Reagáltak a Balaton kutatói a tó kiszáradásáról szóló hírekre
Egyelőre nem fog kiszáradni a Balaton, és bízunk benne, hogy még nagyon sokáig kiváló minőségű vízben fürdőzhetünk nyaranta. Ráadásul jelenleg nem is beszélhetünk kritikusan alacsony vízszintről – olvasható a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) oldalán.
A szélsőséges időjárás események miatt a kutatók több különböző forgatókönyvet is készítettek. A klímaváltozás miatti hosszú aszályos időszakok miatt jelentős vízszintingadozásra lehet számítani, valamint tartósan alacsony vízszint is gyakran alakulhat ki. A Balaton vízminőségét alapvetően a mikroszkopikus lebegő algák minősége és mennyisége határozza meg.
Az elmúlt húsz évben az algák mennyisége (a-klorofill koncentráció) a Keszthelyi-medencében két évben (2019 és 2021) haladta meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által a fürdővízben még megengedhető algamennyiséget (75 µg/L), de ezen alkalmak egyike sem köthető az alacsony vízálláshoz. A Siófoki-medence algában jelentősen szegényebb, egyetlen évben sem fordult elő hasonló jelenség. A lebegő mikroszkopikus algák mennyiségét ugyanis a rendelkezésükre álló szervetlen növényi tápelemek, közülük is a foszfor határozza meg
– írja a BLKI.
A fentiek alapján kijelentik, hogy a tó nyílt vizében az alacsony vízállás önmagában nem okoz algásodást, még a tó produktívabb, nyugati területein sem. Más, az algaközösségre gyakorolt hatása azonban van, és ez elsősorban a déli parton érvényesül.
Alacsony vízállás esetén ugyanis egy fonalas zöldalga, az érdes békanyál megjelenésével kell számolnunk a sekély vizes területeken.
A BLKI kutatási eredményei szerint erre a jelenségre a siófoki vízmérce 50 centiméteres állása alatt lehet számítani. A békanyál elszaporodása ugyan jelentősen csökkenti a tó idegenforgalmi vonzerejét, de tömeges fellépése nem szennyezés következménye, és méreganyagokat nem termel. Ez a jelenség nem új keletű, már a múlt század első felében is leírták, hozzátartozik a tó életéhez.