11:00, November 28.
Kamerun 0
Szerbia 0
al-Dzsanúb Stadion G csoport
14:00, November 28.
Koreai Köztársaság 0
Ghána 0
Education City Stadion H csoport
17:00, November 28.
Brazília 0
Svájc 0
974 Stadion G csoport
20:00, November 28.
Portugália 0
Uruguay 0

Visszaható hatályú adószabályt semmisített meg az Alkotmánybíróság

MG 8955
2022.01.28. 14:07
Az Alkotmánybíróság pénteken közzétett határozata Alaptörvény-ellenesnek minősítette és megsemmisítette az adózás rendjéről szóló törvénynek azt a rendelkezését, amely a megismételt adóhatósági eljárásokban az elévülési idő meghosszabbításához vezetett. Az alkotmánybírák megerősítették, hogy a visszaható hatály tilalma nemcsak a jogalkotásra, hanem a jogalkalmazásra is vonatkozik. A konkrét ügyben egy gazdasági társaságot az adóhatóság egy csaknem tíz éve folyó eljárásban több mint 140 millió forint megfizetésére kötelezte, miközben az adójogban az elévülési idő öt év.

Az alkotmánybírósági határozatot megalapozó ügy előzményei dióhéjban:

  • A felperes gazdasági társaságot az adóhivatal utólagos áfaellenőrzésre választotta ki. A 2011. január 27-én indult ellenőrzés azt tárta fel, hogy a 2010. július és október közötti időszakban a beszerzett termékek ellenértékében foglalt áfát levonta fizetendő adójából, noha a beszerzett termékek egy része valójában nem a felperesnek számlázó vállalkozásoktól származott.
  • Az elsőfokú adóhatóság 2015. október 8-án kelt határozatával a felperes terhére ezért adóhiányt, késedelmi pótlékot és adóbírságot állapított meg. A másodfokú adóhatóság 2015. december 14-én a késedelmi pótlék megváltoztatásával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
  • A felperes keresetére a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2018. március 2-án a határozatot hatályon kívül helyezte, és a másodfokú adóhatóságot új eljárásra kötelezte. A megismételt eljárásban az adóhatóság az elsőfokú határozatot 2018. március 5-én helybenhagyta. A felperes keresetére a bíróság ezt a határozatot is hatályon kívül helyezte, és a másodfokú adóhatóságot új eljárásra kötelezte. Az indoklás szerint az adóhatóság pár nap alatt csak formálisan tett eleget a bírósági kötelezésnek.
  • A másodfokú adóhatóság felülvizsgálati kérelme alapján a Kúria 2020. május 7-én hatályában fenntartotta a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság döntését. Ezt követően az adóhatóság 2020. július 30-án az elsőfokú határozatot a késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések megváltoztatása mellett helybenhagyta.

Ilyen előzmények után került az ügy a Szegedi Törvényszék elé, amelynek bírája, Szabó László – a peres eljárás felfüggesztése mellett – az Alkotmánybírósághoz fordult. 

A bíró számításokkal alátámasztva rögzítette, hogy az adó megállapításához való jog elévült.

Az indítvány szerint pedig a támadott szabály, az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 271. § (1) bekezdése megvalósítja a hátrányt okozó visszaható hatályú jogalkotás tilalmát.

Az Alkotmánybíróság a bírói indítványt megalapozottnak találta. A döntés indoklásában pedig külön is hangsúlyozta, hogy

a visszaható hatály tilalma nemcsak a jogalkotásra, hanem a jogalkalmazásra is vonatkozik.

A testület emlékeztetett, hogy az adójogban az anyagi jogi elévülés időtartama fő szabályként 1991. január 1-je óta változatlanul öt év. Igen ám, de a törvényalkotó 2012. január 1-jével úgy módosította a törvényt, hogy az adó megállapításához való jog elévülése hat hónappal meghosszabbodik, ha az adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata során a bíróság új eljárás lefolytatását rendeli el. Majd 2015. január 1-jével ezt a hat hónapos időtartamot 12 hónapra emelte.

Az Alkotmánybíróságnak (az ügy előadó alkotmánybírója Hörcherné Marosi Ildikó volt) azt a kérdést kellett eldöntenie: alkalmazni kell-e a 12 hónappal meghosszabbító szabályt a felperes folyamatban lévő adóügyében, ha a jogsértő magatartás és az adóeljárás kezdete óta csaknem egy évtized telt el?

Varga Mihály pénzügyminiszter amicus curiae („a bíróság barátja”) beadványa szerint

nem támasztható alá az indítványban megfogalmazott azon álláspont, hogy az elévülés meghosszabbodása hátrányos az adózókra nézve, hiszen annak épp az a célja, hogy az adózók szempontjából kedvező bírósági döntéseknek érvényt lehessen szerezni. A tisztességes eljáráshoz való jogból álláspontom szerint épp az következik, hogy az adóhatóságra nézve hátrányos, az adózó javára kedvező jogerős bírósági döntéseknek még az elévülés áttörésével is érvényt lehessen szerezni, hiszen épp a tisztességes eljáráshoz való jog teszi szükségessé az elévülés áttörését.

Az Alkotmánybíróság szerint azonban az elévülés áttörésének szükségessége – a bírói indítvány tükrében – csak egy hipotetikus lehetőség; a testület nem tekinthetett el az előtte fekvő ügy sajátosságaitól, attól, hogy az adóhatóság a csaknem tíz éve folyamatban lévő eljárásban egy olyan szabályt alkalmazott először, ami a törvénysértés elkövetésekor és az eljárás kezdetekor sem létezett. Márpedig meghosszabbodás nélkül kizárt, hogy az adóhatóság 142 647 000 forint megfizetésére kötelezze a felperest. A testület megállapította, hogy 

az okozott hátrány visszamenőlegesnek minősül, hiszen egy jóval korábban létrejött tényállásra vonatkozó anyagi jogi szabályt változtattak meg utóbb.

Summa summarum: az Alkotmánybíróság egy adóellenőrzés megkezdésének 11. évfordulóján – ha közvetve is, de – az adózónak adott igazat.

(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)



  • Hírek
  • Bankszámla