Még mindig gyerekcipőben jár hazánkban az állatvédelem

D KOS20200401004
2022.05.11. 17:32
Hatékony ivartalanítási programokat, szigorúbb ellenőrzési rendszert, a már bevált intézkedések kiterjesztését és közvetlenebb kommunikációt javasol az újonnan megalakuló kormánynak a Magyar Állatvédők Országos Szervezete (MÁOSZ). Megválasztott elnökük, Illés-Tóth Anna az elmúlt ciklus legfontosabb eredményeit is értékelte az Indexnek.

„A valódi és szükségszerű állatvédelem Magyarországon még csak most van születőben” – jelentette ki az Indexnek Illés-Tóth Anna, a Magyar Állatvédők Országos Szervezetének (MÁOSZ) megválasztott elnöke, utalva arra, hogy bár az elmúlt ciklusban számos pozitív előrelépés történt, valójában még mindig gyerekcipőben járunk.

Az állatvédő szerint a probléma sokrétű, a tennivaló pedig rengeteg, és elsősorban a kormányon múlik, hogy a következő időszakban mekkorát tudunk előreugrani. Az állatvédő az előttünk álló feladatokat tekintve a következőképpen priorizálna:

  • Hatékony ivartalanítási programokra van szükség. Ivartalanítási klinikákat kell létrehozni, a nagyobb anyagi ráfordítás mellett a szabályokat is meg kell változtatni.
  • Új és szigorúbb ellenőrzési rendszereket kell kialakítani. Civil szervezetek bevonásával erősíteni kell a felügyeleti szervek munkáját.
  • Egyes, már bevált intézkedéseket más állatfajokra is ki kell terjeszteni. 2010 óta például kötelező mikrochipet ültetni a kutyákba, de elérkezett az idő, hogy ezt a macskáknál is meglépjék.
  • Közvetlenebb kommunikációs csatornát kell nyitni az illetékes miniszteri biztos és az állatvédők között. A MÁOSZ úgy látja, hogy jelenleg csak pár nagyobb szervezet számára biztosított a párbeszéd és a bejárás, míg a kisebb szervezetek vezetői hátrányban érzik magukat.

„Ettől függetlenül a területhez tartozó miniszteri biztos kinevezését mindenképpen előrelépésnek tartjuk, ezzel ugyanis egy rendszerszintű működés jött létre. Látni kell ugyanakkor, hogy még az út elején járunk” – mondta Illés-Tóth Anna.

Mint ismert, Nagy István agrárminiszter 2020 októberében nevezte ki Ovádi Pétert a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztosnak. Az elmúlt ciklusból szintén fontos kiemelni, hogy 2021 tavaszán megalakult a Nemzeti Állatvédelmi Tanács. Ugyanezen év végén az Országgyűlés egyhangúlag megszavazta az állatvédelemmel összefüggő egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosítását, amely többek között az állatokat megmérgezők, illetve a szaporítók szigorúbb büntetéséről rendelkezett, de döntöttek arról is, hogy az állatviadalokon való részvétel is minősüljön bűncselekménynek.

Kapcsolódó
Új szintre lép az állatok védelme Magyarországon

Új szintre lép az állatok védelme Magyarországon

A változások jelentős része január 1-jétől hatályos.

A MÁOSZ megválasztott elnöke az új állatvédelmi törvénnyel kapcsolatban kiemelte:

Egyelőre nagyon nehéz megítélni, hogy a majdnem duplájára emelt büntetési tételek milyen mértében hozzák meg a kívánt hatást. Kevés a mérhető eredmény, a megítéléshez még időre van szükség. Csak bízni tudok abban, hogy a szigorítás gyakorol némi visszatartó erőt, de illúzióim nincsenek.

Illés-Tóth Anna arról is beszélt lapunknak, hogy a központi intézkedések mellett valódi edukációra is szükség lenne, jelenleg ugyanis rengeteg probléma a rossz hozzáállásból ered, elég, ha a sokszor borzalmas tartási körülményekre, a megfontolatlanul hobbiállatot vállaló emberekre, a szaporodás korlátok nélkül hagyására és a régi beidegződésekre gondolunk.

Bár a civil szervezetek erőn felül teszik a dolgukat, a problémák folyamatosan újratermelődnek. Leginkább ahhoz tudnám hasonlítani, mintha egy léket kapott tengeralattjáróból próbálnák kimerni a vizet úgy, hogy még nagyon messze van a legközelebbi sziget. A kijutáshoz a szemléletformálás is elengedhetetlen

– hangsúlyozta az állatvédő.

(Borítókép: Koszticsák Szilárd / MTI)