Gyurcsány Ferenc: Ez a Putyin már nem az a Putyin

9Y6686-highres
2022.03.12. 10:22 Módosítva: 2022.03.12. 10:31
A Demokratikus Koalíció elnöke legújabb videójában bemutatta, hogy hogyan vált – Gyurcsány Ferenc megfogalmazása szerint – a nyugati világgal együttműködő Vlagyimir Putyin orosz elnökből egy zsarnok.

Gyurcsány Ferenc közösségi oldalán egy kis magyarázattal kezdte a bemutatóját. Mint fogalmazott, a politikai barátokhoz az embert érdekek kötik, míg a hétköznapi barátokhoz érzelmek s értékek.

Évek óta azzal mentegetik Orbánnak a Puytinhoz fűződő viszonyát, hogy hát de Gyurcsány is

– mondta a DK elnöke. Hozzátette, hogy több kép is van arról, hogy az orosz elnök, akit a házában fogadott, Totó nevű kutyáját is ölébe vette.

Gyurcsány Ferenc véleménye szerint, ha visszamegyünk az időben, akkor a „korábbi Putyin” egy nagyon sikeres időszakot tudhatott maga mögött: a gazdaság szárnyalt, emelkedtek a bérek, és azokat ki is fizették. Szerinte ezzel a kormány és az emberek is elégedettek voltak. Az Egységes Oroszország párt és a kormány akkor nem szorult rá, hogy különböző eszközökkel magához kényszerítse a választókat – tette hozzá.

Állva tapsoltak az orosz elnöknek

„Putyin ebben az időszakban kereste a kapcsolatot a Nyugattal, és mi tagadás, Nyugat is vele. Én magam is részt vettem nem egy tárgyaláson, az Európai Unió tanácsülésén, amikor ő ott volt. De mondok mást: 2001-ben (és ezt nyugodtan ellenőrizhetik a YouTube-on) olyan beszédet mondott a német alsóházban, a Bundestagban, hogy a végén minden képviselő állva tapsolt” – fogalmazott Gyurcsány Ferenc. Hozzátette: „ez volt az akkori Putyin”.

Emlékeztetett, hogy az első jelek 2008-ban voltak, amikor Georgiával egy ötnapos háború dúlt, szerinte ez azonban ez még „nem okozott törést”. Szerinte akkor mindkét fél felelős volt a háborúért.

Szóval hogy legyen világos, mi ebben az időszakban működtünk együtt Putyinnal, és mi nem adtunk, hanem kaptunk. Hogy mit is? Mondok két egyszerű példát. Visszakaptuk – egyedüliként, hozzáteszem – a II. világháború idején elrabolt sárospataki könyvtárat. De kaptunk történelmi elégtételt is

– fogalmazott Gyurcsány Ferenc. Az utóbbit azzal magyarázta, hogy 2006-ban Vlagyimir Putyin a Kossuth-téren található 1956-os emlékmű előtt főhajtással tisztelgett a mártírok előtt.

Valami véget ért, valami más...

„Aztán valami radikálisan megváltozott” – magyarázta a politikus. A gazdasági helyzet romlása miatt Oroszországban esett Putyin népszerűsége, ezért – mint mondta – el kellett csalnia a 2012-es választásokat. Ezek után az orosz elnök felélesztette a régi birodalmi gondolatot, és fel is akarta azt állítani.

Gyurcsány Ferenc szerint a 2013–2014-es ukrajnai válságot Moszkva provokálta, ezt pedig kihasználta, és elfoglalta Krímet. Ez szerinte veszélyeztette Európa békéjét, megváltozott minden.

Európa és Oroszország kapcsolata léket kapott, a korábbi stratégiai bizalom megváltozott, jöttek a kérdőjelek és jöttek a repedések, bár szakítás még nem volt

– magyarázta Gyurcsány Ferenc. Hozzátette: „Jegyezzék meg, az első két elnökség idején – tudják, amikor mi működtünk együtt Putyinnal – semmi ilyesmi nem történt. Ugye, milyen érdekes? A Fidesz valójában akkor bírálta Oroszországot, és Magyarország és Oroszország kapcsolatoát, amikor ez a politika a legnyitottabb volt”.

A Demokratikus Koalíció elnöke emlékeztetett, hogy Budapest és Moszkva között épp akkor született meg a megállapodás a paksi atomerőműről, amikor elkezdett kibontakozni a konfliktus Kelet-Ukrajnában. Szerinte a magyar kormány akkor „egy szót nem szólt” ahhoz, hogy az oroszok destabilizálják Ukrajnát, és elfoglalták Krímet.

És ha jól látjuk, nagyon vonakodva szólalt meg most is, mintegy egyenlő távolságot tartva Ukrajnától és Oroszországtól

– vélekedett Gyurcsány Ferenc.

(Borítókép:  WANG Zhao / AFP)