Középpárt lenne a Fideszből, ha a kivándorolt magyarok szavazatain múlna

A 2016-os mikrocenzus adatai alapján bő 300 ezer magyar állampolgár tartózkodott életvitelszerűen külföldön, a 21 Kutatóközpont becslése a mai számot ennél magasabbra, 415 ezerre teszi. Ebből és a szavazókörök számának növekedéséből azt feltételezik, hogy a 2022-es külképviseleti részvétel magasabb lesz a 2018-as 55 ezernél.

Ebbe nem számolták bele azokat a szomszédos országokat, ahol nem a kivándorlás következében él jelentős számú magyar közösség.

A további becsléseket a kivándorolt magyarok körében végzett közvélemény-kutatásukra alapozták, ebben minden ötödik külföldön élő magyar azt állította, hogy a 2018-as választásokon Magyarországról szavazott, ebben a tekintetben hasonló itthon szavazási arányt feltételeznek a 2022-es választáson is.

A szavazás időpontjában várhatóan külföldön tartózkodók részvétele – ez a minta 80 százaléka – nagyrészt azon múlik, hogy erre milyen lehetőségeik vannak:

• 55 százalékuk részt venne a választáson, ha ehhez kevesebbet kellene utaznia egy óránál. Ha online is leadható lenne a szavazat, 70 százalékuk voksolna.
• Ez alapján úgy számolnak a kutatás készítői, ha mindenki maximum egyórányi utazással szavazhatna, 184 ezer fő körül alakulna a részvétel, online lehetőség mellett 234 ezerre kúszna fel ez a szám.

79-80 ezer ember viszont e feltételek hiányában is szavazni fog, ezért a két esetben 105-155 ezerrel kevesebb résztvevőt eredményez a szabályozás. A kérdőíves kutatásuk azt mutatja, hogy ezen választók kis része kormánypárti, nagyobb részük ellenzéki.

A 2016-os mikrocenzus adatait, valamint a kérdőívben mért régióspecifikus pártpreferencia-adatokat használva úgy becsülnek – ha az adott régióban viszonylag egyenletes a szavazók megoszlása –, hogy az egy óra időtartamon belüli utazás lehetősége körülbelül 500 fővel növelné választókerületenként az ellenzék támogatottságát, az online szavazás 800 fővel.

A tanulmány szerint ez a szám valószínűsíthetően egy listás mandátumba kerül, de a kiélezett egyéni választókerületekben ennél is jelentősebb a hatása. A 21 Kutatóközpont mandátumkalkulátora azt mutatja, hogy a most látható országos erőviszonyok mellett sok olyan választókerület lehet, ahol 1000 szavazat alatti különbség várható a kormánypárti és az ellenzéki jelölt között.

A szimulációik alapján a maximum egy óra utazással megjelenő, választókerületként plusz 500 szavazat 3–6, míg online szavazás esetén a választókerületenkénti 800 ember 9–14 helyi eredményt is megfordíthatna.

Inkább ellenzékiek

A kutatás a pártprefenciát vizsgálva jelentős eltéréseket hozott a kivándorolt és a hazai lakosság között.

Ha most vasárnap lennének a választások, az itthon élő teljes népesség 30 százaléka szavazna a kormánypártra, a külföldön élők esetében ez az arány 11 százalék. Az ellenzék támogatottságánál fordított a tendencia: az itthon élők 33 százaléka, a kivándoroltak 43 százaléka voksolna a kormányváltásra.

A kisebb, a parlamenti küszöb átlépésére még esélyes pártoknál is hasonló, fordított arányosság figyelhető meg. A Kétfarkú Kutya Párt a külföldön élő magyarok körében 7, belföldön csak 3 százalékos. A Mi Hazánk Mozgalom viszont a kivándoroltak között kevésbé népszerű – 4 százalékon áll –, hazai pályán 6 százalékon.

A bizonytalanok aránya a külföldön élők között 33 százalék, belföldön 28 százalék.

A kormány teljesítménye

A kérdőívben a kormány teljesítményének értékelésére is kíváncsiak voltak több területen. A kivándorolt magyarok mindenben rosszabbnak ítélték Orbán Viktorék teljesítményét.

A 10-es skálán a belföldiek a családpolitikát értékelték a legmagasabb pontszámmal, de így is csak 5,07 volt, a kivándoroltaknál is ez kapta a legmagasabb átlagpontszámot, 3,8-at. A legalacsonyabb értéket mindkét csoportban a szegénység elleni küzdelem hozta, az egészségügy is hasonlóan alacsony pontszámot produkált.

A 21 Kutatóközpont kutatása teljes egészében itt érhető el.

Nem szavazhatnak levélben

Ahogy korábban részleteztük, kétféle választójogú magyar állampolgár létezik: akinek van lakóhelye Magyarországon, és akinek nincs. A magyarországi lakóhelyre bejelentettek egyéni jelöltre és pártlistára is szavazhatnak, a belföldi lakóhely nélküliek csak listára. Utóbbiak viszont voksolhatnak levélben, ellentétben a magyarországi lakcímű külföldiekkel.

A Freie Ungarische Botschaft diaszpóraszervezet levelet írt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek, valamint Varga Judit igazságügyi miniszternek. Ebben kifejtik:

Jól tudjuk, hogy jelenleg levélben szavazásra csak abban az esetben van lehetőség, ha a választópolgár »leadja« a magyarországi lakcímét, ami által viszont elveszti az egyik szavazatát a kettőből, ez esetben tehát csak listára szavazhat. Véleményünk szerint ez szükségtelenül megkülönbözteti az állampolgárok különböző csoportjait egymástól – kutatásunk alapján az Európai Unióban egyedülálló módon.

Január közepén számoltunk be arról, hogy az április 3-i országgyűlési választáson és a vele egy időben tartandó gyermekvédelmi népszavazáson 146 külképviseleten szavazhatnak a magyarországi lakcímmel rendelkező, de a szavazás napján külföldön tartózkodó választópolgárok. Akkori cikkünkben lista is található ezekről a külképviseletekről.

(Borítókép: Egy szavazó bedobja szavazólapját az urnába a londoni külképviseleti szavazókörben, a magyar nagykövetségen az európai parlamenti választások napján, 2014. május 25-én. Fotó: Deme Dániel / MTI)