Orbán Viktor: A választás nem lefutott, itt még bármi megtörténhet

Orbán Viktor szerint, amikor a kampány megkezdődött, az előválasztást megindították az ellenfelek, akkor világossá vált, hogy a választás tétje az, visszajön-e, ami 2010 előtt volt, a bukott múlt, vagy „mehetünk tovább”. A kampány kellős közepén azonban szomszédunkban kitört egy háború. Nem olyan, mint 1999-ben a délszláv háború második köre, ami véres volt és kegyetlen, de Magyarországnál kisebb államok összecsapása volt. Most a 40 milliós Ukrajna és a 140 milliós Oroszország háborúzik, ebből ráadásul az egyik atomhatalom. Egy olyan esemény vágta félbe a kampányt, amire korábban nem volt példa – fejtette ki a kormányfő.   

Kitért arra is: minden baj ellenére ma azért lehet biztonságérzetünk, mert bár Oroszország atomhatalom és az ereje nem kétséges, de a NATO erősebb. Zajlik a szomszédban egy háború, amelyben egy világhatalom vesz részt, de ha ez a világhatalom túl akarna lépni Ukrajna határain, akkor beleütközne a NATO falába, és az meg fog védeni bennünket – hangsúlyozta.     

Orbán Viktor a múlt heti NATO- és EU-csúcsról szólva azt mondta, a mostani találkozón olyat látott, amit korábban soha: most stratégiai alternatívák versengtek egymással. Láthatóan kialakult egy országcsoport, amely a NATO minél nagyobb részvételét szeretné ebben a konfliktusban, nem ukrán–orosz háborút lát, hanem orosz agressziót, most még Ukrajna, de később a NATO világával szemben, és azt gondolja, nem lehet elkerülni a bevonódást ebbe a háborúba.    

A másik álláspont a miénk, amely szerint ebbe a konfliktusba a NATO-nak nem kell fegyvereket és katonákat küldenie. „A mi álláspontunk jelenleg a többségi vélemény, és ezért a NATO azt a döntést hozta, hogy nem vesz részt ebben a katonai konfliktusban: nem küld katonát, nem küld fegyvert” – közölte a kormányfő.  Ugyanakkor – tette hozzá –, ha a háború elhúzódik, és vannak erre utaló jelek, akkor ez a stratégiai dilemma újra és újra minden egyes NATO-csúcson előkerül. Legközelebb a júniusi madridi csúcson találkoznak, és arra számít, hogy ha a háború addig nem ér véget, vagy nem lesz tartós tűzszünet, akkor ez a kérdés ismét előkerül. 

A miniszterelnök azt mondta: ha a baloldal nyerne a vasárnapi választáson, akkor azonnal megkezdődnének a fegyverszállítások Ukrajnába, Magyarország területén átengednék az összes, halált okozó fegyvert, sőt Magyarország is az éppen nem használt, de harci értékkel rendelkező fegyvereit rögtön Ukrajna rendelkezésére bocsátaná. Magyarország csatlakozna ahhoz a csoporthoz, amely a NATO beavatkozását sürgeti ebben a konfliktusban. Ezért a választás tétje most béke vagy háború – fogalmazott, kiemelve: a baloldal a békére nézve súlyos kockázatot jelent, míg a Fidesz garanciát.

Az ellenzék miniszterelnök-jelöltjének, Márki-Zay Péternek hozzá intézett nyílt levelére úgy reagált: 2010-ben, amikor súlyos volt a helyzet, akkor sem megszorításokat vezettek be, hanem teljesen újraszerkesztették a gazdasági életet.

– jelentette ki, megjegyezve: nem hiszi, hogy a vele való levelezgetés segítene itt a legtöbbet. A baloldal miniszterelnök-jelöltje jobban tenné, ha Gyurcsány Ferenccel beszélne, mert ők szoktak megszorítást csinálni – tette hozzá. A gazdasági helyzetet elemezve kitért arra, van egy mesterséges árfelhajtó politika Nyugaton, miközben beütött az infláció. Az infláció 50 százaléka is az energiaár-emelésből, az elhibázott brüsszeli energiapolitikából származik. Emellé most még jött a háború, és úgy döntöttek, hogy szankciókat fognak alkalmazni.  

Ezzel mi soha nem értettünk egyet, de az egység érdekében nem is akadályoztuk meg – fogalmazott, majd kitért arra is, hogy az olcsó orosz energiahordozókról való gyors leválás terve még egy lökést adott az inflációnak. Orbán Viktor szerint mindebből egy dolog következik: az egész európai gazdaságot újra kell szerkeszteni. Szerinte egy nagyon nehéz, intellektuálisan rendkívüli izgalmas, de politikailag kockázatos időszak előtt áll az egész Európai Unió.

Megjegyezte: Magyarországot oroszbarátsággal vádolják, holott teljesen nyilvánvaló, hogy Németország sokkal szorosabb kapcsolatot épített ki Moszkvával, és sok francia cég nem jött ki Oroszországból a háború ellenére sem. Azt mondta, a Magyarországgal szembeni támadások indokolatlanok, politikai célzatúak, és valójában azt akarják elérni, hogy a közép-európai együttműködésben részt vevő államok gyors fejlődése ne jelentsen kihívást Európa nyugati fele számára.

Az interjú összefoglalójában az MTI azt írja, hogy a vasárnapi gyermekvédelmi népszavazás tétjét a kormányfő úgy fogalmazta meg: „a rókát ne engedjük be a tyúkólba”. Közölte: ennek a genderőrületnek az a természete, hogy először nem lehet a képviselőit komolyan venni. Itt nem egy múló divatról van szó, hanem jól megszervezett erők dolgoznak azon, hogy bizonyos életfelfogásokat népszerűsítsenek – mutatott rá, hozzátéve: ezek erős nyugat-európai emberi jogi csoportok, az összes Soros-féle szervezet megtalálható közöttük, és végül kialakul mögöttük egy nagyon erős érdekérvényesítő tevékenység.

A miniszterelnök kijelentette: Magyarország szabad ország, a felnőttek úgy élnek a törvények keretein belül, ahogy akarnak, senki nem akar rájuk tukmálni semmit, de egy védelmi vonalat mindenképpen meg kell húzni, és nem szabad, hogy ezen bárki átlépjen, ez pedig a gyermeknevelés kérdése. Kizárólag a szülők felelőssége az, hogy mikor milyen kérdéssel akarják szembesíteni, hogyan akarják egy boldog életre nevelni a gyereküket – mondta.

Arra a felvetésre, hogy a baloldal kampányát egy külföldön bejegyzett adathalász cég szervezi, és felmerült a gyanú, hogy kábítószer-kereskedelemből származó pénzekből kampányolhat egy baloldali jelölt, Orbán Viktor azt mondta, az „adatügy” súlyos dolog. Kiemelte: a választás után az egyik legelső feladat az lesz, hogy ebben a kérdésben tisztán láthassanak, kiderüljön, hogyan és miképpen kerülhetnek a magyar emberek adatai egy olyan cég kezébe, amely ezeket külföldre viszi ki, onnan pedig azokat politikai célokból visszatáplálja Magyarországra. Kétségeinek adott hangot, hogy a jogszerűség határain belül történt mindez, amit szerinte nemzetbiztonsági szempontból is értékelni kell.

A korábban nem látott számú választási EBESZ-megfigyelőkről azt mondta: mára ezek a nyugati békeintézmények is harci intézményekké váltak, s a választási megfigyelés sem a megfigyelésről, hanem a vádaskodásról szól, azaz arról, hogy a nekik nem tetsző, de nyerésre álló politikai erőket hogyan lehet már jó előre megvádolni.

„Nekünk minden kérdésre nyugodtan választ kell adnunk, nem szabad félvállról venni ezeket, és miután igazunk van, be is kell ezt mutatni” – fogalmazott a kormányfő. A vasárnapi választásokat illetően azt mondta, optimista, de „nagyon meg kell nyomni” a hátralévő napokat.

A miniszterelnök a mostani kormányzati ciklust értékelve azt mondta: sosem volt könnyű négy évük. „A Jóisten úgy szerkesztette meg a magyar politikát, hogy amikor könnyű évek jönnek, akkor a baloldal van kormányon, amikor nehezek, akkor pedig mi. Lehet, hogy ezen a rejtett módon akarja Magyarországot megsegíteni a Jóisten” – fogalmazott, hozzátéve: mindegyik korszak nehéz volt, de a legnehezebb a 2018–2022-es.

(Borítókép: Orbán Viktor. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher / MTI)