Mit mondott a kormányoldal és az ellenzék a kampányban a háborúról?

A kormány szerint a tét: háború vagy béke

Orbán Viktor a háború kitörése óta naponta felhívja a figyelmet arra, hogy a választás tétje immár a háború vagy béke. Álláspontja szerint „a baloldal háborúba sodorná az országot”. 

A miniszterelnök és a kormánypártok szerint az ellenzék „titokban lepaktált az ukránokkal” arról, hogy ha az ellenzék hatalomra kerülne, akkor beléptetik Magyarországot a háborúba, és bevezetik az energiaszankciókat is.

A kormányoldal narratívája szerint csak a Fidesz képes garantálni a békét és a biztonságot, megvédeni a magyar családokat, továbbá csak egy nemzeti kormány képes a háború idején felelősen képviselni Magyarország érdekeit. A kormányoldal választási fő üzenete mostanra leegyszerűsödött arra, hogy aki békét és biztonságot akar, az a Fideszre szavaz.

A kormány azonnal elítélte a katonai agressziót. A háború kirobbanásának napján két kormánydöntés jelent meg az esti Magyar Közlönyben. Az egyik az orosz–ukrán válság miatt a menekültek érdekében hozott döntés, a másik pedig a Nemzetbiztonsági Operatív Törzs létrehozásáról rendelkezett. Ez utóbbi ülése után jelentkezett Orbán Viktor egy videóüzenettel, amelyben azt mondta: 

Oroszország ma reggel megtámadta Ukrajnát. Európai uniós és NATO-szövetségeseinkkel együtt elítéljük Oroszország fellépését.

Azonnal elítélik az orosz támadást

A kormány, majd az Országgyűlés is elítélte az orosz katonai agressziót. Ugyanakkor a kormány a háború kitörésekor azonnal egyértelművé tette, hogy Magyarország ki akar maradni ebből a háborúból, ezért nem küld fegyvereket Ukrajnába. Amellett, hogy minden humanitárius segítséget megad az ország vezetése Ukrajnának, a kormány közölte: számukra Magyarország az első.

A kormánypárti politikusok az orosz támadás megindulásától (február 24.) folyamatosan azt hangsúlyozták, hogy az országnak ki kell maradnia ebből a háborúból. Óriásplakátokon is megjelent az a miniszterelnöki üzenet, hogy meg kell őrizni Magyarország békéjét és biztonságát. 

Orbán Viktor április 2-án dudari kampánykörútján úgy fogalmazott: „ha belesodródunk, mindent elveszíthetünk, és semmit se nyerhetünk rajta”. 

Ezzel párhuzamosan az ukrán vezetés folyamatosan két dolgot kért a magyar kormánytól és Orbán Viktortól. Ezek az igények a legvilágosabban a múlt heti uniós csúcstalálkozón artikulálódtak. Az első, hogy szavazza meg a szankciók kiterjesztését az energiaszektorra, és hazánk ne vásároljon gázt és kőolajat Oroszországtól. A második kérése pedig az volt, hogy Magyarország engedjen át fegyverszállítmányokat, és küldjön fegyvereket Ukrajnába. Orbán Viktor mindkét kérést elutasította, mert azok szerinte ellentétesek Magyarország érdekeivel. 

A miniszterelnök április 2-i Origo-interjújában részletesen beszélt arról, hogy a háború az egekbe emelte a vasárnapi választás tétjét. Az interjúban úgy fogalmazott: „ha a baloldal nyerne a vasárnapi választáson, akkor azonnal megkezdődnének a fegyverszállítások Ukrajnába. Magyarország területén átengednék az összes, halált okozó fegyvert, sőt Magyarország is az éppen nem használt, de harci értékkel rendelkező fegyvereit rögtön Ukrajna rendelkezésére bocsátaná”.

Ha ők nyernek, biztosak lehetünk benne, hogy másnap megindulnak a fegyverszállítmányok, és fölmondják az olaj- és gázszerződéseket. Tönkreteszik Magyarországot!

– mondta Orbán Viktor. 

Orbán Viktor: Ez nem a mi háborúnk

Orbán Viktor március 28-án a Hír TV vendége volt. Az interjúban megerősítette kormánya álláspontját: 

Teljesen nyilvánvaló, hogy Magyarországon a nemzeti oldal úgy fogalmaz, hogy ez egy orosz–ukrán háború, mi pedig a magyarok vagyunk, mi segítünk a bajbajutottaknak, ugyanakkor egyetlen lépést sem teszünk, amely bajba sodorhatná Magyarországot. Nem tudunk segíteni senkin úgy, hogy közben tönkretesszük saját magunkat, például bevonódunk egy háborúba, amely nem a mi háborúnk, amiben semmit sem nyerhetünk, de mindent elveszíthetünk.

Kifejtette, hogy ha az ellenzék nyerne a választáson, megnőne azon NATO-országoknak a száma, amelyek a NATO-t és Magyarországot is „beletolnák ebbe a konfliktusba”.

Tehát ha békét akarunk, akkor azt Magyarországon és a NATO-ban is csak a nemzeti oldal tudja képviselni

– jelentette ki a miniszterelnök.

Azt is hangsúlyozta, hogy politikája teljes mértékben a NATO politikáját követi, hiszen a NATO nem küld katonát Ukrajnába, és fegyvereket sem szállít oda. Hozzátette: ugyancsak a NATO álláspontját követte abban is, hogy a légtérzárat nem támogatta, mert az légi háborút jelentene.

Ez nem egy kalandregény, ez vérre megy. Itt emberek halnak meg, országokat lőnek szét, gazdaságok omlanak össze. Tehát itt nem lehet beleképzelnünk magunkat valamelyik szereplő helyébe, hanem azt kell világosan megmondani, hogy ez itt Magyarország, mi vagyunk a magyarok, vannak világos érdekeink, van felelősségünk is, a bajbajutottakon mindig segíteni kell, segítünk is, erőnkön felül segítünk

– fogalmazott Orbán Viktor.

Összejátszással vádolják az ellenzéket

Március 30-án, a heti kormányülés után Szijjártó Péter külügyminiszter azt állította: bizonyítékok vannak arra, hogy az ellenzék kampánystábjában titokban egyeztetnek az ukrán kormánnyal, és ígéretet tettek nekik arra, hogy ha az ellenzék kerülne hatalomra, akkor azonnal döntenének a fegyverek szállításáról Ukrajnába, és azonnal megszavaznák az Európába, ezen belül Magyarországra irányuló kőolaj- és földgázszállítások szankcióját. 

Ukrajna külügyminisztere néhány napja felhívta Ukrajna budapesti nagykövetét, hogy a magyarországi választási eredmény befolyásolásának lehetőségéről konzultáljanak. Figyelemmel követjük az ukrán elnök nemzetközi megszólalásait, amelyek egyértelműen visszaigazolják ezen tárgyalások, egyeztetések tényét. Az ukrán elnök folyamatosan támadja Magyarországot, a magyar kormányt azért, mert úgy döntöttünk, hogy a magyar emberek biztonsága érdekében nem szállítunk fegyvereket Ukrajnába, és nem szavazzuk meg az energiaellátásunk biztonságát veszélyeztető szankciókat sem. Amit az ukrán elnök mond, az az ő szempontjából érthető, hiszen az lenne Ukrajna érdeke, hogy minél több európai ország, így Magyarország is szállítson fegyvereket, szavazza meg a kőolaj- és földgázszállításokra vonatkozó szankciót, de ez teljes mértékben ellentétes Magyarország érdekével

– fogalmazott Szijjártó Péter.

A külügyminiszter erről a NATO külügyi találkozóján is beszélt:

Magyarország elítéli a katonai agressziót, és békében és biztonságban szeretne élni. Beszámoltunk arról, hogy a magyar kormány tudomása szerint folyamatos egyeztetés zajlik, a többi között az ukrán külügyminiszter és a budapesti ukrán nagykövet bevonásával Ukrajna és a magyar baloldal között. (...) Ez számunkra elfogadhatatlan, ellentétes Magyarország és a magyar emberek érdekeivel, Magyarország biztonsági érdekeivel. Ugyanis a fegyverszállítás a háborúba történő belesodródás, belekavarodás veszélyét hordozná magában. Magyarország tiszteletben tartja azon országok döntését, akik szállítanak fegyvert Ukrajnába. Cserébe elvárjuk, hogy más államok tartsák tiszteletben a fegyverszállításokat kizáró magyar álláspontot.

A Fidesz és a kormány a katonai szerepvállalás elutasítása mellett az energiaszankciók beláthatatlan következményeire is többször felhívta a figyelmet. Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy az nem segítség, ha tönkreteszi az ország saját magát.

Nem tudunk úgy segíteni az ukránoknak, hogy szétlövetjük Magyarországot, az nem segítség, ha elzárjuk az orosz gáz- és olajcsapot, és a magyar gazdaság megáll

– mondta a miniszterelnök a már idézett Hír TV-s interjúban. Orbán Viktor azt is mondta, ha Magyarország lemondana az Oroszországból érkező olajról és gázról, akkor a gazdaság teljesen leállna.

Az Európai Unióban több tagállam sem ért egyet az olaj- és gázvásárlási szankciókkal. A kérdés nem az, hogy Magyarország drágábban veszi-e ezeket az energiahordozókat, hanem az, hogy jönnek-e ezek egyáltalán. Ezek csövön jönnek, vagyis vagy jön gáz, vagy nem. Magyarország a kőolaj 60 százalékát, míg a gáz 85 százalékát vásárolja Oroszországból. Az ország finomítói erre az olajtípusra rendeződtek be, átállításuk pedig több évet venne igénybe. Az ország mindent megtesz, amit megtehet, de azt nem kérhetik, hogy tegyük tönkre magunkat az ő kedvükért

– érvelt a miniszterelnök a Vasárnapi Újság legutóbbi adásában. Hozzátette, hogy néhány ország megint felvetette a szankciók kiterjesztését az energiára. Megismételte, hogy az ukrán elnök – videókapcsolaton keresztül – is ezt kérte. Mint mondta, a kérést az uniós vezetők megfontolták, majd elutasították. 

A Fidesz a kampányban folyamatosan azt mondta, hogy az ellenzék háborúba és azzal együtt gazdasági összeomlásba, energiaválságba és háborús inflációba sodorná az országot. A miniszterelnök a napokban a háború élelmiszer-ellátásra tett hatásáról is beszélt.

Oroszország és Ukrajna két olyan ország, amely a világ gabonával való ellátásában kiemelkedő szerepet játszik, és most komoly esély van arra, hogy mindkét ország termelési mennyisége kiesik. És akkor éhség van, mert ha nincs gabona, akkor éhség van. Bennünket az fenyeget, hogy miután a gabona ára majd nőni fog, előállhat az a helyzet, hogy kiszippantják magas áron a gabonakészleteinket a külföldiek Magyarországról, és akkor itt nem marad, és akkor nekünk kell még magasabb áron importálni. Előfordulhat, hogy a háborúnak, ha elhúzódik, lesz egy olyan következménye az európai gazdaságra, hogy bizonyos élelmiszeripari termékek nem állnak elegendő mennyiségben rendelkezésre

– mondta Orbán Viktor a Kossuth rádióban. Arra is kitért, hogy ezért kellett bevezetni azt a vitatott döntést, amely „azt mondja, hogy ha gabonát viszel ki Magyarországról, mielőtt megtennéd, azt előzetesen be kell jelentened, és ha az ország ellátásbiztonsága megköveteli, akkor a magyar államnak elővásárlási joga van”.

A magyar kormány kommunikációjában a háború kitörésének pillanatától kezdve megjelenik a humanitárius segítségnyújtás ügye. Orbán Viktor személyesen is megtekintette a menekültek ellátását. 

Mit mondott Márki-Zay Péter a fegyverszállításról?

Márki-Zay Péter, az Egységben Magyarországért hatpárti ellenzéki szövetség miniszterelnök-jelöltje először a Partizánnak mondta azt, hogy ha a NATO úgy dönt, akkor akár katonai segítséget is adhatna Magyarország Ukrajnának. Hozzátette azonban, hogy „egyelőre erről szó sincs”.

 Pár nappal később az ATV esti műsorában, az Egyenes beszédben nyilatkozott hasonlóan.

Tehát hogyha a NATO úgy dönt, hogy akár fegyverekkel is támogatja Ukrajnát, akkor természetesen ezt mi is támogatni fogjuk. A NATO közös döntéseit kell végrehajtsa Magyarország is. Tehát hogyha a NATO úgy dönt, hogy akár fegyverekkel is támogatja Ukrajnát, akkor természetesen ezt mi is támogatni fogjuk

– fogalmazott Márki-Zay Péter. Az interjúban később még egyszer megerősíti: nem lehet kizárni, hogy Magyarország katonai missziót küldjön Ukrajnába, hiszen Afganisztánba és más NATO-missziókba is küldött.

Február 23-án a Tagesspiegel című német lapnak is megerősítette Márki-Zay Péter, hogy akár fegyvert is szállítana Ukrajnába:

A fegyverszállításokat is támogatnám, amennyiben a NATO és az EU így döntene. Mindig a közös döntéseket követnénk 

– nyilatkozta a miniszterelnök-jelölt.

Ez a kijelentés illeszkedik Juhász Ferencnek, a Gyurcsány-kormány volt honvédelmi miniszterének még a háború kirobbanása előtt az ATV A nap híre című adásában tett nyilatkozatához. Az MSZP volt elnökhelyettese szerint „az alapkérdés, hogy miért nem adunk mi adott esetben lőszert, hiszen most a haderőfejlesztés kapcsán elvileg van lőszergyárunk, elvileg van fegyvergyárunk”.

Juhász Ferenc hozzátette: szerinte a magyar kormány azért nem küld fegyvereket Ukrajnába, mert szerinte

Orbán Viktor nem akarja, hogy Putyin katonáját magyar fegyverrel és magyar lőszerrel lőjék. Körülbelül ez a történet lényege, és ezért nem ad hadifelszerelést. 

Fekete-Győr András, a Momentum volt elnöke a Magyar Hangnak február elején írt publicisztikájában úgy fogalmazott: néhány szövetségesünkhöz hasonlóan „fegyvereket és humanitárius segítséget kell felajánlani az ukrán kormány számára, hogy ezzel is hozzájáruljunk a kárpátaljai magyar kisebbségek védelméhez”. Az írásában hozzátette a NATO- és EU-szövetségesekkel közösen hozott döntések fontosságát.

Magyar katonáknak nincs helyük a háborúban

Február 25-én Márki-Zay Péter Facebook-oldalán már arról posztolt, hogy „a NATO-tag Magyarország, igazodva katonai szövetségünk álláspontjához, nem küld csapatokat Ukrajnába. Magyar katonáknak nincs helyük egy kontrollvesztett zsarnok háborújában”.

Március elsején az ATV Egyenes beszéd című műsorában Márki-Zay Péter arról beszélt, hogy „Orbán Viktor hazudik” arról, hogy Magyarország nem vesz részt az ukrajnai fegyverszállításokban, hiszen Orbánék is megszavazták a közös EU-s fegyverküldést.

 Az is egy árulás, azért azt szögezzük le, hogy amikor Szerbiába kellett orosz fegyvereket átengedni, akkor Orbán átengedte őket. Most pedig azzal a hazugsággal jön, hogy az Európai Unió fegyvereit majd a magyarok ellen használják

– fejtette ki az ellenzéki miniszterelnök-jelölt.

A műsorvezető arról is kérdezte, miért mondta korábban azt, hogy Orbán Viktor felelős az orosz–ukrán konfliktusért. Ezt a kijelentését Márki-Zay Péter úgy magyarázta, hogy Orbán éveken át blokkolta Ukrajna NATO-tagságát és az EU-s csatlakozási folyamatait.

A műsorvezető emlékeztette a miniszterelnök-jelöltet arra, hogy Orbán azért blokkolta Ukrajna NATO-csatlakozási folyamatait, mert néhány éve a kárpátaljai magyar kisebbség jogait jelentősen korlátozó nyelvtörvényt és oktatási törvényt fogadott el Ukrajna. Márki-Zay Péter szerint viszont az összes ukrán és kárpátaljai magyar alapvető biztonsági érdeke lett volna a mihamarabbi NATO- és EU-csatlakozás, és mivel ezt hátráltatta Orbán Viktor, ezért ő is felelős a kialakult helyzetért.

Lazább fegyverszállítási szabályokat és erősebb szankciókat 

Ugyanezen a napon Rónai Sándor DK-s európai parlamenti képviselő az ATV reggeli műsorában azt mondta, hogy „nagyon sajnálom a magyar kormány tegnapi bejelentését, miszerint mi nem segítünk száz százalékig, hiszen más uniós tagállamok például fegyverek szállításával segítenek. Szerintem ezzel nem veszélyeztetnék a kárpátaljai magyarságot”.

A hvg.hu portálon ugyanezen a napon Jávor Benedek, aki Karácsony Gergely főpolgármester megbízásából a fővárosi önkormányzat brüsszeli képviseletét vezeti, azt írta, hogy „hozhatunk és hoznunk is kell további szankciókat Oroszország ellen az eddig nem érintett területekre, így az energiapiacokra is kiterjesztve a korlátozásokat. (...) Ennek megakadályozására azonban a mostani szankciók elégtelenek, kiterjedtebb, átfogó gazdasági nyomás kell, amely az energiapiacokat is érinti.”

Március negyedikén egy záhonyi kampányeseményen Márki-Zay Péter azért támadta a kormányt, mert nem enged fegyvereket szállítani az ország területén át az ukrajnai háborúba. Emiatt az Egységben Magyarországért hatpárti ellenzéki szövetség miniszterelnök-jelöltje árulónak titulálta Orbán Viktort. 

Nyíregyházán arról beszélt:

Orbán Viktor 12 éve háborúzik, mert mindig talál ellenfelet, de minden háborúját elvesztette. (...) Nem engedi a fegyverszállításokat áthaladni magyar területen. Orbán Viktor azt hazudja, hogy ezzel veszélynek tenné ki Magyarországot. (...) Nyilvánvaló, hogy ebben a konfliktusban ezek a fegyverek nem a magyarok ellen használandóak, ezek a magyarokat védik Ukrajnában. Az ukrajnai magyarokat és az ukrajnai ukránokat egyaránt védik azok a fegyverek, amiket az Európai Unió Orbán Viktor beleegyezésével szállít, Orbán Viktor mégis arról hazudik, hogy ezzel veszélynek tenné ki a magyarokat. Nem!

Március 11-én Berg Dániel Tamás, a Momentum Mozgalom képviselőjelöltje, Budapest II. kerületének alpolgármestere, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért pártcsalád alelnöke a Facebook-oldalára azt írta ki, hogy 

épeszű ember nem lehet háborúpárti. Senki sem akar magyar katonákat küldeni Ukrajnába. De az ukrán csapatok harcban állnak, a kormány a helyén van: erkölcsi és emberi kötelességünk segíteni! (...) Hogyan tudunk segíteni? Konzekvens és határozott lépésekkel. Át kell engedni minden védelmi és humanitárius segélyt Magyarországon. Támogatni kell az ukrán szabadságharcot gazdaságilag és politikailag, ahogy Ukrajna EU-integrációját is. Keményebb szankciókat kell kilátásba helyezni, illetve kitiltani az orosz kémbankot és lekapcsolni a putyini propagandát. Fel kell mondani Paks 2 kivitelezését, és le kell jönni az orosz energiafüggőségről.

Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje március 16-án a köztévében beszélt. Összesen öt perce volt arra, hogy bemutassa az Egységben Magyarországért ellenzéki szövetség programját. Márki-Zay kifogásolta, hogy a kormányoldal folyamatosan hazudik a háborúról. 

Azt állítják a háborús uszítók, hogy mi küldenék katonákat vagy fegyvereket Ukrajnába. Valószínűleg tudják önök is, vagy ha nem, akkor a közmédia miatt nem tudhatják, hogy Orbán Viktor küld fegyvereket Ukrajnába. Most is van fegyverszállítás Magyarországon keresztül, magyar gépek részt vesznek ebben. És Orbán Viktor ígérte meg Boris Johnson brit miniszterelnöknek, hogy katonai segítséget ad Ukrajnának

– mondta az ellenzéki miniszterelnök-jelölt.

Március 17-én is az ukrajnai fegyverszállítás mellett érvelt Márki-Zay Péter. A miniszterelnök-jelölt azt mondta, hogy Ukrajna egy független állam, és az ukránoknak és az ott élő magyaroknak is joguk van megvédeni magukat. 

Március 18-án az MTI beszámolója szerint az Egységben Magyarországért miniszterelnök-jelöltje rémhírterjesztés és közösség elleni uszítás gyanúja miatt feljelentést tett a Hódmezővásárhelyi Járási Ügyészségen. Az épület előtt tartott, online közvetített sajtótájékoztatóján magyarázatként közölte, hogy a közösség elleni uszítás a nagy nyilvánosság előtt a lakosság egyes csoportjai ellen elkövetett, gyűlöletkeltésre alkalmas kijelentések közvetítése.

Kiemelte, hogy Orbán Viktor maga tárgyalt Boris Johnson brit miniszterelnökkel a magyar katonai részvételről az ukrán konfliktusban. A magyar kormányfő „saját maga szállít fegyvereket Ukrajnába”, mert az unió 27 vezetőjének egyikeként megszavazta az ukrán fegyverszállítást, és engedélyezte, hogy „Magyarország területén keresztül mehetnek, egy harmadik országon is átlépve” Ukrajnába fegyverszállítmányok – állította Márki-Zay Péter.

Március 22-én a Jelennek adott interjút az ellenzéki kormányfő-jelölt. Azt mondta, hogy

Orbán beengedte a NATO-csapatokat, én is beengedném. Orbán fegyvereket szállít Ukrajnának, mi is megszavaztuk volna Brüsszelben, hogy az Európai Unió fegyvert szállítson Ukrajnának. Orbán segíti a menekülteket, hirtelen elfelejtette 8 év gyűlöletkampányát. Mi is segítenénk a menekülteket. Orbán megszavazta a szankciókat, mi is megszavaznánk. Ugyanazt csinálnám miniszterelnökként, mint Orbán Viktor, csak én nem hazudoznék róla

– fogalmazott a videóinterjúban Márki-Zay Péter. 

Március 24-én ismét az ATV vendége volt az Egységben Magyarországért miniszterelnök-jelöltje. Azt mondta,

mivel Orbán Viktor egy bombázó dróntól sem tudta megvédeni Magyarországot, hogy elrepüljön Paksig, az atomerőműig, én nyugodtabb vagyok, ha valaki más is védi Magyarországot, nem csak Orbán Viktor.

Márki-Zay Péter hozzátette: a magyar kormány mindig azt az álláspontot képviselte, amit az ellenzék, csak ők vonakodva és hazudozva.

Elnézést, ez a vita mindig úgy zajlik, hogy valamit a szánkba adnak, amit nem mondtunk. Utána kivágnak egy négy másodperces részt. Utána az ember, amikor azt mondja, hogy nem ezt mondtuk, akkor azt mondják, hogy tessék, hát meggondolta magát... igen, de nem meggondoltuk magunkat, sosem mondtunk mást.

Zelenszkij megjelent a kampányban

Március 25-én Márki-Zay Péter a nádudvari kampányeseményén ismét szóba hozta az orosz–ukrán háborút. 

Amikor Orbán azzal jön, hogy ne az emberek fizessék meg a háború árát, hát gondolják végig, hogy mikor nem önök fizették meg bárminek az árát? Azt mondja, ne az emberek, de ha nem az emberek, hát kik? Az állatok, a gombák, a növények? Ki fizesse meg, ha nem az emberek?

– mondta a politikus, aki Orbán Viktor kormányfőnek intézte szavait. A miniszterelnök aznap határozottan elutasította az ukrán elnök azon követeléseit, hogy a magyar kormány is szavazza meg az Oroszország elleni szankciók kiterjesztését az energiaszektorra, valamint hogy Magyarország ne vásároljon orosz gázt és kőolajat. 

Az ukrán elnök szavai nyomán kialakult adok-kapokban Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke is szót kért. Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy „pocsék ember leszel, vagy meghalsz. Melyiket választanátok?”

Március 29-én tette közzé Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, hogy az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter egy Twitter-bejegyzésben üzent Ukrajna elnökének, világossá téve, hogy „megegyeztek”. A magyar diplomácia vezetője szerint megegyeztek abban, „hogy ha Magyarországon a baloldal kormányozna, akkor azonnal megszavaznák a földgáz- és kőolajszállításra vonatkozó szankciókat, valamint azonnal megkezdenék a fegyverszállításokat is Ukrajnába”.

Az Egységben Magyarországért miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter gyorsan válaszolt Szijjártó Péter állításaira:

Ma kiderült, hogy a magyar külügyminiszter államtitkokat szolgáltatott ki Putyin hekkereinek. Hogy erről a figyelmet elterelje, egy nem létező Twitter-bejegyzésre hivatkozva hazudozik. Az Orbán-kormány kockára teszi, mi garantáljuk Magyarország biztonságát

– fogalmazott az ellenzék miniszterelnök-jelöltje.

Március 30-án reggel a Magyar Nemzetben jelent meg egy cikk, amely nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva azt állította, hogy Márki-Zay Péter stábja felvette a kapcsolatot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A lap azt írta: a magyar diplomácia vezetőjének állásfoglalása után Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter felhívta Ukrajna budapesti nagykövetét, Ljubov Nepopot, és arról érdeklődött, „miként lehetne elősegíteni a baloldali ellenzék választási győzelmét”.

Márki-Zay Péter a Facebook-oldalán reagált Szijjártó Péter nyilatkozatára. A dunaújvárosi rendőrség előtt állva a miniszterelnök-jelölt videójában így fogalmazott: „Most be fogok menni ebbe az épületbe, és feljelentést fogok tenni Szijjártó Péter hazugságainak ügyében”. Meglátása szerint rémhírterjesztés, rémületkeltés és a magyar választások befolyásolására alkalmas hazugság, ahogyan a külügyminiszter nyilatkozott.

Az igazság az, hogy még csak nem is tárgyaltunk Zelenszkij elnökkel. Jóllehet én nagyon-nagyon boldog lennék, hogyha egyszer majd összejön ez a tárgyalás

– mondta a hatpárti ellenzéki összefogás kormányfőjelöltje. Zaránd Péter, Márki-Zay Péter kampányfőnöke az ügyben kétszer is nyilatkozott a Telexnek, és azt mondta, hogy a kormányfő-jelölt „semmilyen háttértárgyalása sem jelent biztonsági kockázatot a magyar emberek számára”. 

Szerda este tartotta pécsi kampányzáró rendezvényét az ellenzéki összefogás, ahol Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt azt mondta, hogy „Ukrajna most a mi háborúnkat vívja”. Márki-Zay Péter szerint 1956-ban a magyarok ugyanazt várták a Nyugattól, amit most Ukrajna, és „a mai napig emlegetjük, hogy magunkra hagytak”. Ezért szerinte erkölcsi kötelességünk együttérezni velük. Azt is mondta: Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Szijjártó Péter kijelentése ellenére még nem tudott beszélni:

Bár én nagyon szívesen beszélnék vele, és én nagyon szívesen elmondanám neki, hogy mi, magyarok velük vagyunk, értük érzünk, és nekünk is fáj, amikor őket ölik.

Márki-Zay Péter bő félórás szerdai pécsi beszédének egy részében arról szólt, hogy Orbán Viktor 2008-ban még tudta, hogy ki kell állni egy megtámadott ország (az Oroszország által akkor megtámadott Grúzia) mellett, és az agresszort agresszornak kell nevezni, tudta, hogy nyugatról érkezik a szabadság, keletről csak az olaj. Aztán úgy folytatta, hogy „mi”, azaz az ellenzékiek és főleg a fiatalok ma is tudják ezt, a fiataloknak a vér fontosabb, mint az olaj, csak megöregedve ezt sokan elfelejtik. A gondolatmenetet azzal zárta, hogy ki kell állni Ukrajna szabadsága mellett.

Soha nem volt még háború ennyire kampánytéma

Az elmúlt két hónapban, de különösen a háború kitörése óta mindkét meghatározó politikai tömb a választási küzdelem élvonalába emelte az orosz–ukrán konfliktust. Mind a kormányoldal, mind pedig az ellenzék az összes meghatározó emberét harcba küldte a témában. 

Egyes elemzők szerint a háború azért kellemetlen a Fidesznek, mert hosszú ideje ez az első olyan téma, ami kérdéseket vet fel a Fidesz-szavazókban: mit lenne helyes választani a kormánynak, mit kéne tennie? 

Mások viszont úgy látják, hogy a kormánypárt előnyére tudja fordítani a háborús helyzetet, mert Orbán Viktor személyén keresztül határozottan meg tudták mutatni, hogy egy válsághelyzetben, amikor nagy a tét, higgadtság, nyugalom és tapasztalat kell leginkább. 

Itt olvashatja az Index választási mellékletét friss adatokkal, hírekkel, interaktív térképpel kiegészítve. Vasárnap pedig kövesse velünk percről percre az eredményeket!

(Borítókép: Orbán Viktor és Márki-Zay Péter. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)