Varga Judit elmagyarázta, miért kell módosítani az Alaptörvényt, az ellenzéket nem győzte meg

Varga Judit szerint békés évtizedek során hittük azt, hogy a fizikai konfliktusokat már meghaladta az idő, az élet viszont bebizonyította, hogy ez nem így van, a háború a XXI. századi Európa történetének is a részévé vált.

A kihívások kezeléséhez és a káros hatások kivédéséhez biztosítanunk kell a hatékony és gyors nemzeti válaszok kialakításának lehetőségét. Erről szól az Alaptörvény tizedik módosítása. A rendkívüli idők rendkívüli kihívásaira való felkészülésről, a felelős cselekvés szabadságáról.

A tárcavezető aláhúzta: saját magunk és az utánunk következő generációk biztonsága érdekében felkészítik a jogrendet az elképzelhetetlennek hitt helyzetek kezelésére is. Varga Judit világossá tette: olyan döntések meghozatalára kell lehetőséget biztosítani, amelyek szükség esetén megvédik Magyarországot, képesek ellensúlyozni a recessziót és segítik a menekülteket.

A kiindulópontot és a célt egyértelműnek nevezte: megvédeni a magyarokat. Úgy látják, hogy ehhez hatékony és gyors döntéshozatali eszközökre van szükség, ennek garantálása érdekében dolgozták ki a két tervezetet, az Alaptörvény tizedik módosítását, valamint a katasztrófavédelmi törvény módosítását.

Varga Judit az ellenzéki képviselőket arra kérte, hogy tegyék félre a választási eredmény okozta csalódottságukat, és pártállásra való tekintet nélkül segítsenek abban, hogy felvértezhessék Magyarországot egy válságokkal és bizonytalanságokkal teli világban.

Az igazságügyi miniszter a héten nyújtotta be az Alaptörvény tizedik módosítását az Országgyűlésnek. Az új szabályozás arra adna lehetőséget, hogy a kormány szomszédos országban felmerülő háborús helyzet, fegyveres konfliktus vagy humanitárius katasztrófa esetén is veszélyhelyzetet hirdethessen. A módosító részleteiről itt írtunk.

A kormánypártok támogatják, az ellenzék nem

A Varga Judit expozéjára reagáló vezérszónoki felszólalások sorát Vitányi István nyitotta. A kormánypárti politikus többségében ugyanazokat a szempontokat emelte ki, amelyeket az igazságügyi miniszter. A Fidesz képviselője leszögezte: Magyarország felelőssége a menekülők ellátása, a gazdasági károk minimalizálása és a magyar emberek védelme, ehhez hatékony és gyors döntéshozatalra van szükség.

Arató Gergely az Alaptörvény kritikájával kezdte felszólalását. Úgy véli, az nem biztosít megfelelő keretet az ország politikai életének. A problémák között említette, hogy nem konszenzusra törekedve, széles körű társadalmi konzultációban született meg az Alaptörvény, amelyet ráadásul „az éppen aktuális politikai szándékoknak megfelelően” módosítgatnak.

A Demokratikus Koalíció képviselője aláhúzta: tudják és értik, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió valóban veszélyt jelent Magyarországra nézve, biztonsági és gazdasági kockázatok is vannak, tehát a kérdés nem az, hogy van-e ilyen veszély, hanem az, hogy szükség van-e veszélyhelyzetre és az Alaptörvény módosítására. A DK szerint ez nem feltétlenül van így.

Arató Gergely elismerte: szükség lehet arra, hogy szülessenek olyan intézkedések, amelyek valamilyen módon további felhatalmazást igényelnek, de azt kérik, hogy ezekre az intézkedésekre ne biankó felhatalmazást kérjenek, hanem hozzák őket a parlament elé.

Egyrészt kétharmados többségük van, másrészt mindent, ami szükséges egy adott helyzetben, mi támogatni fogunk.

Az ellenzéki képviselő úgy gondolja, hogy a helyzet kezeléséhez szükséges jogi eszközök ma is rendelkezésre állnak. A DK képviselői nem tudják támogatni az Alaptörvény módosítását, de szívesen támogatnak minden olyan javaslatot, amely a háború következményeinek kezelését, a szociális válság enyhítését és a gazdasági problémák megoldását szolgálja.

Simicskó István azzal kezdte, hogy fontos Alaptörvény-módosítás van előttük, és tudják, hogy az Alaptörvény a jogállamiság alappillérre, ezért különös gonddal kell figyelni a módosítás tárgyára és céljára.

A KDNP-frakcióvezető úgy látja, hogy a mostani javaslat indoklása korrekten kifejti a szándékot. Arról is beszélt, hogy az Alaptörvénynek stabilnak, kiszámíthatónak kell lennie, de a világ intenzíven és gyorsan változik. Simicskó István szerint arra kell törekedniük, hogy az ország védelme és biztonsága szempontjából legyen megfelelő felhatalmazás a biztonságot megteremtő feladat végzésére.

Nem lehet mindent parlamenti viták keretein végigvinni, amikor gyors reagálás szükséges.

A KDNP ezért egyetért a módosítás igényével és céljával, támogatni fogják. A megosztott vezérszónoki felszólalásban a szintén KDNP-s Vejkey Imre elmondta, hogy a szomszédban kitört háború a második világháború óta nem tapasztalt kihívásokat, humanitárius helyzetet eredményezett. Az új kihívásokra biztosítani kell a hatékony és gyors nemzeti válaszok kialakításának lehetőségét.

Lukács László György rögtön az elején leszögezte: abban nem állnak vitában senkivel, hogy Magyarországnak az orosz agresszió miatt biztonsági fenyegetettsége van, és az sem kérdés, hogy ez hatással van Magyarország belső rendvédelmére, honvédelmére, valamint az élet minden szegmensére. A megfelelő eszközválasztásban viszont vitában állnak a kormánnyal.

A jobbikos politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt években volt már bevándorlás okozta válsághelyzet, aztán a koronavírus-járvány miatt bevezetett veszélyhelyzet, most pedig jöhet a háború vagy humanitárius katasztrófa miatt élesíthető veszélyhelyzet. Lukács László György feltette a kérdést:

Összességében szolgálja-e a veszélyhelyzetek megalapozottságát, a társadalom számára komolyan vehetőségét, ha túl sokszor rendelnek el valamit? Be tudja-e tölteni azt az elvárt súlyt, hogy az emberek érezzék és tudják, valóban más helyzetben vagyunk?

Az ellenzéki képviselő azt kéri, hogy tájékoztassák őket arról, rövid, közép- vagy hosszú távon milyen kihívásokkal kell szembenézni, ami indokolja a rendkívüli jogrend új szabályainak kialakítását. A gazdasági hatásokkal összefüggő érvelést furcsának tartja, mert úgy gondolja, hogy ezek tompítására a kormánynak az államháztartás rendjén, a költségvetési törvényen és más intézményeken keresztül óriási hatása van.

Az, hogy a Jobbik támogatja-e az Alaptörvény módosítását, attól is függ, hogy a mai vitában mi hangzik el, mit tudhatnak meg a bizottsági üléseken, illetve az új kormány minisztereinek meghallgatásakor elhangzanak-e olyan adatok, amelyek alátámasztják az indokoltságát.

„Ne csináljunk úgy, hogy itt egy valós vita folyik”

Hajnal Miklós már a vezérszónoki felszólalása elején kijelentette, hogy a magyar embereknek nem újabb veszélyhelyzetre, „hatalmi barkácsolásra”, hanem biztonságra van szükségük. A Momentum képviselője szerint a kormány azt szeretné, ha félnének az emberek, hogy ezután azt tudják mondani, megvédik őket.

Az ellenzéki képviselő úgy látja, hogy nem a veszélyhelyzet fenntartása, hanem annak megszüntetése lenne a kormány dolga, megfékezni az áremelkedést, helyreállítani a költségvetést, segítséget nyújtani a gazdasági válság áldozatainak és felszámolni az orosz függést. Hozzátette: ezek közül egyikhez sincs szükség a veszélyhelyzet fenntartására, ezért az Alaptörvény-módosítás szükségtelen, csak egy „antidemokratikus biankó csekk” a kormánynak.

Nem elég önöknek a parlamenti kétharmad, ami a teljhatalommal egyenlő, de a rendeleti kormányzás még gyorsabb, még titkosabb.

Hajnal Miklós után Molnár Zsolt következett. A szocialista politikus kiemelte, hogy a döntés már megszületett, a kormányé minden lehetőség és felelősség a kétharmados többség birtokában.

Ne csináljunk úgy, hogy itt egy valós vita folyik ebben a kérdésben.

A szocialista képviselő azzal folytatta, hogy szakmailag lehetne vita tárgya a módosítás, de a fő kérdés az, hogy vannak-e garanciák arra, hogy a rendeleti kormányzás a háborús helyzettel össze nem függő intézkedésekre is kiterjed-e, mert úgy véli, hogy a járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetben visszaéltek ezzel.

Toroczkai László is rögtön egyértelművé tette, hogy a Mi Hazánk Mozgalom nem támogatja az Alaptörvény módosítását és újabb veszélyhelyzet kihirdetését sem. Az egyik oka ennek, hogy az eddigi veszélyhelyzet alatti tapasztalataik azt mutatják, ez csak egy politikai trükk, és nem a magyar nép érdekeit, hanem a hatalommal való visszaélést szolgálta.

A Mi Hazánk elnöke az ukrajnai háborút mesterségesen kreáltnak nevezte, amelyet „globális oligarchák, pénzügyi körök, disznófejű nagyurak” készítettek elő, Magyarországnak pedig meg kell őriznie a józanságát. Toroczkai László a veszélyhelyzetet provokációnak tartaná, amelyet nem indokol semmi, és enélkül is meg lehetne védeni Magyarországot például azzal, hogy nem engednek az országba NATO-csapatokat, vagy visszavonják Ukrajna uniós csatlakozásának támogatását.

Nem veszélyhelyzetre, hanem semlegességre van most szükség.

Toroczkai Lászlóék a magyar haderő, a hadiipar, az élelmiszeripar és a mezőgazdaság fejlesztésében, az önellátásra törekvésben támogatják a kormányt.

Tordai Bence szerint van veszélyhelyzet Magyarországon, ide sorolta a megélhetési válságot, az egészségügyi ellátás és a szociális szféra helyzetét. Azt is a veszélyek között említette, hogy semmit nem tesznek a klíma- és ökológiai válság ellen.

A Párbeszéd frakcióvezetője úgy fogalmazott, hogy az „illegitim Alaptörvény további tákolására” készülnek, amikor a tizedik módosítást akarják elfogadni, miközben a kilencedik még hatályba sem lépett.

A Párbeszéd azért sem támogatja a módosítást, mert eddig azt tapasztalták, hogy minél nagyobb volt a hatalom, annál nagyobb volt a visszaélés. Tordai Bence azt is elmondta: ha a kormány nemzeti konszenzust szeretne, akkor átláthatóságot és kontrollfunkciókat is biztosítana, de erre még ígéretet sem tesznek. A képviselő arra figyelmeztetett, hogy egy gumiparagrafusról van szó, mert humanitárius veszélyhelyzetre hivatkozva tetszőleges ideig meghosszabbítható lehet a veszélyhelyzet.

Keresztes László Lóránt kifejtette, hogy az LMP a járvány alatt is minden olyan intézkedést támogatott, amely az emberek biztonságát szolgálta, ez a jövőben is így lesz, de látható volt, hogy a kormány sok esetben visszaélt a felhatalmazással.

Az LMP-s politikus a kimondott szavak szintjén több pontban egyetért Varga Judittal, de szerinte a kormány döntései sokszor nem az önrendelkezést támogatták, hanem kiszolgáltatták Magyarországot a nagyhatalmi érdekeknek. Keresztes László Lóránt azt is kijelentette, hogy az LMP nem támogat olyan szankciókat, amelyek lehetetlen helyzetbe hozzák a magyar gazdaságot.

A képviselő azt üzente a kormánynak: ha komolyan gondolják, hogy a veszélyek korát éljük, és az önrendelkezés erősítésére van szükség, akkor a tetteikkel is az önellátó gazdaságpolitikát kell támogatni. Az LMP álláspontját a módosításról végül úgy összegezte, hogy a kormány önmaga rendelkezett arról, hogyan kell szavazniuk, mert számtalanszor visszaéltek a korábban kapott felhatalmazással.

Varga Judit: Nincs szó korlátlanságról

Varga Judit a vezérszónoki felszólalásokra adott reakciójában arról beszélt: próbált egy közös mondatot találni, ami az lehetett, hogy a válságok korát élik. Az Alaptörvénnyel kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy az április 3-i választás a harmadik jelentős konszenzust hozta, miközben elutasításra került az ellenzék alkotmányellenes alkotmányozásra vonatkozó őrült ötlete.

A miniszter kifejtette: azért kell igent mondani az Alaptörvény módosítására, mert ha bekövetkeznek olyan körülmények, amelyeket az élet tud produkálni, akkor feltehessék a kérdést, hogy kell-e veszélyhelyzetet hirdetni. Ezzel összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy a mai vita nem magáról a veszélyhelyzetről, hanem az alkotmányos keretek megteremtéséről, a bölcs előrelátásról, a felelős cselekvés szabadságáról szól.

Az ellenzék biankó csekket és korlátlan felhatalmazást emlegető aggodalmait úgy kommentálta, hogy a veszélyhelyzet 15 napra engedi az intézkedések meghozatalát, utána az Országgyűlés hosszabbíthatja meg ezeket, tehát a kormány nem saját magának ad felhatalmazást, nincs szó korlátlanságról.

Varga Judit záró gondolata az volt, hogy a jogszabályok merevsége és az élet dinamikája ellentétben áll egymással, a jogalkotónak az a feladata, hogy ezeket a leggördülékenyebben egyeztesse össze, és azért van szükség az Alaptörvény-módosításra, hogy Magyarország tudjon reagálni egy nem várt helyzetre is.

(Borítókép: Varga Judit igazságügyi miniszter expozét tart az Alaptörvény tizedik módosítását célzó javaslat vitáján az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. május 10-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)