Alaptörvényt módosítana az ellenzék, hogy megnehezítse a kilépést az EU-ból és a NATO-ból
További Belföld cikkek
- Rétvári Bence: Januártól átlagosan 21,2 százalékkal nő a tanárok és az óvónők bére
- Sulyok Tamás karácsonyi üzenete: Sose tekintsünk a másik magyarra ellenségként!
- Műtét közben tanul az új budapesti robotsebész, de egyedül mégsem operálhat
- „Megszólalt a Kicsi” – karácsonyi különkiadást kapott a Menczer–Magyar-csörte
- Padlógázzal ment szemben a forgalommal egy ámokfutó sofőr Szolnokon
A szövetség tájékoztatóján Szent-Iványi István kül- és Európa-politikáért felelős kabinetvezető közölte: a javaslat értelmében azon nemzetközi szervezetek esetében, ahol Magyarország taggá válását érvényes és eredményes népszavazás előzte meg, a kilépésről is csak érvényes és eredményes népszavazás nyomán lehessen dönteni. Emlékeztetett, hogy 1997-ben az érvényes és eredményes népszavazáson részt vett magyar választópolgárok 85 százalékos arányban, több mint 3 és fél millió ember voksával döntöttek a NATO-ba való belépés, majd pedig 2003-ban 83 százalékos arányban, több mint 3 millió ember szavazatával az európai uniós csatlakozás mellett.
Ezekben a kérdésekben, amelyek meghatározzák Magyarország sorsát és jövőjét, a kilépésről sem lehet más módon dönteni, mint ahogy a belépésről döntöttünk – jelentette ki Szent-Iványi István, és elmondta: a módosító javaslatra azért van szükség, mert
a jelenlegi Alaptörvény kimondja, hogy nemzetközi szerződésekről nem lehet népszavazást tartani.
Szerinte az EU- és a NATO-tagság ügye két olyan kiemelkedően fontos kérdés, ahol biztosítani kell a választópolgárok döntési jogát. A javaslat értelmében ilyen népszavazást kezdeményezhet köztársasági elnök, a kormány, az Országgyűlés, illetve 200 ezer aláírással kezdeményezhetik a választópolgárok. Százezer aláírás esetén azt lehet kezdeményezni, hogy az Országgyűlés foglalkozzon ezzel a kérdéssel.
Gurmai Zita, az MSZP frakcióvezető-helyettese a sajtótájékoztatón az alaptörvény-módosítási javaslat politikai indokaként kiemelte: amikor Oroszország felszólította a NATO-t, hogy vonja ki a csapatait Kelet-Európából, azaz de facto szüntesse meg Magyarország NATO-tagságát, akkor Orbán Viktor leginkább hallgat, sőt, sürgősen Moszkvába látogat, „nyilván azért, hogy meghallgassa Putyin intelmeit”. A szocialista politikus annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a Fidesz az Egységben Magyarországért javaslatát le fogja söpörni.
Már most is világos, hogy a Fidesz el akarja szakítani Magyarországot a Nyugattól. De kapnak egy esélyt a cáfolatra. Ha nem élnek vele, magukról állítják ki a bizonyítványukat
– mondta Gurmai Zita. Pedig szerinte „ha a Fidesz komolyan gondolja, hogy a védelmi integrációban a NATO, a gazdasági és politikai integrációban pedig az Európai Unió a megoldás, akkor simán megszavazza, hiszen ezzel magának is védelmet ad egy kormányváltás esetén”.
Vadai Ágnes, a DK frakcióvezető-helyettese, alelnöke megállapította: az elmúlt 12 év orbáni pávatánca Magyarországot eltávolította az Európai Uniótól. Az eddig még nem vetődött fel, hogy a NATO-tagságunkat is megkérdőjelezzék, de mára eljutottunk idáig – mondta.
„Amikor Vlagyimir Putyin arról beszél, hogy Magyarországnak el kell hagynia a NATO-t, akkor Orbán Viktor nem beszél szabadságharcról, nem beszél gyarmatról”, hanem „némi szélsőjobbos kitérő után baráti látogatásra utazik Putyinhoz” – fogalmazott a Demokratikus Koalíció politikusa, és kijelentette: „ez nem csak szégyen, hanem veszélyes is Magyarországra”. Vadai felhívta a figyelmet: Ukrajna példáján keresztül jól látható, mi történik egy országgal, ha nem tagja a NATO-nak, és szembekerül Oroszországgal.
(Borítókép: Szent-Iványi István. Fotó: Huszti István / Index)