Gulyás Gergely: A rendszerváltoztatás óta nagy utat tettek meg az egyházi iskolák

A budai ciszterci gimnáziumot 1912-ben alapította a rend, az oktatás ekkor a fővárostól – ideiglenesen – megkapott tantermekben folyt. Az iskola Villányi úti épületének alapkövét 1927-ben tették le, a Wälder Gyula által tervezett épületet két évvel később adták át.

A kommunizmus idején a ciszterci rendtől elvett intézmény József Attila Gimnáziumként működött. A rendszerváltás után, 1992 szeptemberétől volt ciszterci osztály a gimnáziumban, 1997-ben pedig újraindult a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium. Az iskolának jelenleg kilencszáz diákja van. 

Itt jelent meg, a gimnázium sportcsarnokának átadásán Gulyás Gergely, aki a beszédében kiemelte, egy olyan magas színvonalú oktatási intézmény fejlesztése, mint a budai ciszterci gimnázium, éppúgy érdeke az országnak, mint ahogy magának az iskolának – adta hírül az MTI. 

A miniszter megköszönte a ciszterci rendnek, hogy az iskola működtetésével hozzájárulnak ahhoz, hogy hosszú távon is legyenek, akik „nemzetben gondolkodnak”, akiknek egyéni sorsukon túl a nemzet, az ország sorsa is fontos. Azt is hozzátette, hogy köszöni a rendnek, hogy olyan iskolát működtet, ahova sok szülő íratja be szívesen a gyermekét.

Büszkék lehetnek arra, hogy a kormány nem tudta úgy növelni az egyházi fenntartású iskolák számát, hogy ne legyen ezekben még mindig nagyobb túljelentkezés, mint amekkora az államiakban van.

Gulyás Gergely kifejtette, az oktatáshoz hozzátartozik a mindennapos testedzés is, ezért ragaszkodik a polgári kormány következetesen a mindennapos testnevelés feltételeinek biztosításához az iskolákban.

Simicskó István, a XI. kerület KDNP-s országgyűlési képviselője is felszólalt a sportcsarnok átadóján, és kihangsúlyozta, az új sportcsarnokkal és a gimnázium mellett lévő Szent Imre-templom felújításával megszépült Újbuda szíve. Gulyás Gergelyhez hasonlóan szintén elmondta, hogy a sport fontos eszköze a nevelésnek, formálja a gyerekek jellemét, „fair play”-re, sportszerűségre nevel,

Ha pedig a sportból áthozzuk a sportszerűséget a mindennapjainkba, akkor emberibb életet élhetünk.

A ciszterci apát, Bérczi László Bernát áldotta meg az új épületet

Az apát elmondta, nagyot álmodott az apátság 2017-ben is, amikor az új sportcsarnokot tervezni kezdte, és hozzátette, az iskola „régóta görgetett problémái” a sikeréből fakadtak,

Ehhez az álomhoz csatlakozott a kormány, három kormányrendelettel összesen 6,5 milliárd forinttal támogatva az új épület megvalósítását.

A sportcsarnok átadása a Miniszterelnökség és a gimnázium csapatának futballmérkőzésével zárult.

Milyen is lett a sportcsarnok?

Egyébként a 3700 négyzetméteres sportcsarnokot Peschka Alfréd tervezte. A neobarokk iskolaépületet és – a Villányi út felől nézve – a bal oldalán elhelyezkedő, modern, látszóbeton homlokzatú sportcsarnokot egy üveghíd köti össze, írta meg az MTI.

A sportcsarnok földszintjén egy két szint belmagasságú kézilabdapálya, valamint – egymás fölött elhelyezve – két normál belmagasságú edzőterem található. A felső szinten szintén egy – az alsónál nagyobb – sportpálya van, százötven fős lelátóval. A mosdók, öltözők, tanári szobák a földszinten és az első emeleten lettek kialakítva.

A sportközpont alapkövét 2018 márciusában tették le.

A sportcsarnok építésével párhuzamosan az iskolaépület korábban sportfunkciót ellátó helyiségeit ebédlővé, könyvtárrá, illetve tantermekké alakították át.

(Borítókép: Gulyás Gergely. Fotó: Papajcsik Péter / Index)