Ellenzéki pártalapítások kísérik a Fidesz győzelmeit

A hatpárti ellenzék vesztes miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter bejelentette, hogy konzervatív pártot alapít, ami a 2024-es európai parlamenti választáson indulhat először. Cikkünkben a teljesség igénye nélkül válogattunk a 2010 utáni pártalapításokból, illetve egy politikai elemzőt is megkérdeztünk arról, hogy mire lenne szüksége az ellenzéknek.

Gyurcsány Ferenccel az ellenzék élére

Gyurcsány Ferenc 2009-ben mondott le a miniszterelnöki pozícióról, de az MSZP tagja maradt. 2010-ben a párton belül létrehozta saját platformját, de nem tudta megváltoztatni a szocialisták irányvonalát. A platform 2011-ben vált ki az MSZP-ből, az addig szocialista képviselők függetlenként folytatták munkájukat az országgyűlésben. 2011 októberében Gyurcsány Ferenc bejelentette, hogy platformja pártként folytatja tovább. 

A Demokratikus Koalíció a 2014-es választáson a baloldali összefogás részeként indult, szövetségben az MSZP-vel, az Együttel, a Párbeszéd Magyarországért párttal, valamint a liberálisokkal. A közös miniszterelnök-jelölt Mesterházy Attila volt, de a Fidesz–KDNP újra kétharmados többségbe került. A DK négy képviselővel pont lemaradt a frakcióalapítási minimumról.

A 2014-es EP-választáson önállóan mérettette meg magát a DK, 9,75 százalékig és két mandátumig jutottak. A 2018-as országgyűlési választáson ha szűken is, de átlépték az 5 százalékos küszöböt. 5,38 százalék listán és három mandátum egyéniben volt a termésük.

A 2019-es EP-választáson az ellenzék vezető erejévé lépett elő a párt, 16,05 százalékos eredményükkel négy képviselőt küldhettek az Európai Parlamentbe. Az önkormányzati választáson részt vettek az ellenzéki koordinációban, és több polgármesteri helyet is elnyertek.

A 2022-es választás után 15 fővel a Demokratikus Koalícióé lesz a legnagyobb ellenzéki frakció.

Egy nagy üggyel a nulláról

A Momentum Mozgalom először egyesületként működött, 2017 márciusában alakultak párttá. Fekete-Győr Andráséknak rögtön sikerült találniuk egy ügyet, amivel berobbantak a közéletbe: 2017 januárjában indult a Nolimpia-kampány, amely a 2024. évi nyári olimpia budapesti megrendezéséről szóló népszavazási kezdeményezés volt. A Momentum 266 ezer aláírást adott le, népszavazás viszont nem lett belőle, mert visszavonták az olimpiai pályázatot.

A választási áttörésük elmaradt 2018-ban, a 3 százalékot átlépték, de az 5 százalékos országgyűlési bejutási küszöböt nem sikerült megugrani, parlamenten kívüli pártként folytatták tevékenységüket.

A 2019-es EP-választáson a 2018-as országgyűlésinél sokkal jobban szerepeltek, közel 10 százalékos eredményük 2 mandátumot ért, Cseh Katalin és Donáth Anna került az Európai Parlamentbe. A 2019-es önkormányzati választáson – ellenzéki koordináció után – több politikusuk került képviselői, alpolgármesteri és polgármesteri pozícióba.

A 2022-es választásokhoz közeledve a Momentum is betagozódott a hatpárti ellenzéki összefogásba, a párt a 2021-es előválasztáson Fekete-Győr Andrást indította miniszterelnök-jelöltként, aki gyenge teljesítménye után a pártelnöki széket is elveszítette, helyét Donáth Anna vette át.

Az összefogás súlyos vereséget szenvedett április 3-án, de a Momentum legalább annyit sikerként könyvelhet el, hogy történetük során először parlamenti párt lettek, ráadásul rögtön 11 mandátummal, köztük több egyéni győztessel.

Kis párt főpolgármesterrel

A Párbeszéd Magyarországért 2013-ban szakadt ki az LMP-ből, a baloldali, zöld pártot alapító parlamenti képviselők az országgyűlésben hivatalosan függetlenként folytatták munkájukat.

A PM a 2014-es országgyűlési választásokon a baloldali összefogás részeként az MSZP-vel, az Együttel, a DK-val és a liberálisokkal közösen indult, de nem sikerült a kormányváltás. A 2014-es EP-választáson az Együtt és a PM szövetségben állt rajthoz, 7,25 százalékos eredményük egy mandátumot ért, ami Jávor Benedeké lett.

2016-ban Párbeszédre rövidítették a nevüket, 2017-ben bejelentették, hogy társelnökük, Karácsony Gergely lesz a párt miniszterelnök-jelöltje a 2018-as országgyűlési választásokon. Végül az MSZP-vel közösen indultak, listán 11,91 százalékot értek el. A Párbeszédnek három képviselője volt (Szabó Tímea, Tordai Bence, Kocsis-Cake Olivio), hozzájuk csatlakozott a liberális Bősz Anett, valamint a szocialista Burány Sándor, velük kiegészülve már megvolt a frakcióalapításhoz szükséges öt mandátum.

Bősz Anett később kilépett a frakcióból, de az addig független Mellár Tamás kisegítette a Párbeszédet, amivel megmaradt a frakció.

2019-ben a párt társelnökét, Karácsony Gergelyt választották Budapest főpolgármesterévé. A 2022-es választásokon a Párbeszéd a hatpárti összefogás részeként négy egyéni és – miután Márki-Zay Péter mandátuma kiesett – kettő listás képviselői helyet nyert.

A párt vezetésében egy változás biztosan lesz, Karácsony Gergely jelezte, hogy nem indul újra a társelnöki pozícióért, és maga helyett Tordai Bencét ajánlja. Tordai Bence a Telexnek adott interjújában bejelentette, hogy a Párbeszéd önállóan indul az EP-választáson, Jávor Benedek listavezetésével.

Kiszakadva a Jobbikból

A 2018-as országgyűlési választások után Vona Gábor lemondott a Jobbik elnöki pozíciójáról. A tisztújításon a radikális irányvonal képviselői, Toroczkai László és Dúró Dóra alulmaradtak Sneider Tamással és Gyöngyösi Mártonnal szemben.

Toroczkai Lászlóék ezután Mi Magunk néven akartak platformot alapítani a párton belül, de a politikust kizárták a Jobbikból, Dúró Dórát pedig a frakcióból. Ezt követően Dúró Dóra és Novák Előd is távozott a pártból.

A Mi Hazánk Mozgalom 2018 nyarán kezdte működését, a parlamentben a Jobbikból távozott képviselőkön keresztül voltak jelen. A párt első választása a 2019-es európai parlamenti volt, amelyen 3,29 százalékos eredménnyel zártak. A pártnak a parlamenti képviselőkön kívül több megyei közgyűlési és önkormányzati képviselője van.

A Mi Hazánk Mozgalom a 2022-es országgyűlési választásoknak Toroczkai László miniszterelnök-jelöltségével vágott neki. 5,88 százalékos eredménnyel, hat mandátummal jutottak a parlamentbe. A pártelnök, aki Ásotthalom polgármestere is, lemond településvezetői pozíciójáról, és az országgyűlésben folytatja munkáját.

Az Együtt és a liberálisok sem törtek át

Az Együtt a 2014-es választásra készülve három civil szervezetből állt össze, ezek a Haza és Haladás, az Egymillióan a Magyar Sajtószabadságért és a Magyar Szolidaritás Mozgalom. A szövetség vezetői Szigetvári Viktor, Kónya Péter, Juhász Péter és Bajnai Gordon voltak.

A 2014-es választáson a baloldali összefogással indultak (MSZP, Együtt, DK, PM, MLP), de nem sikerült kormányt váltani. A 2014-es EP-választáson Bajnai Gordon listavezetésével, a Párbeszéddel közösen egy mandátumot nyertek, amit a korábbi miniszterelnök Jávor Benedeknek adott át.

A 2018-as országgyűlési választásokon Szigetvári Viktor volt a párt miniszterelnök-jelöltje, de az egy százalékot sem tudták megugrani. A kampánytámogatást közösségi gyűjtés után tudták visszafizetni, a párt abban az évben megszűnt.

A Magyar Liberális Párt 2013-ban jött létre Fodor Gábor vezetésével, aki a Fidesz alapító tagja, később a Szabad Demokraták Szövetségének elnöke volt.

2014-ben az MLP is az összefogás részeként indult a választásokon, 2018-ban az MSZP-hez és a Párbeszédhez csatlakoztak. Bősz Anett személyében parlamenti képviselőjük is lett, aki a Párbeszéd soraiban ült, de kilépett a frakcióból.

A 2019-es EP-választáson nem indultak, Fodor Gábor még abban az évben lemondott, a párt vezetését Bősz Anett vette át, és a DK-val kötött szövetséget. Bősz Anett a 2021-es ellenzéki előválasztást Pest 1-es választókerületében sikerrel vette, de április 3-án vereséget szenvedett Aradszki Andrástól, a listán nincs bejutó helyen.

Volt akadémikus is megpróbálta

Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke Új Világ Néppárt néven alapított pártot, de az előválasztáson nem sikerült összegyűjtenie a miniszterelnök-jelöltséghez szükséges aláírásszámot, és egyéniben sem tudott nyerni.

Szintén konzervatív irányú próbálkozás volt az Új Kezdet, amit Gémesi György, Gödöllő polgármestere alapított. Az ÚK-nak az LMP-vel kötött szövetség után egy parlamenti mandátum jutott az előző ciklusban, ami Hohn Krisztináé volt.

A milliárdos Gattyán György Megoldás Mozgalma a 2022-es választások előtt született, és bár a parlamenti küszöb átlépésére nem volt esélyük, legalább egy százalék feletti támogatottságot sikerült elérniük. Ez a Gődény György-féle Normális Élet Pártjának nem jött össze.

Jellemző az is, hogy az egykori pártjukból távozó politikusok saját erő felépítésével próbálkoznak, így tett többek között Szanyi Tibor (Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom), Bencsik János (Polgári Válasz), Varga-Damm Andrea (Reformerek) és Volner János (Volner Párt).

Márki-Zay Péter is pártot alapít

A hatpárti ellenzék miniszterelnök-jelöltje a kampányban is hangoztatta, hogy egy új, konzervatív pártot alapítana, aminek az Új Világ Néppárt és az Új Kezdet adhatná a magját. Márki-Zay Péter a választási vereség után kijelentette, hogy a párt a 2024-es EP-választásokon már indulna.

Nagy Attila Tibor politikai elemző az Index kérdésére Márki-Zay Péter pártalapításával kapcsolatban elmondta, hogy a politikus eddig nem tűnt túl erősnek szervezetépítésben, ami ronthatja a majdani párt hatékonyságát. A konzervatív iránnyal egyébként részben a mostani ellenzéki pártoktól, főleg a Jobbiktól vihet el szavazókat.

Az ellenzéki tömbnek hat pártja van, rajtuk kívül áll, de szintén ellenzéki pozíciót foglal el a Mi Hazánk Mozgalom és a Kutyapárt, ezzel Márki-Zay Péter pártja a kilencedik kormánykritikus szereplő lenne.

Nincs szükség ennyi pártra. Az ellenzéknek az lenne a legjobb, ha olyan helyzet állna elő, mint 1998-ban, amikor az akkor megosztott ellenzékből kiemelkedett egy párt, ez volt a Fidesz, ami idővel a jobboldal domináns szereplőjévé vált

– fogalmazott lapunknak Nagy Attila Tibor, aki szerint a Fidesszel szemben egy nagy pártot komoly struktúrával, jelentős aktivistahálózattal, rengeteg pénzzel és helyi szervezetekkel kellene építeni.

Az erőforrások most megoszlanak, ráadásul a politikai elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy a Fidesz érdekét szolgálja az ellenzéki térfél megosztottsága.

Nagy Attila Tibor hangsúlyozta, hogy a nagy ellenzéki pártnak sok pénzre, tartalmi egységre, fegyelmezettségre, sok helyi emberre, versenyképes ideológiára, vonzó programra és mondanivalóra lenne szüksége. Ez viszont nem minden, a hatékony építkezéshez elengedhetetlenek a jól kommunikáló, karizmatikus egyéniségek és egy nagy vezéregyéniség, aki a lehető legtöbb szavazót tudja megszólítani.

(Borítókép: Polt Péter legfőbb ügyész az ügyészség 2020. évi tevékenységéről szóló beszámolóját tartja az országgyűlés plenáris ülésén 2021. december 2-án. Fotó: Soós Lajos / MTI)