Megvan a dátum, hogy mikor tesznek javaslatot a miniszterelnök személyére

DSC 4993
2022.04.19. 16:05 Módosítva: 2022.04.19. 16:05

Május 2-ra hívta össze az Országgyűlés alakuló ülését Áder János köztársasági elnök – olvasható az államfő határozatában, amelyet a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján tettek közzé kedden.

Az Alaptörvény értelmében a köztársasági elnök az Országgyűlés alakuló ülését az országgyűlési képviselők választását követő harminc napon belüli időpontra hívja össze. Az új Országgyűlés május 2-án 11 órakor kezdi meg munkáját – olvasható a határozatban.

A parlament megbízatása az alakuló üléssel kezdődik és a következő Országgyűlés megalakulásáig tart.

A köztársasági elnök az alakuló ülésen tesz javaslatot a miniszterelnök személyére, akinek megválasztásához a képviselők több mint felének a szavazata szükséges.

Szintén az alakuló ülésen választják meg – az országgyűlési törvény szerint a frakcióvezetők indítványára, a korelnök javaslata alapján – titkos szavazással a házelnököt, valamint nyílt szavazással az alelnököket és a jegyzőket. Közös indítvány híján a legnagyobb létszámú képviselőcsoport vezetője jogosult a házelnök személyére indítványt tenni. Ez esetben az alelnököket és a jegyzőket már az ő javaslatára választják meg, a frakcióvélemények meghallgatása után.

A háznagyot a házelnök javaslatára választják meg. A megválasztott képviselők megbízólevelüket az Országgyűlés alakuló ülését megelőzően a köztársasági elnöknek nyújtják be.

Beszámolnak a választásról

Az alakuló ülést az államfő nyitja meg, majd tájékoztatást ad a megbízólevelek átvételéről. A korelnök és a korjegyzők hivatalba lépése után a Nemzeti Választási Bizottság elnöke és a Nemzeti Választási Iroda elnöke számol be a választásról az Országgyűlésnek.

A képviselők a mandátumvizsgálat eredményéről szóló határozat elfogadása után esküt tesznek, majd vita nélkül határoznak a választással kapcsolatos beszámolók elfogadásáról.

Szintén az alakuló ülésen, a választási beszámolók elfogadása után jelentik be a frakciók megalakulását. 

Kétharmad

Az április 3-i parlamenti választáson a Fidesz–KDNP 135 mandátumot szerzett, a DK-ból, a Jobbikból, az LMP-ből, az MSZP-ből, a Momentumból és a Párbeszédből álló tömörülés 57 mandátumot, míg a Mi Hazánk hat mandátumot. Egy mandátumhoz jutott a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata.

(Borítókép: Bődey János / Index)