Szijjártó Péter: Magyarország hatalmas terhet vesz le a nyugat-európai országok válláról

2022.03.23. 11:50
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának ülésén felszólaló Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter az ukrajnai megszállásról, illetve az ezzel kapcsolatos magyar álláspontról, menekültkérdésről, migrációról, továbbá a gyermekvédelmi népszavazás kérdéseiről is beszélt.

Magyarország az ukrajnai háború elől menekülők mindegyikét befogadja, de továbbra is zárva tartja a határokat az illegális bevándorlók előtt – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának közgyűlésén, Genfben – közölte az MTI.

Az ukrajnai háborúban a legalapvetőbb emberi jogok sérülnek, ami súlyos biztonsági kockázatot jelent. Ezzel összefüggésben három feladatot nevezett meg:

  • garantálni kell a magyar emberek biztonságát, 
  • Magyarország nem sodródhat bele a háborúba,
  • a fegyveres konfliktus árát ne a magyar lakosság fizesse meg.

Elmondta, hogy a hadsereg jelentős erőit csoportosították át a keleti határvidékre, és megismételte, hogy nem küldenek katonákat és fegyvereket Magyarországról Ukrajnába. 

A magyar kormány egyetlen, energiaellátás biztonságát veszélyeztető döntést sem támogat, az orosz energiafüggőség felszámolása kapcsán pedig hangsúlyozta, hogy az átállás nemhogy egyik napról a másikra, de még egyik évről a másikra sem reális.

Szijjártó Péter kiemelte, hogy már több mint félmillióan érkeztek Ukrajnából, a hozzánk menekülőket hazánk befogadja, ellátást, menedéket, szállást biztosít számukra. Emellett beszélt az illegális bevándorlásról is, jelezve, hogy a migránsok nem a szomszédos, háború sújtotta országból érkeznek, hanem több ezer kilométerről, számos biztonságos államon áthaladva. 

A menekültek és az illegális migránsok közti különbség szerinte az, hogy utóbbiak rendszeresen megsértik a határokat, rendőrökre támadnak, agresszívan viselkednek, nem működnek együtt a hatóságokkal.

Hozzátette, hogy Magyarország „hatalmas terhet vesz le a nyugat-európai országok válláról” azzal, hogy déli határán több tízezer migránst állít meg.

A gyermekvédelmi népszavazásról is beszélt Szijjártó Péter, ismételten hangsúlyozva, hogy a kiskorúak szexuális orientációval kapcsolatos nevelése a szülők kizárólagos joga, illetve az is fontos, hogy a gyerekek ne találkozhassanak káros, a koruknak nem megfelelő tartalmakkal.

A családok védelmével összefüggésben kijelentette, „világrekorder mértékben az OECD-átlag dupláját, a GDP 5,2 százalékát költjük a családok támogatására, elértük, hogy ne lehessen pusztán gazdasági kérdés a gyermekvállalás”.

A tanács 267 javaslatot tett Magyarország számára: ebből 131-et elfogadtak, 136-ot tudomásul vettek. Utóbbiak egy részét visszautasították, mert olyan intézkedésekre szólítottak fel, amelyek ellentétesek az alaptörvénnyel, vagy mert politikailag motiváltak voltak.

A 2008-ban útjára indított, ötévente esedékes eljárást a világszervezet minden egyes tagállamára vonatkozóan elvégzik, s ennek során értékelik az adott ország emberi jogi helyzetét, feltárják a hibákat, illetve ajánlásokat fogalmaznak meg. Magyarország ezt megelőzően 2011-ben és 2016-ban került sorra.



  • Hírek
  • Hírek