Egy kérdés maradt: megkapja-e Márki-Zay Péter, amit az ellenzéktől kért?

2020 decemberében született meg a hatpárti (Demokratikus Koalíció, Jobbik, MSZP, LMP, Párbeszéd, Momentum) megállapodás arról, hogy közös listán indulnak a 2022-es országgyűlési választáson, ezzel is „kifejezve a nemzet egységét, amely egység egyszerre fogja elhozni a kormány- és a korszakváltást Magyarország számára”. A pártok közül utoljára a Jobbik bólintott rá a közös listára.

Hogy ez hogyan álljon össze, annak kérdését a pártok egészen a tavaly őszi előválasztásokig jegelték, majd a megválasztott közös miniszterelnök-jelölt „helyezte” ismét a tárgyalóasztalra. Márki-Zay Péter ugyanis az előválasztás után azonnal előállt egy hetedik frakció javaslatával, és arról is tárgyalások indultak, hogy ellenzéki miniszterelnök-jelöltként mekkora beleszólása lehet a közös lista összeállításába, illetve hány hely felett rendelkezhet azon.

Márki-Zay engedett, de van egy feltétele

Az összefogásban részt vevő pártok egyáltalán „nem lelkesedtek” Márki-Zay Péter hetedik frakcióról szóló javaslatáért, leginkább a Demokratikus Koalíció és a Jobbik ágált ellene. A miniszterelnök-jelölt végül visszavonulót fújt, és többször is kijelentette, hogy az egység és a győzelem érdekében hajlandó elengedni a kérdést, de viszonzást is vár.

Márki-Zay Péter tavaly decemberben az Indexnek adott interjúban beszélt először arról a javaslatáról, hogy a közös lista első öt helyére az eredmények sorrendjében az ellenzéki előválasztáson részt vevő miniszterelnök-jelöltek kerüljenek. Ez azt jelenti, hogy a lista élén Márki-Zay Péter, Dobrev Klára, Karácsony Gergely, Jakab Péter és Fekete-Győr András lenne. Ezt végül az összefogás tárgyalófelei elfogadták januárban, továbbá a Telex információi szerint a hatodik és a hetedik helyet is kiosztották. Előbbit Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke, utóbbit Ungár Péter, az LMP országos elnökségének titkára kapta. Jelen állás szerint sem Karácsony Gergely, sem Dobrev Klára nem venné át a mandátumát. A főpolgármester maradna Budapest élén, míg a DK politikusa európai parlamenti képviselőként dolgozna tovább 2024-ig.

Az ellenzéki összefogás több pártja (Momentum, Párbeszéd, MSZP, LMP) már közzétette azoknak a politikusoknak a neveit, akiket közös listán juttatna a parlamentbe. A DK és a Jobbik esetében ez még elmaradt. Lukács László György, a Jobbik alelnöke az Egyenes beszéd január 20-i adásában azt mondta: majd ha megtörtént a pártok és a miniszterelnök-jelölt megegyezése a közös listáról, „utána lehet rátérni arra, hogy a Jobbik listája miként alakul”.

Január végén az atv.hu arról számolt be, hogy közös lista majdnem kész van, de még akadnak nyitott kérdések. A portál  azt írta: a pártok listás helyeinek elosztásáról nem egységesen, hanem 4:2 arányban szavaztak a pártvezetők. A DK, a Jobbik, a Momentum és az LMP igen szavazatával, az MSZP és a Párbeszéd ellenében a következő listás helyelosztásról született többségi álláspont: az első 45 listás helyből a DK 14-et, a Jobbik 12-t, a Momentum 8-at kapna, az LMP három vagy négy helyre számíthatna, míg az MSZP-nek és a Párbeszédnek együtt nyolc helyet ígértek. „Ám mivel a listáról konszenzussal kell dönteni, a vita még nincs lezárva” – tette hozzá az atv.hu. 

Az Index is úgy értesült, hogy a portál által ismertetett leosztás még nem a végleges megállapodást tükrözi, de a számok „valóban ott mozogtak a tárgyalóasztalnál”. Az atv.hu azt is megtudta: az ellenzéki pártok egységesen elutasították Márki-Zay Péter azon kérését, hogy a Mindenki Magyarországért Mozgalom politikusai felkerüljenek a közös ellenzéki listára.

Mint az már kiderült, a közös miniszterelnök-jelölt úgy engedte el a hetedik frakcióra való igényét, hogy a pártoktól viszonzásként azt kérte: a listán kapjon helyet három roma politikus is. Január végi cikkében az atv.hu a saját értesüléseire hivatkozva azt írta, hogy már körvonalazódik a kompromisszum, és Márki-Zay Péter kérését legalább részben teljesíteni fogják a pártok.

Ugye, én már minden személyes kérdést elengedtem, és azt mondtam, hogy a pártok egymás között osszák el ezeket a helyeket, én nem akarom az ő listás helyeik számát csökkenteni. Egyvalamihez ragaszkodom csak, hogy a három roma képviselőnek feltétlenül szerepelnie kell a megállapodásunk alapján ezen a listán

– fogalmazott Márki-Zay Péter nemrégiben az ATV Híradójának nyilatkozva.

Az Index több kérdést küldött az összefogásban részt vevő hat pártnak:

• Támogatják Márki-Zay Péter javaslatát, hogy három roma jelölt is szerepeljen a közös listán? Ha nem, akkor miért nem? Ha igen, önök szerint hol kellene helyet kapniuk a listán?
• Kevesebb mint 60 nap van a választásig. Mikorra tervezi az ellenzéki összefogás, hogy döntést hoz a közös listáról? Legkésőbb mikor teszik nyilvánossá azt a választás előtt? Mi alapján döntik el, hogy az egyes jelöltek hol kapjanak helyet a listán?

Cikkünk megjelenéséig az DK, az LMP és a Párbeszéd nem reagált. A Momentum és az MSZP ugyanazt válaszolták:

A közös listáról szóló tárgyalások még zajlanak, amelyeken a Márki-Zay Péter roma képviselőjelölteket érintő javaslatáról is folyik az egyeztetés.

Hozzátették: a nyilvánosság előtt nem szeretnék kommentálni a folyamatban lévő közös listás tárgyalások részleteit.

A néppárti Jobbik minden tisztességes magyar állampolgár képviseletét fontosnak tartja, beleértve a cigány származású honfitársainkat is, ezért vettünk részt a legmagasabb szinten a cigányság számára is szabadságot és jólétet biztosító összellenzéki program kidolgozásában. Ugyanakkor nem tartjuk nyilván a képviselőjelöltek származását, nálunk ez nem tartozik a kiválasztás szempontrendszere közé

– közölte a másik két párthoz képest bővebben a Jobbik. Azt is írták: a közös lista kialakításáról még nem született meg a pártelnökök közötti konszenzusos döntés.

Célegyenesben a közös lista

Szabó Gábor, a Jobbik választmányi elnöke az Indexnek azt mondta: a jelöltséghez szükséges ajánlásgyűjtés február 12-én már elkezdődik, tehát sokat „törpölni” nem lehet a lista kérdésén, a tárgyalások aktívan zajlanak. Az országos listákat legkésőbb február 26-án kell bejelenteni a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB). Arra a kérdésre, hogy február 12-ig, a választási kampányidőszak hivatalos kezdő dátumáig meghozzák-e a pártelnökök a döntést a közös listáról, Szabó Gábor azt felelte:

Ha tudják, akkor meghozzák addigra.

A Jobbik választmányi elnöke szerint „addig kell gyúrni egy döntést, amíg nincs hatpárti egyetértés”, úgy, hogy figyelembe kell venni mindenki szempontjait és érdekeit. A pártelnökök egyeztetési folyamatáról elmondta: nem úgy születik egy döntés, hogy például négy párt leszavazza a másik kettőt.

A konszenzusos döntéshozatal egy időigényes folyamat. Lassít is, de az az előnye, hogy a hat pártot egybetartja. Mert amire mindannyian rámondják, hogy igen, az már úgy van. Nem az történik, hogy a pártok legyűrik vagy leszavazzák egymást, hanem az van, hogy mindenki köt kompromisszumokat, és végül mindenki elfogadja a közös döntést

– fejtette ki Szabó Gábor.

A Jobbik választmányi elnöke is megerősítette, hogy az atv.hu által januárban közölt leosztás a listás helyekről „nem légből kapott”, de a számokról még nincs döntés. Az Index kérdésére arról is beszélt: Márki-Zay Péter nem vesz részt minden pártelnöki értekezleten, a listás kérdést a pártokra bízta, de bármikor, amikor ő azt kéri, be tud csatlakozni az egyeztetési folyamatba.

Kanász-Nagy Máté, a LMP társelnöke az Indexnek azt nyilatkozta, hogy jelenleg is folyamatban vannak a tárgyalások a közös listáról. A kérdésre, hogy születhet-e döntés február 12-ig, azt mondta:

Igen, abszolút nincs kizárva, erre törekszünk.

Az ellenzéki politikus hozzátette: azon dolgoznak, hogy mihamarabb meglegyen a döntés. Arra, hogy az LMP támogatja-e Márki-Zay Péter javaslatát a három roma jelöltről, nem kívánt bővebben válaszolni: fontolóra veszik, de ezt nem a nyilvánosság előtt akarják megvitatni, a tárgyalások zajlanak.

Márki-Zay Péter az RTL Híradónak adott interjúban arról beszélt, hogy a közös listáról való döntés „sajnos a hat párt privilégiuma”, nekik kell megállapodniuk, mindaddig azonban, amíg a pártok alkudoznak, folytatni fogja a kampányát a pártok képviselőivel együtt. Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt szerint a lista kérdésének végére két héten belül pontot kell tenni.

Bana Tibor független országgyűlési képviselő (korábban a Jobbik politikusa), a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom képviselőjelöltje szerint minden szempontot – területi, beágyazottság, szakterület – mérlegelni kellene a közös ellenzéki lista összeállításánál.

Azt sem tartom ördögtől valónak, hogy egyéni jelöltként induló személyek is szerepeljenek meghatározó helyen az ellenzéki listán. Bizonyos értelemben ez még legitimebb gondolat, mint az – bár ezt sem kérdőjelezem meg –, hogy előválasztási vesztesek szerepeljenek befutó helyen

– fejtette ki Bana Tibor az Indexnek.

Az ellenzéki politikus Vas megye 3-as számú egyéni választókerületében nyert előválasztást ősszel. Indulását a Mindenki Magyarországa Mozgalom is támogatta. Az előválasztási szabályoknak megfelelően az LMP-t nevezte meg előzetesen befogadó frakciónak. Az eddigi információk szerint azonban Bana Tibor mint MMM-es politikus nem kerülhet a közös listára, pedig mint azt megerősítette az Indexnek: tartja magát ahhoz, hogy ha bejutna a választáson a parlamentbe, akkor az LMP frakciójába ülne be.

Információink szerint van egy olyan felvetés is, hogy a három roma jelöltnek az MSZP/Párbeszéd, a Momentum és a DK/Jobbik adhatna helyet, de utóbbi kettő eleve nem támogatja a közös miniszterelnök-jelölt javaslatát. Ennek ellenére úgy tudjuk: a listáról szóló tárgyalások már a célegyenesben vannak, és elképzelhető, hogy rövidesen döntés születik.

Érvényesül a zsákmányszerzés logikája

Kovács János politikai elemző szerint a közös listának egyszerre kellene leképeznie a részt vevő pártok támogatottságát, valamint kompenzációt nyújtania az előválasztás nyomán kedvezőtlenebb helyzetbe került, reálisan kevesebb egyéni választókerületi mandátum elnyerésére számítható pártok számára. Az Indexnek kifejtette: a lista sorrendje, a biztosan befutó és a „futottak még” helyek szerinti pártkvóták az ellenzéken belüli erőviszonyokról, a felek alkupozíciójáról fog tanúskodni.

Az elemző úgy véli, a közös lista élén szereplő húzóneveken túl az is üzenetértékű, hogy a listavezető, vagyis a közös miniszterelnök-jelölt kérései közül hányat (nem) voltak hajlandók teljesíteni az összefogáspártok.

Márki-Zay Péter kérése a három roma jelölt listás helyével kapcsolatban elsősorban szimbolikus erejű kérdés.

Aligha nevezhető annyira fajsúlyosnak, mint Márki-Zay Péter saját, önálló frakcióra vonatkozó igénye. Ugyanakkor a miniszterelnök-jelölt számára presztízskérdés is, hiszen elmondhatná, hogy volt olyan követelése, amelyet a hatok teljesítettek

– mondta az elemző lapunknak.

Kovács János szerint nincs abban semmi meglepő, hogy a közös listáról való döntés lényegében az utolsó helyre szorult a tárgyalóasztalnál.

A listaállítás során figyelembe kell venni az előválasztás eredményeit, illetve az annak nyomán kialakult belső erőviszonyokat és politikai klímát. Másrészt itt a legerősebb a politikai zsákmányrendszer logikája, tehát az érdekkonfliktusokat is jóval nehezebb feloldani, mint mondjuk egy adott szakpolitikai kérdés programvitája kapcsán felmerülő nézetkülönbségeket. Az elvek mindig rugalmasabbak, mint a tiszta hatalmi érdekek és ambíciók

– fogalmazott a politikai elemző.

Az eddig is biztos volt már, hogy közös listával indul a 2022-es országgyűlési választáson a hatpárti ellenzék, hiszen ennek kérdése már 2020 végére eldőlt. Az, hogy mikor lesz meg, és ki hol kap rajta helyet, hamarosan kiderül, ahogy az is: teljesítették-e a pártok Márki-Zay Péter egyetlen listás kérését, amellyel kapcsolatban nem volt hajlandó visszavonulót fújni.

(Borítókép: Index)