Tényleg bojkottálja az ellenzék a parlamentet?

A 2022-es országgyűlési választások után a Fidesz–KDNP 135, az ellenzéki összefogás pártjai 57, a Mi Hazánk mozgalom hat, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata egy parlamenti mandátummal rendelkezik. Az újabb fideszes kétharmadot eredményező választás után rögtön napirendre került az ellenzéki politika új alapokra történő helyezése, ami érintheti a képviselők parlamentben végzett munkáját is.

Hadházy Ákos a leghangosabb szószólója annak, hogy lépjenek ki a „díszletellenzék” pozíciójából. A politikus – aki az LMP képviselője volt, később a függetlenek között ült, az új ciklusban pedig a zuglói választókerületben egyéni mandátumot nyerve a Momentum-frakció tagja lesz – az Index kérdésére kifejtette, hogy mi a kiindulópontja a javaslatainak.

Az előző és a mostani választás sem volt tisztességes, demokratikus választás, és ha nem tudunk változtatni a feltételeken, akkor a következő sem lesz az

– fogalmazott lapunknak a politikus, hozzátéve: az ellenzéki képviselők akkor számíthatnak ebben az emberek támogatására, ha megmutatják, hogy komolyan gondolják a politikai nyomásgyakorlást, és nem hajlandók asszisztálni a „látszatdemokráciához”.

Hadházy Ákos több minimumfeltételt is említett:

• A közmédia vezetőjét konszenzussal válasszák meg.
• Az országgyűlési többség ne lehetetlenítse el a parlamenti vizsgálóbizottságok létrehozását, munkáját.
• A képviselők kapják vissza a szabad belépést és ellenőrzési jogot az állami intézményekbe.
• Szüntessék meg a járványügyi veszélyhelyzetet.

A politikus úgy látja, hogy

ezek nélkül nem beszélhetünk arról, hogy akár a csírája is megvan a demokráciának, aminek az egyik lényege, hogy az ellenzék valóban ellenőrizni tudja a hatalmat.

Hadházy Ákosnak arra is vannak javaslatai, hogy az ellenzék milyen lépéseket tehet. Elfogadhatónak tartaná azt az opciót is, hogy az ellenzéki képviselők ne vegyék fel a parlamenti mandátumukat.

A mandátum felvétele mellett szóló érv viszont, hogy főállású politikusai lehetnek az ellenzéknek, akiknek van lehetősége embereket és infrastruktúrát fizetni. Hadházy Ákos hangsúlyozta, hogy az így rendelkezésre álló forrásokat a szervezésre kell felhasználni, különös tekintettel arra, hogy a kistelepüléseken is legyenek ellenzéki szervezők. Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy ebben az esetben sem szabad annak a látszatát kelteni, hogy legitimálják a rendszert.

Eddig mindig elfogadtuk a látszatdemokratikus körülményeket, de most ki kell mondani, hogy nem fogadjuk el. A javaslataim között szerepel, hogy ne menjünk el a nyitóülésre, ne fogadjunk el fizetős bizottsági pozíciókat, és a parlamenti vitákban ne vagy csak korlátozott módon vegyünk részt, mert ez is csak a látszat része

– ismertette javaslatait Hadházy Ákos, aki elismerte, hogy a mandátum fel nem vételének nincs realitása, mert ennek nagy az elutasítottsága a képviselők között, viszont a többi elképzelését nehezen megkerülhetőnek tartja, és eddig nem hallott ezek ellen szóló valódi érveket.

A héten egyeztetnek a pártok

Fekete-Győr András, a Momentum leendő frakcióvezetője a Hadházy Ákossal közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a párt képviselői nem vesznek részt az Országgyűlés alakuló ülésén. Hadházy Ákos egyébként úgy tudja: a Momentumban komolyan tárgyalnak más lehetőségekről is, és reméli, hogy erről lesz egyeztetés a többi párt között.

A momentumos bejelentés után Ungár Péter Facebook-posztjában világossá tette, hogy nem fogják bojkottálni az alakuló ülést, mert a jelenlegi helyzetben nevetségesnek éreznék ezt. Az LMP-s politikus érvei így szólnak:

Nem fogunk bojkottálni semmit, mert az ellenzék korlátozott lehetőségeinek a megoldását nem a további önkorlátozásban látjuk. És nem fogunk bojkottálni semmit, mert megértettük, hogy a legelkötelezettebb ellenzéki szavazókon kívül senkit nem érdekel a siránkozásunk. Ott leszünk, és el fogjuk mondani, hogy a kormány cserben hagyta a szociális dolgozókat, hogy a klímaváltozás tragédia lesz hazánk számára, és hogy megfizethetetlen hazánkban a lakhatás.

Megkérdeztük a hatpárti összefogás többi négy pártját is, hogy mi az álláspontjuk a mandátumok fel nem vételéről, a nyitóülés bojkottjáról és a bizottsági pozíciók visszautasításáról.

A Párbeszédtől azt a választ kaptuk, hogy frakciójuk „minden fórumot kihasznál annak érdekében, hogy képviselje az igazságos, szolidáris, zöld Magyarországon alapuló politikáját, továbbá befogadja és megértse az állampolgároktól érkező visszajelzéseket”. Ezt fogják tenni a parlamentben, Budapesten és a nagyvárosok főterein, a falvak művelődési házaiban és „a leszakadó ország magára hagyott településeinek utolsó utcáiban is”.

Ugyanakkor hozzátették: a Párbeszéd elkötelezett az ellenzéki egység mellett, és minden olyan egyeztetésre, tárgyalásra nyitottak, amelynek célja, hogy miként lehet „közérthető és hatékony alternatívát kínálni az elnyomó hatalommal szemben”.

A szocialisták valószínűleg nem hirdetnek bojkottot, de a parlamenti munka módjáról még egyeztetnek:

Az MSZP nagy valószínűséggel be fog ülni a Parlamentbe és az alakuló ülésre, de erről és a parlamenti munkában történő részvétel módjáról még egyeztet az ellenzéki pártokkal. Álláspontunk szerint a legnagyobb szívességet tennénk meg a Fidesznek, ha kivonulnánk a parlamentből, ugyanis onnantól kezdve párperces üléseken, nagy egyetértésben letárgyalnának mindent.

Lapunk kérdésére az MSZP kiemelte, az ellenzéki pártok feladata, hogy alternatívát mutassanak fel, és „rámutassanak a Fidesz korrupt, embertelen és gyűlöletkeltő rendszerére”. Ennek egyik eszközét a parlamenti munkában látják, amit olyan csatornának tartanak, amire odafigyel a nyilvánosság. Azt is egyértelművé tették, hogy amíg a választóik bizalmából őket az Országgyűlésben képviselhetik, „addig senki szeszélye miatt nem tesszük meg azt a szívességet, hogy egy ködös jövő kedvéért, figyelmen kívül hagyva a választók akaratát, nem vesszük át a mandátumot. Azt a feladatot kaptuk a szavazóktól, hogy képviseljük őket, és megjelenítsük az érdekeiket”.

A Jobbiktól azt a választ kaptuk, hogy a Momentum elképzelésével kapcsolatban akkor tudnak érdemben válaszolni, ha megismerték a párt részletes, véglegesnek tekinthető álláspontját, és azt a Jobbik elnöksége, valamint az ellenzéki pártok megvitatták.

Kérdéseinkre a DK elárulta, általánosságban az az álláspontjuk, hogy

a Fidesz elleni küzdelemben minden törvényes eszközt használnunk kell, nem tesszük lábhoz a fegyvert.

A DK-tól bővebben annyit tudtunk meg, hogy a hatpárti ellenzék elnökei legutóbbi találkozójukon abban állapodtak meg, hogy frakcióik közös egyeztető, tervező fórumot tartanak fenn. Ez a bizottság a héten is ülésezik, minden ilyen kérdést ott beszélnek meg, a DK a közös döntést fogja képviselni.

A Mi Hazánk nem bojkottál, de van javaslatuk

A Mi Hazánk Mozgalom ragaszkodik ahhoz, hogy nem kilenc párt került az Országgyűlésbe, hanem három lista, három politikai tömb, és a párt ennek megfelelően „kér, illetve követel” bizottsági és parlamenti tisztségeket – erről Toroczkai László, a parlamentbe frissen bejutó párt elnöke beszélt hétfői sajtótájékoztatóján. Azt szeretnék, hogy a két ellenzéki tömörülés egyenlő arányban kapjon pozíciókat.

Toroczkai László azt is elmondta, hogy pártja képviselői jelen lesznek az alakuló ülésen, mert bár vannak olyan esetek, ahol vizsgálatra vagy újraszámlálásra van szükség, de „semmilyen rendszerszintű csalásról nem beszélhetünk”.

(Borítókép:  Huszti István / Index)