Századvég: Az Európai Bizottság javaslata korlátozza a bírósághoz fordulás jogát

Vera Jourová értékekért és az átláthatóságért felelős uniós biztos április 27-én jelentette be, hogy a bizottság fellépést javasol az újságírókkal és a jogvédőkkel szembeni visszaélésszerű, a közéleti részvételt akadályozó perekkel szemben.

A biztos elmondta: közéleti részvételt akadályozó pereket elsősorban újságírók és jogvédők ellen indítanak, hogy megakadályozzák, illetve megtorolják az érintettek közügyekben tett megnyilatkozásait. Az uniós bizottság közleménye szerint az irányelvjavaslat olyan, közéleti részvételt akadályozó perekre vonatkozik, amelyek határon átnyúló vonatkozású polgári ügyekben indulnak.

A bizottság javaslata alapjogi szempontból megkérdőjelezhető

A Századvég Alapítvány elemzésében az irányelvjavaslatról azt írta, az korlátozná a tagállamok állami szerveit abban, hogy jogos érdekeik megvédése érdekében bírósághoz forduljanak az újságírók és a civil szervezetek valótlan tartalmú állításaival szemben. Úgy vélték, a „közéleti részvételt akadályozó stratégiai pere” fogalmának uniós jogba történő bevezetésével különböző, visszatartó erejű eljárási szabályokat határoznának meg az állami fellépés elfojtása érdekében – írja az MTI.

Az összefoglalóban megjegyzik, hogy az Európai Bizottság tagjai nagy lépésként értékelték a javaslatot, azt méltatta Didier Reynders igazságügyi biztos és Vera Jourová is.

Az igazságot nem az állami szervek akarják legyőzni

A Századvég szerint nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy még a véleménynyilvánítás szabadságának alapjoga sem érvényesülhet korlátlanul, a sajtónak és a civil élet szereplőinek vannak meghatározott kötelezettségei. Példaként a hiteles és pontos tájékoztatás követelményét említették, amelyek megsértése esetén jogos az állami fellépés.

Megjegyezték azt is, a közelmúltban „napvilágot látott kép- és hangfelvételek alapján – melyen a Soros-szervezetek prominens személyei beszélnek arról, miként hamisítják meg a valóságot – az igazságot nem az állami szervek, hanem a különböző NGO-k akarják legyőzni”.

Ráadásul, a Bizottság értelmezésével ellentétben, nem az állami szervek folytatnak stratégiai pereket, hanem épp ellenkezőleg, e rendszerdöntő technika a balliberális térfélen szerveződik, mégpedig a szélsőséges kommunista Saul Alinsky módszerei mentén

– írták az elemzésben. Kiemelték, hogy „az Alinsky-elvek a jogi határok feszegetése és átlépése köré épülnek, és céljuk az állami szervek feletti permanens nyomásgyakorlás által a politikai nyugtalanság szítása és a társadalmi feszültségkeltés”.

„Az Európai Bizottság félreértelmezi a valóságot”

Magyarországon az NGO-k által gyakorolt stratégiai pereskedés legelterjedtebb formái közé a börtönperek, valamint a közérdekű adatigénylésekkel és a társadalomban meglévő kisebbségek politikai célok mentén történő felhasználásával megvalósuló ügyek tartoznak – áll az összefoglalóban.

A balliberális szervezetek szándéka, hogy az ezekben az esetekben tanúsított rosszhiszemű joggyakorlásukkal ellehetetlenítsék az állami szervek munkáját, ingereljék a társadalmat, továbbá hogy kötelezettségszegési eljárások induljanak meg hazánkkal szemben

– tették hozzá.

A Századvég elemzői szerint az Európai Bizottság félreértelmezi a valóságot akkor, amikor állami eszközként azonosítja a stratégiai pereket, és ennek mentén kíván jogokat megvonni az állami szervektől.

„Az előremutató lépés sokkal inkább az lenne, ha Brüsszel végre jogi úton is elejét venné annak, hogy a semmilyen demokratikus felhatalmazással nem rendelkező NGO-k visszaélésszerű joggyakorlásukkal ellehetetlenítsék a demokratikus eszközök igénybevételét, rombolják az állami intézményrendszerbe vetett közbizalmat és destabilizálják a nemzeti kormányokat” – írták.