Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
MEGVESZEM
Hosszú várólisták már a magánegészségügyben is
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Orbán Balázs: Politikai alapú megkülönböztetésnek az egyetemen nincs helye - Idegen anyag esetleges jelenléte miatt hívta vissza az Auchan egyik máktermékét a Nébih
- Politikatörténeti pillanat volt Menczer Tamás és Magyar Péter találkozása?
- Nemi erőszak és gumibotozás a tiszalöki börtönben – jelentést tett közzé az Európa Tanács
- 2053-ig mindent titkosítottak a Védelmi Beszerzési Ügynökség hekkertámadásáról
Soha nem látott mértékben nő a műtéti beavatkozások száma a magánegészségügyi intézményekben – árulta el Rékassy Balázs egészségügyi szakközgazdász az Indexnek. Míg a pandémiát megelőzően leginkább csak egy szűk réteg vette igénybe a laborvizsgálatokat, illetve szűrőcsomagokat, a járvány felbukkanását követően a páciensek jelentős hányada a PCR- és antigéntesztek elvégzése miatt fordult magánszolgáltatókhoz.
A folyamatot tovább erősítette, hogy az elmúlt két évben több alkalommal is csak életmentő műtéti beavatkozásokat láthattak el a kórházak. Legutóbb 2021. novemberében kérte az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) főigazgatója a kórházak igazgatóit, hogy a nem életmentő vagy sürgős beavatkozást igénylő műtétekhez későbbi időpontokat adjanak meg a betegek számára.
A halasztásra került műtétekkel a kórházi várólisták hossza megnövekedett. Míg 2019-ben egy csípőprotézis-műtétre 291 nap volt az átlagos tervezett várakozási idő országosan, 2020 májusában 324 nap, s ez az időtartam is tovább növekedett: 2021 januárjában a NEAK adatai szerint 371 napot kellett országosan várni erre a beavatkozásra.
Ez pedig csak egy a sokféle beavatkozás közül, amely esetén több, mint egy évet kell várnia a betegeknek, mire sorra kerülnek. Hacsak nem fordulnak egészségügyi magánszolgáltatókhoz. A bővülő keresletet jól ismerte fel néhány stabil háttérrel rendelkező vállalkozás, erről még Leitner György, a Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke beszélt egy tavaly novemberi sajtótájékoztatón.
Az ellátási oldalon a járvány új lehetőségeket is teremtett a magánszektornak, hiszen az állami ellátást annyira leterheli a koronavírusos betegek gyógyítása, hogy számos területen – egyes járóbeteg-ellátásokban, például az ortopédián, szemészeten, gyermekgyógyászatban, labor-b vagy képalkotó diagnosztikai vizsgálatokban, elektív műtétekben, illetve poszt-Covid-kivizsgálásokban – egyre nagyobb teret nyernek a privát szolgáltatók.
A megnövekedett kereslet a bevételeken is érzékelhető, beszámolója szerint a magánszektor szereplőinek bevétele 2020-ban meghaladta a 900 milliárd forintot, amely nemcsak a mind nagyobb számban a szolgáltatókat felkereső páciensekből adódik, de drasztikusan megnőtt azoknak a műtéteknek, ellátásoknak az ára, amelyekre a betegeknek hosszú hónapokat kell várnia az állami rendszerben.
Korábban csak 15-20 ezer forintos vizitekre jöttek el az emberek, vagy esetleg az 1-2 százezer forintos, egynapos sebészeti műtétekre, ma már egyrészt a (kontrollvizsgálat) vizitdíj inkább a 20-30 ezer forintos kategória, másrészt soha nem látott mértékben nőnek a műtéti beavatkozások számai a magánegészségügyi intézményekben
– erősítette meg az elhangzottakat Rékassy Balázs egészségügyi szakközgazdász.
Példaként említette, hogy míg tavaly másfél millió forintot kértek el egy csípőprotézis-műtétért, addigra idén ez az összeg már 2 millió forint környékén jár, amihez még plusz vizsgálati díjakat is felszámolnak.
Rékassy felhívta a figyelmet arra, hogy ugyan az orvostársadalom nyugodtabban végzi munkáját a fizetésemelést követően, azonban a munkahelyi motiváció csökken. Meglátása szerint az állami egészségügy elveszítette a motivációját, semmi nem készteti az ott dolgozókat, hogy többet dolgozzanak, és maga az intézmény sem érdekelt a várólisták csökkentésében, hiszen finanszírozást kap, nem teljesítményarányos bérezést.
Megemelkedett az orvosoknak a fizetése jelentős mértékben, viszont nincsen sem teljesítményi, sem minőségi elvárás. A kórházigazgató se tudja motiválni az orvosokat, hogy többet műtsön, mint kettőt, és megnézze a szakirodalmat.
Hozzátette, ezek az orvosok délutánonként átmennek egy magánklinikára, ahol 500 ezer és 2 millió forint között van egy műtét, ebből 40 százalék körüli összeget kapnak munkadíjként.
Az orvos sokkal jobban jár, a magánklinika is jobban jár. Az, hogy a betegnek ez mennyibe kerül, az gyakorlatilag senkit nem érdekel – véli Rékassy.
A szakközgazdász hangsúlyozta, bizonyos szakterületeken már most is várólista alakult ki. Példaként említette, hogy hónapokat kell várni, míg egy endokrinológus szakorvos új beteget fogad, de a magán nőgyógyászati rendelésekre is nehezen lehet időpontot kapni.
Az egészségügyi szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a szülész-nőgyógyászok száma már így is alacsony az állami kórházakban, mivel
gyakorlatilag addig maradnak a kórházban, míg megszerzik a szakvizsgát, majd azt követően a magánellátásban dolgoznak tovább.
Volt lista, nincs lista
Ahogy arról az Index beszámolt, eltűntek a kórházi várólistás adatok. Míg korábban a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) oldalán bármikor elérhető volt, hogy egy-egy műtétre mennyi időt kell várni, ma már csak visszamenőleges adatok láthatóak, mint például hogy mennyi volt a megelőző hat hónapban az átlagos várakozási idő.
(Borítókép: Műtő a Duna Medical Centerben 2021. április 30-án. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
