Háborús álhírek: kik hazudnak, az oroszok vagy az ukránok?

A Kibeszélő Extra első részében Falyuna Nóra nyelvész, tudománykommunikációs szakember segítségével határoztuk meg, hogy pontosan mit is nevezünk álhírnek, illetve mennyire modern kori a jelenség, vagy végigkísérte történelmünket. Az biztosan állítható, hogy gyakorta kíséri haszonszerzés is ezeket a dezinformációkat, akár politikai, akár gazdasági előnyszerzés céljából.

A szakember szerint

a 2016-os amerikai elnökválasztási kampány volt az első komoly esemény, amely behozta a köztudatba a fake newst, az álhíreket, és gyakorlatilag onnantól beszélhetünk politikai álhírterjesztésről.

Falyuna Nóra úgy látja, hogy ez már minőségében is új volt, „hiszen nemcsak szöveges tartalmakat alkalmazott, hanem elkezdték terjeszteni a mémeket, amelyek – idővel – a politikai lejáratás bevett eszközeivé váltak”.

Másik vendégünk, Jójárt Krisztián, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen működő Stratégiai Védelmi Kutatóintézet munkatársa szerint már hónapokkal a februári invázió előtt egymásnak feszült Ukrajna és Oroszország – legalábbis a szándékosan irányított torz hírek, információk terén. Az orosz állami propaganda lépésről lépésre készítette fel az embereket, hogy bármi megtörténhet a közeljövőben, akár egy fegyveres konfliktus is.

A biztonságpolitikai szakember felhívta a figyelmet arra is, hogy „azért ne legyenek kétségeink az ukránokkal kapcsolatban sem”. 

Láttunk atrocitásokat elfogott orosz katonákkal szemben, amelynek képsorai bejárták a világsajtót. Mondjuk, ilyen esetekben az ukrán vezetés kommunikációja mindig következetes, mert azt mondják, hogy ezek az esetek elfogadhatatlanok, és egyenként ki fogják vizsgálni. A bucsai mészárlás esetében azonban az oroszok azonnal az ukránokra akarták kenni a gyilkosságokat, szót sem ejtettek vizsgálatokról

– fogalmazott Jójárt Krisztián.

A műsorban az alábbiakról is beszélgettünk:

• Az álhírek terjedését manapság az internet gyorsítja fel. De milyen álhírek jellemezték az internet előtti analóg világot?
• Hogyan terjedtek az álhírek a hidegháború időszakában?
• Hogyan lehet, meg lehet-e győzni azokat, akik valamilyen dezinformációs buborékban ülnek, hogy valótlanságokat terjesztenek?
• A valótlan hírek sorában felmerült, hogy tényleg fejlesztenek-e az ukránok amerikai tervezésű biológiai fegyvereket, amelyek csak az oroszok ellen bevetve hatásosak.
• Új kifejezések jöttek elő a háború kapcsán, például, hogy mi az a megtagadásra alapuló elrettentés vagy idegen zászlós műveletek.
• Próbáltuk kideríteni azt is, hogy miért támogatja az oroszok 75 százaléka az Ukrajna elleni háborút.

Az ukránok egyik kirívóan gyenge álhíre egyébként az volt, amikor azt terjesztették a közösségi médiában, hogy puccs készül Vlagyimir Putyin ellen. A szakértő felhívta a figyelmet, hogy egy ilyen állításnak a kiszivárogtatása magának az ukrán titkosszolgálatnak sem állhatna érdekében, ha valóban terveztek ilyet, nemhogy ezt még tényként szellőztessék meg a sajtóban, tehát egyértelmű álhírről volt szó.

A teljes videót a fenti lejátszóra kattintva nézhetik meg, a beszélgetés podcastverzióját pedig alább érhetik el:

(Borítókép: Siklós András és Jójárt Krisztián. Fotó: Karip Tímea / Index)