Civileknek elegük lett a szaporodó kormányzati ingatlanfejlesztésekből Újbudán

A XI. kerület kelenföldi Duna-parti barnamezős területek kifejezetten vonzó célpontok az ingatlanfejlesztők körében. Már eddig is számos irodaház- és lakópark-fejlesztés valósult meg (Budapart, Kondorosi, Walzer, Bolero lakópark), amelyek nagyjából 15 ezerrel növelhetik a kerület lakosságszámát – panaszolja a KörTér – Környezettudatosak Tere Újbudán nevű civil szervezet.

A legfőbb problémájuk, hogy a felsorolt fejlesztésekhez nem kapcsolódnak új óvodai, iskolai férőhelyek, orvosi rendelők, és a közparkok, meg a közösségi közlekedés fejlesztése is nagyon lassan halad.

Mindezeket hiába jelezték az önkormányzatnak, mivel már elvonták az építési engedélyek kiadásának jogkörét a helyhatóságoktól. Azok csak akkor szigoríthatnak a beépítési szabályokon, ha jelentős kártalanítást fizetnek az ingatlanfejlesztőknek, így csak településrendezési szerződésekkel tudnak csekély előrelépést elérni.

A nyilvánosság erejében bíznak

Ahol viszont semmilyen ráhatása nincs az önkormányzatnak és a lakosságnak egy beruházásra, az a kiemelt kormányzati beruházás, amelyből Újbudán már most kilenc található, ezzel valószínűleg rekorder a városok között (Budapart, Citadella, Galvani híd, Déli körvasút, Dél-Budai Centrumkórház, Vaba lakópark, BCE Ménesi úti campus, BME Innovációs Központ, Budapest–Varsó vasút).

A rozsdaövezeti akcióterületek állami kijelölése a KörTér szerint tovább súlyosbítja a helyzetet, mert ezek a területek automatikusan kiemelt beruházássá válnak, ezáltal pedig még 5 százalékos lakás-áfára is jogosultak.

A XI. kerületi önkormányzat ugyan minden esetben visszautasította a kérelmeket, azonban a Miniszterelnökséget vezető miniszter mondja ki a végső szót. Tőle függ tehát, hogy az eddigi 9 kiemelt beruházáson felül lesz-e akár kétszer ennyi projektje Újbudának.

A kerület újonnan megválasztott momentumos országgyűlési képviselője – Újbuda korábbi alpolgármestere –, Orosz Anna az Indexnek azt mondta, kezdeményezni fogja a parlamentben, hogy szüntessék meg a kiemelt kormányzati beruházásokat és a „rozsdaövezeti akcióterületeket” is. 

„Országgyűlési képviselőként azért fogok dolgozni, hogy a helyi építési ügyek visszakerüljenek az önkormányzatokhoz, nekik  ugyanis a kormányhivatalokkal szemben megvan a jártasságuk és a kapacitásuk is, hogy az építésügyekben eljárjanak” – nyilatkozta Orosz Anna az Indexnek.

A momentumos politikus szerint a jelenlegi rendszer nem veszi figyelembe a helyiek igényét, kizárólag a kormányzati akarat érvényesül az építkezések kérdésében. Orosz Anna úgy fogalmazott, a nyilvánosság ereje lesz a legjobb eszköz arra, hogy a fejlesztőket és a kormányt kompromisszumokra késztessék, ha egy tervezett beruházás ütközik a helyi érdekkel.

Tovább pumpálnák a lakosságszámot

A civilek becslése szerint a Fehérvári út és a Duna közötti barnamezős területekre ezek a projektek további 15-20 ezer beköltözőt vonzanának, amely Kelenföld-Albertfalva lakosságát másfélszeresére növelnék.

Ha ezek a beruházások megvalósulnak, krónikus óvodai, iskolai férőhelyhiány, hosszú orvosi várólisták, elviselhetetlen dugók alakulnak ki. A zöldterületek pedig már most is túlterheltek (a Bikás park 15–20 000 ember rekreációját jelenti), és ha a kelenföldi barnamezős terület az eddigi mértékben épül be (egymáshoz nagyon közel 10–20 emeletes lakótömbök, parkok, pihenőhelyek nélkül), teljesen élhetetlen lesz a kerület.

– írják közleményükben, hozzátéve, hogy Újbudán már most 6 négyzetméter az egy főre jutó zöldterületi arány, ami jelentősen elmarad a WHO által ajánlott 9 négyzetméter/főtől. A tervezett fejlesztésekkel ez az arány akár 4 négyzetméter/fő alá romlana, még úgy is, hogy a Budapest Fejlesztési Központ az 1,35 kilométer hosszú kelenföldi Duna-parti zöld sétány fejlesztésére már komoly lépéseket tett.

A tervek szerint az Újbuda Center környékén az ingatlanfejlesztő a bevásárlóközpont felszíni parkolója helyére 300 lakásos épületet szeretne építeni, a parkolót pedig mélygarázzsá alakítaná. A rozsdaövezeti kiemeléssel további korlát tűnne el a fejlesztők elől, a kerületi szabályozási értékeket meghaladó magasságú és beépítési sűrűségű projekteket hozva létre.

A KörTér félelmei szerint a sűrű beépítés jelentősen növelné a hőszigethatást, a magas épületek akadályozzák az átszellőzést, a megnövekedett, kontrollálatlan beépítések az itt lakók életminőségét nagymértékben rontják.

Kerestük a miniszterelnökség építésügyi helyettes államtitkárát, arról érdeklődve, hogy az ingatlanfejlesztések engedélyeztetése során vizsgálták-e a fent vázolt járulékos hatásokat. Arra is kíváncsiak lettünk volna, hogy milyen kiemelt kormányzati érdek fűződik a legnagyobb lakosságszámmal rendelkező budapesti kerület létszámának további növeléséhez. Ez utóbbira nem kaptunk választ. Annyit közöltek:

Azt, hogy egy területre milyen és mekkora ingatlant lehet építeni, a helyi építési szabályzat határozza meg. A XI. kerület által elkészített építési szabályzatok rendelkeznek többek között az építési telkek beépíthetőségéről, Újbuda fenntarthatóságát elősegítő zöldinfrastruktúráról (parkok, közkertek hálózata), az egyes infrastruktúrák elhelyezéséről és azok kapacitásairól, az átalakuló területek lakosságszám-növekedéséből fakadó fenntartási és üzemeltetési kérdésekről.

A Rozsdaövezeti Bizottság azt vizsgálja, hogy az akcióterületként való kijelölés feltételei teljesülnek-e, a tervezett fejlesztések megfelelnek-e a kerület által meghatározott településfejlesztési irányoknak.

A kancellária azt is hozzátette, a beruházások megvalósítását maga a XI. kerület teszi lehetővé az általa meghatározott beépítési paraméterek alapján.

Csakhogy a kerület az építési szabályzatot nem tudja szigorítani, másrészt nem rendelkezik olyan telkekkel, ahol új zöldterületeket hozhatna létre. A kiemelt beruházásoknál településrendezési szerződésekkel sem tud új óvodai, bölcsődei, egészségügyi férőhelyet kialkudni az ingatlanfejlesztőktől, az új iskolák létesítése pedig valójában tankerületi, azaz állami feladat.

A kerületi önkormányzat nem támogatta a Budafoki út–Hengermalom út sarkán lévő öthektárnyi és a Fehérvári út mellett található 7,5 hektárnyi ingatlan rozsdaövezeti besorolást; döntésüket a már most állandósuló dugókkal, illetve emelkedő környezeti és klímaterheléssel indokolták.

Az ingatlanfejlesztések nyomában járó népességrobbanást egyedül a környék új építésű lakásainak 1,3 millió forintot is meghaladó négyzetméterára fékezheti, ami azonban azt is jelenti, hogy az itt értékesített lakások akár 60-65 százaléka befektetési célokat szolgálhat.

Nincs megállás

Hogy mennyire nem veszik figyelembe az önkormányzat érveit, azt az is mutatja, hogy a napokban három új  projekt is rozsdaövezeti akcióterületi kijelölést kapott:

• Elite lakópark a Budafoki út–Barázda u. sarkán lévő ingatlanon 
• Tetris lakópark a Fehérvári út 202. sz. alatti ingatlanon 
• Budapart beruházás a Budafoki út–Dombóvári út–Lágymányosi öböl–Kelenföldi Erőmű által határolt területen, összesen 41 ingatlant érintve 

A vonatkozó kormányrendelet egyébként rögzíti, hogy a kijelöléssel érintett ügyekben településképi véleményezési eljárást nem kell folytatni (csorbítva ezzel az önkormányzat hatáskörét). Az önkormányzatnál azt is hangsúlyozzák, hogy a kormányrendelet az Elite lakópark esetében egyedi beépítési szabályokat és építési követelményeket határozott meg, amelyek ha a helyi településrendezési tervvel ellentétesek, akkor a településrendezési tervet nem kell alkalmazni. 

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter – az önkormányzat szerint – azt állította az építkezésekről, hogy a kormány nem akarja korlátozni a terület önrendelkezését, csak fejlődést lát az érintett projektekben, elviselhetetlen terhelést nem.

A zöldfelületek és közparkok kialakításáról a XI. kerület vezetése folyamatosan egyeztet a beruházókkal, de ezek magánterületek, így a közérdek érvényesítése igencsak korlátozott. További problémát jelent a közlekedési kapacitások szűkössége. Nagy sikerként könyvelnék el, ha megvalósulna a fonódó villamos II. üteme, azaz elérné a Budafoki utat, de már annak is örülnének a térségben, ha a Bubi közbringarendszert kiterjesztenék Kelenföldre.   

A KörTér azt szeretné elérni, hogy rozsdaövezeti akcióterület „köntösébe” bújva se jelöljenek ki további kiemelt beruházásokat Újbudán, és adják vissza az önkormányzatnak az építési jogköreit, amivel a túlépítés ellen hatékonyan fel tudna lépni. Azt is javasolják, hogy az ilyen horderejű döntések előkészítésébe vonják be azokat, akiknek együtt kell élniük a kormányzati döntések következményeivel.

(Borítókép: Járművek haladnak a Fehérvári út, az Etele út és a Hengermalom út találkozásánál lévő kereszteződésben Budapesten. Fotó: Manek Attila / MTI)