Repkedő milliárdok: a Fidesz és az ellenzék is bőven kap kampánypénzt az államtól

Az Országgyűlés 2013-ban alkotta meg a jogszabályt, amely arra hivatott, hogy megregulázza, átláthatóvá tegye a választáson induló pártok és jelöltjeik kampányköltéseit. A jogszabály elvben arra is szolgál, hogy egyenlő pályát, egyenlő esélyeket biztosítson az országgyűlési képviselők általános és időközi választásain is. Továbbá kiszűrje a kisebb, költségvetés-dézsmáló kamupártokat.

A kampányfinanszírozás logikája szerint egyfelől kaphat állami támogatást maga a választáson induló jelölt, feltéve, ha korábban összegyűjtötte a körzetében a szükséges támogató ajánlásokat (ötszáz érvényes aláírást szerzett). A központi költségvetésből másrészt a Nemzeti Választási Iroda (NVI) által nyilvántartásba vett lista után is jár egy nagyobb kampányfinanszírozási támogatás.

A jogszabályban hivatalosan egymillió forint szerepel, ami az egyéni választókerületi jelöltet megilleti, ám ezt minden évben növelik a KSH-féle fogyasztói árindexszel, így ez az összeg jelenleg a Magyar Államkincstár (MÁK) szerint:

A listapénz kiszámolásánál az alap, hogy a 2022. április 3-i országgyűlési választáson 199 képviselő kerül be a parlamentbe, 106 egyéni jelöltként, 93 listáról. 2018-ig országos listája annak a pártnak lehetett, amelyik 27 választókerületben (legalább 9 megyében és Budapesten is) tudott jelöltet állítani. Most viszont ehhez minimum 71 egyéni jelölt kell a fővárosban és 14 megyében.

Az idén országos listát állító szervezetek:

• a Fidesz–KDNP 279 jelölttel;
• a DK, a Jobbik, a Párbeszéd, a Momentum, az MSZP és az LMP egyesülésével, 279 jelölttel az ellenzéki Egységben Magyarországért formáció;
• a Mi Hazánk 208 jelölttel;
• a vírusszkeptikus Gődény György vezette Normális Élet Pártja 120 jelölttel;
• a Gattyán György-féle Megoldás Mozgalom 110 jelölttel;
• a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 58 jelölttel.

A matematika innentől úgy alakul, hogy a lista után járó támogatás alapja az összes megszerezhető mandátum és ötmillió forint szorzata, azaz 995 millió forint, amit szintén inflációkövető módon emelkedik évente. A pártok mégsem kapnak ennyi pénzt, mert most jön az utolsó lépés: a MÁK számításai alapján idén minden pártlistát állító párt a költségvetésből összesen 1 176 981 122 forint

• negyven százalékával megegyező összegű támogatásra jogosult, ha legalább hetvenegy;
• ötven százalékával megegyező összegű támogatásra jogosult, ha legalább nyolcvan;
• hatvan százalékával megegyező összegű támogatásra jogosult, ha minden egyéni választókerületben jelöltet állított.

Mire költhető az egyéni és listás kampánypénz?

Az egyéni jelölt a Magyar Államkincstártól közvetlenül egy bankkártyára kapja a már említett 1 182 896 forintot. Fontos kritérium, hogy ezzel a kártyával nem lehet készpénzt fölvenni, ahogy személyi kifizetésekre és tárgyi eszközökre sem lehet költeni. Vagyis a jelölt nem vehet belőle például új íróasztalt vagy laptopot, cserébe kizárólag a kampánnyal járó költségekre fordíthatja.

Ugyanakkor a jelölt erről az egyéni állami kampánytámogatásról le is mondhat pártja, valamint az őt jelölő szervezet javára, ami tulajdonképpen bevett gyakorlat, legalábbis többször is volt már rá példa, hogy a párt mind a 106 jelöltje lemondott a párt javára az egyéni kampánypénzéről. A lista után járó pénznél egyébként nagyobb a mozgástér, többek között készpénzt is fel lehet venni vele.

A lista után járó pénzre ugyanúgy igaz, hogy nem lehet olyan beszerzésekre költeni, amelyek hosszan szolgálják az adott szervezet, a párt életét. Amire viszont nyugodtan lehet belőle áldozni:

• például Google- és Facebook-hirdetésre;
• plakátra;
• szórólapra;
• az utcán standolók, szórólapozók, aktivisták tiszteletdíjára.

Pártfinanszírozás a közös ellenzéki listaállítással?

A közös pártlistát állító pártok a törvény alapján a listafinanszírozást szempontjából egy pártnak számítanak. Az Index egyébként úgy értesült ellenzéki forrásokból, hogy a DK, a Jobbik, a Párbeszéd, a Momentum, az MSZP és az LMP egyesülésével létrejött Egységben Magyarországért formáció pártjai 279 jelölttel már teljesen rendben megkapták a teljes állami támogatást.

A törvény ugyan több opciót is lehetővé tesz, az egyesült ellenzék pártjai jelöltarányosan osztották hatfelé a lista után járó kampánypénzt.

Mi történik, amennyiben egy jelölt időközben visszalép?

A törvény rögzíti, hogy a kampánypénz nem vész el, amennyiben a jelölt meghal a választásig, ugyanakkor a visszalépés adott esetben már járhat visszafizetési kötelezettséggel. Ekkor az egyéni egymillióját hivatalosan mindenképpen vissza kell csorgatnia a kasszába, a listapénz visszaadása pedig attól függ, hogy a jelölt támogatása a százalékok szempontjából melyik sávba esik.

Tehát ha például 98 jelöltem van a listán, és az egyikük 2022. április 3-ig visszalép, nem veszítek pénzt, hiszen eleve a 81 és a 105 közti finanszírozási kategóriában voltam. Ha viszont a 106 jelöltem közül csak egy visszalép, már fizethetem vissza a 105 és a 106 közti összeget, több mint 100 milliót.

A legutóbbi választáson erre volt példa: a mind a 106 egyéni körzetben jelöltet állító LMP maximális, 597 millió forintos támogatásban részesült volna, ám a később, pártja által öt évre eltiltott Kassai Dániel, az LMP országgyűlési képviselőjelöltje visszalépett Kunhalmi Ágnes, az MSZP és a Párbeszéd jelöltje javára a budapesti 15-ös választókerületben. Így máris ugrott 150 millió forint kampánytámogatás.

Már a jelenlegi kampányban is láthattunk erre példát, pár nappal ezelőtt léptette vissza kétes eredetű ajánlások miatt gyöngyösi jelöltjét a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, amivel 79-re csökkent a párt jelöltjeinek száma. Mivel ezzel éppen belecsúsztak az alacsonyabb kampányfinanszírozási sávba, már vissza is utaltak a megkapott állami támogatásból 117 millió forintot a MÁK-nak.

A költségvetésnek abban az esetben is visszajár a kampánypénz, ha a pártlista a választáson nem éri el a pártlistákra leadott összes érvényes szavazat legalább egy százalékát. 2018-ban például, miután nem érték el az egy százalékot, a Juhász Péter vezette Együttnek vissza kellett fizetnie a kampánypénzt. Erre a választás után még közösségi gyűjtés is indult, hogy kisegítsék a pártot.

Hogyan és ki ellenőrzi a kampánypénzek költését?

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) kétévente általánosságban ellenőrzi a pártokat, négyévente pedig kifejezetten a kampányidőszak költéseit vizsgálja. A lista egyben jelöltállító szervezeteknek a kampány zárulta után hatvan nappal közzé kell tenniük saját honlapjukon, illetve a Magyar Közlönyben, hogy a kampányidőszak alatt mi mindenre, milyen tevékenységekre költöttek.

Amikor az ÁSZ szúrópróbaszerűen, váratlanul megérkezik a pártközpontokba, akkor elsősorban a kampányköltések számláin a teljesítési időpontokat nézik, amelyek szigorúan idén csak február 12. és április 3. este hét óra közt lehetnek. Éppen ezért például a késő estig, akár másnap hajnalig tartó kampányzáró eseményről és annak szolgáltatásairól szóló számlát már ketté kell bontani.

Maguk a pártok kiegészíthetik az állami kampánytámogatást?

Természetesen igen, ők maguk is hozzátehetnek a korábban megspóroltakból a kampány költségeihez, ugyanakkor a törvény ezt is maximalizálja. Az pedig már egy másik kérdés, hogy két választás között melyik politikai formáció milyen erőforrásokhoz hozzáférve mennyit költ évközi kampányra, a saját közösségi oldalai, médiája, aktivista hálózata, saját valósága fenntartására.

(Borítókép: Index)