkacsoport egyetért a szakmai szervezetek céljával, a közleményük tartalmát azonban több ponton kifogásolják.

Az Értékközpontú Pszichológusok Munkacsoportjának állásfoglalásában az szerepel, hogy

a 'biológiai nem' az esetek túlnyomó többségében nagy pontossággal meghatározható már külső jegyek alapján is. Ezalól kivételt képeznek az interszexuális személyek, akiknek aránya a populációban kb. 0,018%.

Az Amerikai Pszichológiai Társaság (APA) állásfoglalására hivatkozva azt is írták: „a nemi identitás biológiai és környezeti tényezők dinamikus kölcsönhatása során alakul ki, a legtöbb ember (99,5%) esetében úgy, hogy a biológiai tényezők és a megélt identitás egymással összhangban van”. Vagyis a munkacsoport következtetése szerint a nemi identitás nem „veleszületett”, és nem is pusztán szociális konstrukció, hanem „biológiai-kognitív-társas fejlődés eredménye”.

Szintén kutatásokra hivatkozva azt is írták, hogy „a szexuális orientáció nem genetikailag meghatározott”.

Természetesen fontos kiemelni: nem amellett érvelünk, hogy a szexuális orientáció tudatos döntés vagy választás eredménye volna. A megállapítás, hogy nem kizárólag biológiai tényezők határozzák azt meg, nem feltételezi a tudatosan megélt választási szabadságot ezen a téren, és nem tagadja a biológiai tényezők hangsúlyos voltát sem

– közölték.

Az Értékközpontú Pszichológusok Munkacsoportja szerint nem állja meg a helyét, és nem szolgál magyarázattal számos kérdésre, hogy a szakmai szervezetek által kiadott állásfoglalás határozottan állítja, „a nemi identitás és a szexuális orientáció alakulására semmilyen hatással nincs a nevelés, a kultúra, a társadalom, éppen ezért a genderalapú érzékenyítés vagy a szexuális edukáció új alapokra való helyezése nem lesz hatással a gyerekek fejlődésére”.

A munkacsoport összegzése az, hogy „a gyermekek egészséges testi, lelki és morális fejlődéséért, identitásuk alakulásáért az elsődleges felelősséget a szülő viseli, ezért is kívánatos, hogy együttműködésre és összhangra törekedjünk velük”.