Új, precíziós lézerkést kap a hazai tüdősebészet
További Belföld cikkek
- „Megszólalt a Kicsi” – karácsonyi különkiadást kapott a Menczer–Magyar-csörte
- Padlógázzal ment szemben a forgalommal egy ámokfutó sofőr Szolnokon
- Három hónapos csecsemő halt meg Budapesten
- Órákon belül új hagyományt teremt Sulyok Tamás köztársasági elnök
- Rónai Egon: Ha akkor nem rúgnak ki, az életem egészen másfele kanyarodik
Az országban ez az egyetlen ilyen különleges eszköz, amelyet tüdőáttétek eltávolítására használnak majd. Az Országos Onkológiai Intézetben régi tradíció a sebészi lézerek alkalmazása, amelyet Magyarországon Európában harmadikként Bánhidy Ferenc és Kásler Miklós professzorok honosítottak meg a fej-nyak sebészetben. Ettől kezdve az Országos Onkológiai Intézetben számos indikációval alkalmazzák a sebészi lézereket.
Arról, hogy pontosan milyen műszer érkezik, Rényi-Vámos Ferenc professzor beszélt az Indexnek. Az Országos Onkológiai Intézet Mellkasi Központjának vezetője, egyben a Semmelweis Egyetem Mellkassebészeti Klinikájának igazgatója úgy fogalmazott, hogy egy olyan speciális lézerkés érkezik, amelynek segítségével nagyszámú elváltozást lehet a tüdőből eltávolítani. Az eszközt a professzor szerint – aki maga is tüdősebész – akkor alkalmazzák, amikor daganatos áttét alakul ki a tüdőben, ugyanis a tüdő frekventált helye a daganatok, áttétek kialakulásának. Ha sok áttét van és kiveszik azokat, akkor gyakorlatilag nem marad tüdőszövet, nem marad felület a légzéshez. Ugyanis a daganat mellett ép tüdőszövetet is kivesznek, ha nem a lézerrel operálnak.
„A lézerrel csak a rosszindulatú, daganatos áttéteket tudják eltávolítani, akár húsz darabot is, úgy, hogy ennek ellenére marad elég légzőfelület a tüdőben. A lézerkéses eljáráshoz képest például a hagyományos műtétnél a rosszindulatú elváltozás mellett eltávolítanak ép tüdőszöveteket is” – mondta Rényi-Vámos Ferenc. Egyben hangsúlyozta, hogy az eszköz nem alkalmas a tüdőből kiinduló primer tüdőrákok műtétjére, ezzel csak a tüdőben keletkezett áttéteket lehet eltávolítani.
A kérdésre, hogy mennyiben más ez a lézerkés ahhoz képest, mint amilyet 2013-ban szerzett be az Onkológiai Intézet, amelynek segítségével több mint 500 emberen, többségében gyerekeken segítettek, a professzor elmondta: „Ez az eszköz még precízebb, még pontosabban dolgozik, illetve van mód arra is, hogy az ún. kulcslyuksebészeti eljárásoknál is alkalmazzák.”
Ez a minimál invazív sebészetre utal, amikor csak egy kis lyukat csinálnak a mellkasfalon, bevezetnek egy kamerát és mellette speciális eszközöket használva végzik el a műtétet, vagyis nincs nagy metszés a mellkason.
Az eszközt egyébként – megfelelő oktatás után – minden hazai mellkassebész tudja használni – teszi hozzá a professzor és kiemeli azt is, hogy jelenleg az országban ez az egyetlen ilyen eszköz.
Arra a kérdésre, hogy milyen forrásból szerezték be és mennyibe került az új eszköz, Rényi-Vámos professzor elmondta, hogy a 60 millió forintos lézerkést magánforrásból, Szíjj László magánalapítványa, a Duna Bonum pénzügyi támogatásával tudta megvenni az Országos Onkológiai Intézet Mellkasi Központja. Az intézet korábbi lézerkés-beszerzését is magánadomány, a Duna Aszfalt pénzügyi segítsége tette lehetővé. Egyben hangsúlyozta a mecenatúra szerepét ezen a területen, amely külföldön már régebb óta, de egy ideje már Magyarországon is fontos szerepet játszik a nagy értékű orvosi eszközök beszerzésében kórházak, klinikák, intézetek számára. Azok a nagy cégek pedig, amelyek megtehetik, azok ezekkel a támogatásokkal gyakorlatilag besegítenek a hazai egészségügynek, hogy az emberek ilyen világszínvonalú eszközök segítségével gyógyulhassanak.