Ígéretszámláló: mit akar elérni a kormány és az ellenzék?

Előre, nem hátra

„Előre menjünk, ne hátra”, „A választás tétje: háború vagy béke” – az elmúlt hetekben ezzel a két szlogennel kampányolt a Fidesz–KDNP.

A pártszövetség hivatalos választási programmal nem készült, Gulyás Gergely ezzel kapcsolatban egy januári kormányinfón úgy fogalmazott, hogy szerinte az a fontos, mit tett a kormány az elmúlt 12 évben, „és aligha van olyan Magyarországon, aki ezt ne tudná”. Hozzátette: program tekintetében mindenkinek azt a beszédet ajánlja, amit a miniszterelnök 2021 novemberében a Fidesz tisztújító kongresszusán mondott.

Orbán Viktor itt általánosságban úgy fogalmazott:

(...) ha folytatjuk a polgári, kereszténydemokrata kormányzást, tíz év alatt újra hatalmas utat tehetünk meg, felléphetünk a fejlett országok közé, felszámolhatjuk a szegénység maradékát is, és egy zöld, egészséges, természeti kincseit és szépségeit megőrző, egészségesebb és hosszabb ideig élő emberek országa lehetünk.

Kiemelte, hogy eljutni a legjobbak közé egyáltalán nem reménytelen, „és a Fideszben tudják, hogyan kell megcsinálni, kell hozzá adócsökkentés, beruházások, egyetemfejlesztés, kutatás, innováció, a munka és a munkások nagyobb megbecsülése, vidékfejlesztés és még jobb kormányzati munka”.

A miniszterelnök konkrét intézkedéseket is megfogalmazott:

• „A következő tíz évben 8 ezer autóbuszt cserélünk le.”
• „Újjáépítjük a vasúti járműgyártást.”
• „Megépítjük a V0-s vasúti gyűrűt, a V4 fővárosait összekötő gyorsvasutat.”
• „Visszavásároljuk és rakétasebességgel fejlesztjük a nemzeti repteret.”
• „Megépítjük Paks 2-t, és 2030-ig az elektromos áram 90 százalékát karbonmentesen állítjuk elő.”
• „Megvédjük a határainkat a migránsbetörésektől.”

A miniszterelnök emellett a februári évértékelő beszédében is tett néhány ígéretet.

• Kiemelte, hogy ha folytatni tudják a kormányzást, akkor „lesz pénz”, aminek eredményeként a vidékfejlesztésre háromszor annyit fordítanának, mint eddig.
• Megőriznék továbbá a családtámogatásokat, és ki is bővítenék azokat.

Ezek mellett az elmúlt hónapokban többször is elhangzott a kormány részéről az az ígéret, miszerint 2023-ban rendezik a pedagógusok bérét.

Székesfehérvári, kampányhajrát megnyitó beszédében Orbán Viktor azt mondta: ha nyernek, akkor négy békés, nyugodt és biztonságos évet nyer az ország. „Higgyék el, megéri” – tette hozzá.

Csak felfelé

A hatpárti ellenzék 2020 októberében döntött a közös programírás mellett. 2021 januárjában a Jobbik, a Momentum, az LMP, a Párbeszéd, az MSZP és a DK vezetői hat pontban rögzítették a közös kormányzás alapelveit. A szakpolitikai elképzeléseik bemutatását már decemberben megkezdték, de a végleges célkitűzéseket csak március 9-én ismertették „Csak felfelé! – Az emelkedő Magyarország programja” címmel.

Márki-Zay Péter a programbemutató eseményen úgy fogalmazott, hogy „itt az esély, hogy visszataláljunk a polgárosodáshoz és Európához”, ami a következőképpen lehetséges:

• Megtartanák a határkerítést, önálló határőrséget állítanának fel, az uniós határvédelmi szervvel, a Frontexszel kiegészülve védenék Magyarország és az Európai Unió határait.
• Csatlakoznának az Európai Ügyészséghez, és saját korrupcióellenes ügynökséget is felállítanának, a 2010 előtti és a 2010 utáni, baloldali és jobboldali korrupció ellen is fellépnének.
• Új, értékalapú külpolitikát folytatnának, ami a Nyugathoz való visszatérésre és a szövetségesek iránti hűségre épülne.
• Rövid távon nélkülözhetetlennek tartják az orosz energiát, de csökkentenék a kitettséget, növelnék a megújulóenergia-termelést, újratárgyalnák Paks 2-t, a lakások korszerűsítését is támogatnák.
• Öt éven belül bevezetnék az eurót.
• Új alkotmányról népszavazás útján dönthetnének az állampolgárok.
• Megtartanák a gyermekvállalást segítő intézkedéseket, de a társadalmi igazságosság jegyében négy év alatt megdupláznák a gyes, a családi pótlék, valamint az otthonápolási díj összegét.
• Megtartanák a 13. havi nyugdíjat, mindenkinek rugalmas nyugdíjba vonulást tennének lehetővé.
• Megszüntetnék a túlóratörvényt (amit az ellenzék rabszolgatörvénynek nevezett el), megerősítenék a munkavállalói jogokat, köztük a sztrájkjogot.
• Béremelést adnának az egészségügyi szakdolgozóknak, akár a magánegészségügyi szolgáltatásokat is ingyenessé tennék, hogy rövidítsék a várólistákat. A szolgálati jogviszonyt megszüntetnék.
• Visszaadnák a tankönyvválasztás szabadságát, megszüntetnék a Klebelsberg Központot, visszaadnák az önkormányzatoknak az iskolákat. A tankönyvek helyét laptopok és tabletek vennék át. Az első diploma mindenkinek ingyenes lenne. Az alapítványi egyetemeket visszaadnák az államnak. Megépítenék a Diákvárost. Az állami és egyházi iskolák finanszírozása egyenlő mértékben történne. Emelnék a tanárok bérét.
• Falurendőri programot indítanának, határozott béremeléssel állítanák meg a rendőri elvándorlást.
• Új, önálló környezetvédelmi minisztérium lenne.
• Továbbá szabadságot és méltóságot szeretnének biztosítani mindenkinek, származásra, bőrszínre, szexuális orientációra tekintet nélkül.

Cikksorozatunk első részében a négy, országos listát állító, parlamenti bejutásért küzdő párt – a Mi Hazánk, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, a Megoldás Mozgalom és a Normális Élet Pártja – célkitűzéseit gyűjtöttük össze. 

Az országgyűlési választásokat április 3-án tartják, az erről szóló cikkeinket itt találja.

Itt  pedig olvashatja az Index választási mellékletét friss adatokkal, hírekkel, interaktív térképpel kiegészítve. Vasárnap pedig kövesse velünk percről percre az eredményeket!

(Borítókép: Index)