Nem is gondolnánk, hogy ennyi zseni van tartalékban Magyarországon

A Hunor nemzeti kutatóűrhajós programra jelentkezőknél elvárás volt a felsőfokú végzettség, a műszaki, természettudományos szakmai tapasztalat, a pszichés terhelhetőség, a felsőfokú angoltudás, valamint a határozott, kiegyensúlyozott személyiség és a legfeljebb 40 betöltött életév.

Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért és űrtevékenységért felelős miniszteri biztosa az Index kérdésére elárulta: még tart a jelentkezések feldolgozása, de az már látható, hogy

Ferencz Orsolya hozzátette: egy másik programba, az Európai Űrügynökség felhívására, a meghosszabbított határidő után 23 600-an nyújtották be a kért dokumentumokat, közülük 170-en voltak magyarok.

Mi következik ezután?

Első körben a válogatóbizottság alapos szűrésnek veti alá a dokumentumokat. Ellenőrzik, hogy vannak-e egy-egy személynél kizáró tényezők. A versenyben maradókra tesztsorozat vár, itt elsősorban a természettudományos felkészültségre lesznek kíváncsiak.

Valószínűleg jól lett feltéve a kérdés, nem vált komolytalanná a jelentkezés. Fantasztikus önéletrajzokat kaptunk, talán nem is gondolnánk, hogy ennyi zseni van tartalékban Magyarországon. Büszkék vagyunk erre

– hangsúlyozta a miniszteri biztos.

Ezt követően bevonják a folyamatba az Európai Űrügynökséget. Az ESA csak korlátozott létszámot vesz át, ami jelen állás szerint 48 fő lehet, de még zajlanak az egyeztetések, a magyar fél több jelentkezőt juttatna tovább.

Az ESA nyár végére felállítja a jelöltek között a sorrendet. Az utolsó körös tesztekbe az amerikai Axiom Space űrvállalat és a NASA szakemberei is bekapcsolódnak.

Ebből őszre lesz egy 4-5 fős „elitalakulat”, akik készülnek a misszióra. Az a kiképzés során dől el, hogy közülük ki az utazó, és ki a tartaléka. Magyarország a kiképzési folyamatba is minél erőteljesebben becsatlakozna, például a magyar orvosegyetemek, a Semmelweis Egyetem vezetésével, honvédségi részvétellel növelik ezen a területen a tudásbázist.

Ferencz Orsolya arról is beszélt lapunknak, ha a partnerekkel sikerül megegyezni, akkor az utolsó pillanatban kiesett 2-3 embert bevonnák a küldetésbe a földi kontroll területén.

A magyar kutatóűrhajós Nemzetközi Űrállomásra érkezésének céldátuma továbbra is 2024 első fele, de a csúszások miatt elképzelhető, hogy 2025 lesz belőle. Azokról a részletekről, hogy várhatóan mennyi időt tölthet az ISS-en a magyar űrhajós, milyen programokat hajthat végre, és ez miért hasznos a magyar tudományos, valamint gazdasági életnek, korábbi cikkünkben kérdeztük Ferencz Orsolyát.

Szijjártó Péter és Szergej Lavrov moszkvai találkozóján űrkutatási témák is napirenden voltak, a futó projektek mellett szó esett az emberes küldetésről is. A Csibisz–AI, az Obsztanovka–2 és a Trabant programokkal itt foglalkoztunk bővebben.

(Borítókép: Handout / NASA / AFP)