Hiába a sok száz panasz, helybenhagyták a közszférában dolgozók kötelező oltását

A munkahelyek védelmével kapcsolatos intézkedésekről két kormányrendelet is megjelent tavaly október végén: az egyik a versenyszférára, a másik az állami és az önkormányzati szférára határozott meg szabályokat. A koronavírus elleni védőoltásnak az állami és önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak által történő kötelező igénybevételéről szóló 599/2021. (X. 28.) Korm.-rendelet a munkavállalók két csoportjára hozott szabályokat:

1. azokra a munkavállalókra, akik nem állami vagy önkormányzati munkáltatónál dolgoznak – az ő számukra a munkáltatójuk rendelheti el a védőoltás felvételét;
2. azokra a munkavállalókra, akik az államnak vagy önkormányzatnak dolgoznak – nekik kötelező beoltatniuk magukat.

A következő dolgozókat kötelezték a védőoltás beadatására:

• az oktatásban dolgozókat,
• a kulturális intézmények dolgozóit,
• a szociális intézményekben dolgozókat,
• a fegyveres és rendvédelmi szervek dolgozóit,
• a kormányzati igazgatási és közszolgálati tisztviselőket, a NAV személyi állományát.

Azok az oltásra kötelezett állami vagy önkormányzati dolgozók, akik a munkavégzésük során ügyfelekkel rendszeresen találkoznak, és a kormányrendelet hatálybalépése előtt nem vették fel a koronavírus elleni védőoltást, december 15-ig voltak kötelesek azt felvenni; amennyiben munkavégzésük során ügyfelekkel nem találkoznak rendszeresen, akkor január 31-ig. E kötelezettség alól azok mentesülhetnek, akik orvosi szakvéleménnyel igazolják, hogy ellenjavallt számukra a védőoltás felvétele. Ennek elmaradása esetén a munkáltató fizetés nélküli vagy illetmény nélküli szabadságot rendel el. A fizetés nélküli szabadság legfeljebb egy évig tarthat. Aki ezalatt sem oltatja be magát, annak a jogviszonyát a munkáltató megszüntetheti. Ha a dolgozó a kötelező fizetés nélküli szabadság elrendelését követően, de egy éven belül felveszi a védőoltást, vagy bemutatja a mentesítő orvosi szakvéleményt, a munkáltató a fizetés nélküli szabadságot haladéktalanul megszünteti, és továbbfoglalkoztatja.

Az Alkotmánybíróság tájékoztatása szerint 2022. március 10-ig több mint 570 indítvány érkezett, amely a kormányrendelet alkotmányosságát támadta meg. Az indítványminták alapján benyújtott alkotmányjogi panaszok esetében az elsőként előterjesztett alkotmányjogi panaszt vette nyilvántartásba az Alkotmánybíróság Hivatala.

Az indítványozók úgy vélték, hogy 

és az elérni kívánt cél szempontjából észszerűtlenül korlátozza az alapjogaikat.

Az Alkotmánybíróság 1. számú öttagú tanácsa (előadó alkotmánybíró: Juhász Miklós) pénteken közzétett 50 oldalas (!) határozatában el-, illetve visszautasította az alkotmányjogi panaszokat.

Ami az állami foglalkoztatottakat illeti, az Alkotmánybíróság szerint

A jogalkotó ugyan súlyos munkajogi és anyagi jellegű hátrányokat helyezett kilátásba – mutattak rá az alkotmánybírák –, de a szabályozás nem eredményezett az indítványozók egészségügyi önrendelkezési jogába való aránytalan beavatkozást.

Az önkormányzati dolgozók vonatkozásában az Alkotmánybíróság a 3088/2022. (III. 10.) AB-végzéshez hasonlóan arra a következtetésre jutott, hogy

A szabályozás pusztán az oltás kötelező felvételének és a jogkövetkezmények alkalmazásának a lehetőségét teremtette meg, ugyanis az oltásra kötelező rendelkezések az önkormányzati foglalkoztatottak esetében a polgármester mérlegelésen alapuló intézkedésével hatályosulnak. A kormányrendelet előírásai az önkormányzati dolgozók alapvető jogait tehát csak áttételesen, közvetve érintik, és a polgármester intézkedése ellen rendes bírói úton jogorvoslati lehetőség van. Miután ezt az indítványozók az alkotmányjogi panasz benyújtása előtt nem merítették ki, 

A határozathoz Czine Ágnes párhuzamos indokolást csatolt, amelyben kifejtette, hogy – szemben a tanács többségi véleményével – a helyi önkormányzati szerveknél és a helyi önkormányzatok által fenntartott intézményeknél foglalkoztatottak vonatkozásában is megállapítható a személyes, közvetlen és aktuális érintettség.

(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)