Kovács Péter: Inkább áttetsző volt, ami történt, mint átlátható

„Büszke vagyok rá, hogy a főváros vezetése a teljes átláthatóságra való törekvéséről tett tanúbizonyságot, amikor támogatta az ügyben a vizsgálóbizottság felállítását” – írta bizottsági munkájuk befejeztével Soproni Tamás a Facebookon. Önnek mi a véleménye?

Inkább áttetsző volt, ami történt, mint átlátható. A bepárásodott üveg áttetsző, és csak akkor válik átlátszóvá, ha megtisztítjuk. Most látszatátláthatóságról volt csak szó. Létrehoztak egy bizottságot, de többségben a Karácsony Gergelyt támogató frakció tagjai voltak benne, akik minden egyes alkalommal, amikor valamit felderítettünk volna, többségi szavazással arról hoztak döntést, hogy minden rendben van, és nem kell tovább vizsgálódni.

Tudna konkrét példát is mondani?

Ilyen volt például a Tétényi úti ingatlanértékesítés, amelyről a nyilvánosságra került hangfelvételeken azt mondták, ez lesz a jutalékos rendszer próbája, ahol személyre szabott pályázatot írnak majd ki. Szerepelt három olyan pont is ebben a pályázatban, ami más esetben nem megszokott, mégis úgy döntött Soproni Tamás és a többi baloldali bizottsági tag, hogy nem kell vizsgálni ezt az ügyet.

Miért mentek bele a bizottság felállításába ezekkel a feltételekkel? Bizonyára nem gondolhatták, hogy a szövetségesei Karácsony Gergely elmarasztalásán dolgoznak majd.

A tanú című filmre utalva azt mondtam a fővárosi közgyűlésben, hogy nekem véletlenül már az ítéletet osztották ki, és nem a vallomást. Sejthettük, hogy mi lesz a végeredmény, de azért mégiscsak volt értelme a bizottság munkájának. Az én kisebbségi véleményemből, amelyet egy 36 oldalas jelentésben foglaltam össze, azért kiderül az igazság arról, hogy a bizottság feltárta: valószínűleg mégiscsak eladó volt a Városháza.

Így a valóságot ténylegesen feltáró dokumentum is hozzáférhető.

Ön úgy gondolja, hogy sikerült érdemben feltárniuk az ügyet, és bizonyítékot találniuk a korrupcióra?

Erről tanúskodik, hogy egy döntést hoztak a főpolgármesteri kabinetben, majd fél évvel később a fővárosi vagyonkezelő vezetője, aki a Városháza hasznosításáért felelt, arról beszélt, hogy a főpolgármester tudtával 40 milliárd forintért eladó az épület. Hozzátenném, ezt nemcsak Barts Balázs erősítette meg, hanem egy másik személy is, aki ott volt a beszélgetésen. Ez az ingatlanbefektető azt is állította, hogy Berki Zsolt 10 százalékos jutalékot kért az üzlet után, és amikor megkérdezték, mi indokolja ezt a szokatlanul magas összeget, akkor Berki azt válaszolta, hogy azért van négymilliárdos jutalék, mert a főváros vezető embereinek is részesülniük kell abból.

Mit bizonyít ez? A főváros vezetése tagadja, hogy kapcsolatban állnának Berki Zsolttal.

Természetesen azok, akik a kenőpénzt kaphatták, a felvételeken megnevezett Kiss Ambrus és Tordai Csaba, azt mondták, nem is ismerik Berki Zsoltot, és soha senkitől nem fogadtak el pénzt.

Ezért érdemes volt hetekig vizsgálódniuk? A rendőrség is feltárhatta volna mindezt.

Azért is jó, hogy létrejött a bizottság, mert sikerült megakadályozni néhány ingatlanmutyit a fővárosban. A Tétényi úti ingatlan eladásából végül kihátrált az önkormányzat. A Mocsáros-dűlőre tervezett ingatlanberuházás is elakadt. Karácsony Gergely először tagadta, hogy beépítenék a területet, aztán mégiscsak kiderült, hogy mintegy 30 százalékát beépítették volna egy 1100 lakásos beruházás keretében. Ezt már a III. kerület polgármesterével, a DK-s Kiss Lászlóval is megbeszélték. A polgármester tagadta ezt, majd elviharzott a bizottság üléséről, de hamarosan kiderült a fővárosi főépítész vallomásából, hogy 2021. február 17-én megállapodtak a projektről. A Városháza-ügy miatt szerencsére ebből is kihátrált az Óbudai Önkormányzat. Nagyon fontos szempont szerintem az is, hogy a sajtó követhette, miként tárjuk föl ezt a botrányos ügyet.

Arról mit gondol, hogy a behívott tanúk közül többen – köztük a legtöbb hangfelvételen szereplő Gansperger Gyula – nem mentek el a bizottsági meghallgatásra?

Nyilván azért nem jöttek el a bizottság elé, mert titkolnak valamit. Gansperger Gyula már az első e-mailemre válaszolva kifejtette, hogy nem kíván megjelenni a bizottság előtt. Megkérdeztem, hogy megerősíti-e ez mindazt, ami a hangfelvételeken tőle elhangzott, de közölte, hogy nem lehet így értelmezni a távolmaradását. Azért a rendőrségnek nyilván kell majd tanúvallomást tennie, ott nem lesz kibúvó.

A volt miniszterelnök, Bajnai Gordon sem jelent meg, ő ugyanakkor küldött írásbeli választ önöknek.

Bajnai Gordon arra hivatkozva nem jött el a meghallgatásra, hogy sokat tartózkodik külföldön. Felajánlottam neki, hogy videokonferencia keretében is tudnánk beszélgetni, de ő ezt is elutasította. E-mailben hajlandó volt részben válaszolni a bizottság kérdéseire, de a legfontosabb kérdésekre nem adott választ – például arra, miért mondta, hogy a Városházát irányító hatpárti koalíciónál feltűnnek a cápák, és jutalékot szeretnének maguknak, ha megszagolnak egy üzletet. Ismétlem: az látszik ebből világosan, hogy valamit titkolnak az érintettek, mert ha nem lenne mit titkolniuk, eljöttek volna a bizottság elé.

Karácsony Gergelyt viszont megjelent a bizottság előtt.

Karácsony Gergely megjelent a vizsgálóbizottság előtt, de szereplése szerintem még az őt támogató szavazókat is feldühítette. Úgy tűnik, az ügyben érintettek számára az sem jó, ha eljönnek a bizottság elé, mert nem bírják a feszültséget.

Mit gondol arról, hogy az esetleges orosz titkosszolgálati szálat is vizsgálniuk kellett?

Teljesen komolytalanná akarták tenni a bizottság munkáját azzal, hogy Karácsony Gergely összeesküvés-elméletét, amivel magát mentené, vizsgálnunk kellett. A főpolgármester szerint semmi sem történt a Városháza körül, csak a magyar külügyminiszter megkérte Vlagyimir Putyint, hogy az orosz titkosszolgálattal hallgattassa le Bajnai Gordont és az ő városházi barátait, majd szivárogtassa ki ezt a hangfelvételt. Ezt a konteót próbálták alátámasztani a baloldali tagjai a bizottságának.

Mire jutottak, amikor ezt a vonalat vizsgálták?

Soproni Tamás javasolta Rácz András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Oroszország-szakértője meghallgatását, aki azt mondta a bizottság előtt:

Kérdésre válaszolva elmondta: a kompromat módszer lényege, hogy valós vagy kreált eseményekről titokban készített felvételekkel zsarolják a megcélzott politikust, vagy lejáratásként nyilvánosságra hozzák azokat. Azt is elmondta a szakértő, hogy Magyarországon a Borkai-videó esetében is erről volt szó annak idején. Rácz András kifejtette: a jelentősebb titkosszolgálatok be kívánhatnak avatkozni a magyar választásokba, de hozzátette, nem állítja, hogy az Anonymus által nyilvánosságra hozott hangfelvételek egy ilyen akció részét képezték volna.

(Borítókép: Kovács Péter a Fővárosi Közgyűlés ülésén a Városháza Dísztermében 2022. január 26-án. Fotó: Bruzák Noémi / MTI)