Kormányzati segítség nélkül nem húzza sokáig a BKV

A BKV elfogadott 2022-es évi üzleti terve aligha teljesülő bevételekre épül, nagyságrendileg 26 milliárdos veszteséggel kalkulál. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes tájékoztatása alapján ez abból adódik, hogy már nincs pénz az eszközök felújítására, pedig évente harmincmilliárd forintba kerül(ne).

Az itt mutatkozó hiány mellett azonban mára már likviditási probléma is megjelent, ugyanis négymilliárd forintot csak úgy képes a BKV előteremteni, hogy faktoráltat szállítói számlákat, hatmilliárd forint értékben pedig kifizetéseket kell hogy átütemezzen (például megállapodik a NAV-val, hogy csak 2023 elejére fizeti be az adót).

A közlekedési cég terheit tovább növeli az energiaár-robbanás, ami a társaság vezérigazgatójának prognózisa alapján akár hatmilliárdos költségnövekedést is eredményezhet.

A főpolgármester-helyettes szerint a főváros nettó befizetője a központi költségvetésnek, egyetlen bevételük, az iparűzési adó nyolcvan százalékát pedig a közösségi közlekedésre kell fordítaniuk, miközben a kormányzat kivezette a fővárosi tömegközlekedés normatív támogatását. Ettől függetlenül a finanszírozásban az állami szerepvállalásra vonatkozó igényt a főváros be fogja terjeszteni.

Ha minden pénzt, amit az iparűzési adóból beszedünk, odaadnánk a BKV-nak, sajnos már az sem lenne elegendő. A szolgáltatások terén azonban arra nem vezet út, hogy elkezdjük csonkolni magunkat

– jelezte Kiss Ambrus, hozzátéve: nem tartható az év, ha nem jön kormányzati segítség. A BKV üzleti tervét egyébként a tulajdonos Fővárosi Önkormányzat Pénzügyi és Közbeszerzési bizottsága nem támogatta.

A fogaskerekű mint tünet

Ugyan Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes a közgyűlés pulpitusán ülve arról beszélt, hogy a közlekedési társaság szolgáltatásán nem lehet faragni, az április 30-án újraindított fogaskerekűt már egy egészen formabontó koncepció alapján állítják üzembe.

A fogaskerekűnél olyan szolgáltatáscsökkentés lesz, ami sokak szerint a bezárásának az előfutára lehet

– mondta Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) vezetője az Indexnek.

Arról van szó, hogy a Városmajor és a Széchenyi-hegy között közlekedő kötött pályás járatot a kora reggeli, illetve késő esti időpontokban csak akkor indítja el a BKK, ha előre regisztrált utasai telefonon igénylik. Hivatalosan ezt azzal indokolják, hogy a fogaskerekűnek alacsony a kihasználtsága, és zajos, A buszok esetében optimálisnak ítélt, úgynevezett igényvezérelt szolgáltatással kötött pályán sehol a világban nem kísérleteztek.

A szakember emlékeztetett arra, hogy a 60-as számmal közlekedő fogaskerekű az utóbbi időben a BKK mostohagyermeke lett, Tarlós István immár közlekedési és közszolgáltatási infrastruktúra fejlesztéséért felelős miniszterelnöki megbízottként maga is javasolta fejlesztési és pályahosszabbítási terveinek elhagyását.

A szolgáltatáscsökkenés ez esetben azért is figyelemfelkeltő, mert a fővárosnak ez az egyetlen olyan közlekedésfejlesztési projektje, amelynek már készen vannak a tervei, minden engedélye megvan, bármikor indítható. A feltételes közbeszerzés kiírása helyett azonban most a Telefogas rendszer bevezetése mellett döntöttek.

de az ezt célzó előterjesztés a városvezető koalíció tagjait is megosztotta, ezért is kellett az április 13-i rendkívüli közgyűlés napirendjéről levenni. Most ugyan a közgyűlés elfogadta, de tudhatóan csak azért, hogy  eleget tegyen jogszabályi kötelezettségének (üzleti terv nélkül egyetlen cég sem működhet). 

A városházi ellenzék szerint már-már közgazdasági nonszensz, hogy miközben a BKV már 26 milliárdos veszteséget prognosztizál, közben azt is rögzíti, hogy működési folyószámlahitelét rendben törleszti majd. Erre egyébként a cég igazgatósága is felhívta a figyelmet, jelezve, hogy ennek az üzleti tervben szereplő visszafizetésére a közszolgáltatási díj nem biztosít fedezetet.

(Borítókép: Jászai Csaba / MTI)