2024. június 23. 21:00
Svájc
Németország
Frankfurt Arena III. forduló
2024. június 23. 21:00
Skócia
Magyarország

Hiába a sok száz panasz, helybenhagyták a közszférában dolgozók kötelező oltását

MG 8800
2022.03.11. 12:55
Az Alkotmánybíróság pénteken közzétett határozatában el-, illetve visszautasította azt a több mint ötszáz alkotmányjogi panaszt, amelyben az indítványozók az állami és önkormányzati dolgozók kötelező védőoltását elrendelő kormányrendelet alkotmányosságát kérdőjelezték meg.

A munkahelyek védelmével kapcsolatos intézkedésekről két kormányrendelet is megjelent tavaly október végén: az egyik a versenyszférára, a másik az állami és az önkormányzati szférára határozott meg szabályokat. A koronavírus elleni védőoltásnak az állami és önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak által történő kötelező igénybevételéről szóló 599/2021. (X. 28.) Korm.-rendelet a munkavállalók két csoportjára hozott szabályokat:

  1. azokra a munkavállalókra, akik nem állami vagy önkormányzati munkáltatónál dolgoznak – az ő számukra a munkáltatójuk rendelheti el a védőoltás felvételét;
  2. azokra a munkavállalókra, akik az államnak vagy önkormányzatnak dolgoznak – nekik kötelező beoltatniuk magukat.

A következő dolgozókat kötelezték a védőoltás beadatására:

  • az oktatásban dolgozókat,
  • a kulturális intézmények dolgozóit,
  • a szociális intézményekben dolgozókat,
  • a fegyveres és rendvédelmi szervek dolgozóit,
  • a kormányzati igazgatási és közszolgálati tisztviselőket, a NAV személyi állományát.

Az önkormányzatoknál dolgozók számára csak akkor kötelező a védőoltás, ha a területileg illetékes polgármester így dönt.

Azok az oltásra kötelezett állami vagy önkormányzati dolgozók, akik a munkavégzésük során ügyfelekkel rendszeresen találkoznak, és a kormányrendelet hatálybalépése előtt nem vették fel a koronavírus elleni védőoltást, december 15-ig voltak kötelesek azt felvenni; amennyiben munkavégzésük során ügyfelekkel nem találkoznak rendszeresen, akkor január 31-ig. E kötelezettség alól azok mentesülhetnek, akik orvosi szakvéleménnyel igazolják, hogy ellenjavallt számukra a védőoltás felvétele. Ennek elmaradása esetén a munkáltató fizetés nélküli vagy illetmény nélküli szabadságot rendel el. A fizetés nélküli szabadság legfeljebb egy évig tarthat. Aki ezalatt sem oltatja be magát, annak a jogviszonyát a munkáltató megszüntetheti. Ha a dolgozó a kötelező fizetés nélküli szabadság elrendelését követően, de egy éven belül felveszi a védőoltást, vagy bemutatja a mentesítő orvosi szakvéleményt, a munkáltató a fizetés nélküli szabadságot haladéktalanul megszünteti, és továbbfoglalkoztatja.

Az Alkotmánybíróság tájékoztatása szerint 2022. március 10-ig több mint 570 indítvány érkezett, amely a kormányrendelet alkotmányosságát támadta meg. Az indítványminták alapján benyújtott alkotmányjogi panaszok esetében az elsőként előterjesztett alkotmányjogi panaszt vette nyilvántartásba az Alkotmánybíróság Hivatala.

Az indítványozók úgy vélték, hogy 

a támadott kormányrendelet az Alaptörvényben foglalt felhatalmazáson túlterjeszkedve aránytalanul súlyos joghátrányt fűz a védőoltás felvételének elmulasztásához,

és az elérni kívánt cél szempontjából észszerűtlenül korlátozza az alapjogaikat.

Az Alkotmánybíróság 1. számú öttagú tanácsa (előadó alkotmánybíró: Juhász Miklós) pénteken közzétett 50 oldalas (!) határozatában el-, illetve visszautasította az alkotmányjogi panaszokat.

Ami az állami foglalkoztatottakat illeti, az Alkotmánybíróság szerint

az alapjog-korlátozás érintettjeinek nem kellett azzal számolniuk, hogy amennyiben az oltást nem veszik fel, az állam őket akár erőszakkal erre kényszerítheti.

A jogalkotó ugyan súlyos munkajogi és anyagi jellegű hátrányokat helyezett kilátásba – mutattak rá az alkotmánybírák –, de a szabályozás nem eredményezett az indítványozók egészségügyi önrendelkezési jogába való aránytalan beavatkozást.

Az önkormányzati dolgozók vonatkozásában az Alkotmánybíróság a 3088/2022. (III. 10.) AB-végzéshez hasonlóan arra a következtetésre jutott, hogy

az állított jogsérelmek egyike sem következik kényszerítőleg közvetlenül a támadott kormányrendeletből.

A szabályozás pusztán az oltás kötelező felvételének és a jogkövetkezmények alkalmazásának a lehetőségét teremtette meg, ugyanis az oltásra kötelező rendelkezések az önkormányzati foglalkoztatottak esetében a polgármester mérlegelésen alapuló intézkedésével hatályosulnak. A kormányrendelet előírásai az önkormányzati dolgozók alapvető jogait tehát csak áttételesen, közvetve érintik, és a polgármester intézkedése ellen rendes bírói úton jogorvoslati lehetőség van. Miután ezt az indítványozók az alkotmányjogi panasz benyújtása előtt nem merítették ki, 

indítványaik érdemi elbírálásra alkalmatlanok voltak.

A határozathoz Czine Ágnes párhuzamos indokolást csatolt, amelyben kifejtette, hogy – szemben a tanács többségi véleményével – a helyi önkormányzati szerveknél és a helyi önkormányzatok által fenntartott intézményeknél foglalkoztatottak vonatkozásában is megállapítható a személyes, közvetlen és aktuális érintettség.

(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)