Orbán Viktor küzdelemre és a lehetetlenre vállalkozott

Áder János köztársasági elnök április 29-én fogadta és bízta meg a kormányalakítással a Sándor-palotában Orbán Viktort, aki sorozatban negyedszer, politikai pályafutása során pedig ötödször lesz miniszterelnök. Orbán Viktort az Országgyűlés választja meg miniszterelnöknek.

A köztársasági elnökkel való találkozása után tartott sajtótájékoztatón Orbán Viktor elmondta: az Áder Jánossal folytatott tárgyalásának vége arra az egyszerű kérdésre zsugorodott, egyszerűsödött, hogy képes lenne-e megbirkózni a kormányalakítás feladatával, erre a kérdésre egyértelmű igennel válaszolt. A távlatokról beszélve kiemelte: a veszélyek évtizede áll előttünk.

„Háború van, ennek következtében egész Európában emelkednek az árak, mutatkoznak egy komoly energiaválság jelei, ennek következtében gyötrelmek előtt állnak az európai gazdaságok, és a járványok korából sem lábaltunk még ki. Április 3-án az emberek egy világos döntést hoztak arról, hogy elvárják az ország vezetőitől, hogy ezekkel a veszélyekkel szemben megvédjék őket, megvédjék Magyarországot, vagyis ki kell maradni a háborúból, és a kibontakozó európai gazdasági válság kérdéseire olyan válaszokat kell adni, amelyek lehetővé teszik, hogy az elért eredményeit Magyarország megőrizhesse” – fejtette ki az újabb miniszterelnöki ciklusa előtt álló Orbán Viktor.

Áder Jánosnak arra tett ígéretet, hogy olyan kormányt fog alakítani, amely összességében és tagjaiban külön-külön is képes arra, hogy megvédje Magyarországot az előttünk álló veszélyes évtizedben is.

Küzdelemre vállalkozott

A 2010-es – akkor még kétfordulós – választás Orbán Viktor nagy visszatérését eredményezte nyolc év ellenzékiség után. Már az Országgyűlés május 14-i alakuló ülésén beszédet mondott, május 29-én megválasztották miniszterelnöknek, illetve aznap fogadták el a Fidesz–KDNP kormányprogramját.

Május 14-i beszédében Orbán Viktor arra kérte az Országgyűlést, hogy ismerje el a magyar választók „szavazófülkékben véghezvitt forradalmát”. Azt is kifejtette: az emberek gyökeres és alapvető változásokat akarnak az élet minden fontos területén, ezért nagy horderejű és mélyreható változások lesznek Magyarországon. Erre kapott megbízást és felhatalmazást, és ezt is fogja megvalósítani.

Tudom, hogy mi a dolgom. Tudom, hogy mit vár tőlem az ország, és meg fogom tenni, véghez fogom vinni mindazt, amit várnak tőlem. Küzdelemre vállalkozom. Olyan küzdelemre vállalkozom, amely során nagy erőkkel fogom szembetalálni magam, de akik kicsit is ismernek, tudják, hogy engem az akadályok és a gáncsok nem térítenek el. Bármilyen erő jöjjön is szembe tehát, véghez fogom vinni mindazt, amivel a magyar emberek megbíztak

– fogalmazott a visszatérő Orbán Viktor.

Azt ígérte, hogy le fogják győzni a bűnözést, a munkanélküliséget, a fiatalok kilátástalanságát, a gyermekvállalás előtt tornyosuló akadályokat, az idős emberek kiszolgáltatottságát, a „merjünk kicsik lenni” szemléletét, az „oszd meg és uralkodj” politikát, az „el is lehet menni az országból” típusú arroganciát, az ingatlanpanamákat, a hatalommal való visszaélés technikáit, a felelősség alóli kibúvás kísérleteit, az offshore-lovagok praktikáit, az érdemtelen állami kifizetéseket, a nemzet fővárosát tönkretevő korrupciót és pazarlást, illetve a múltat, „mert Magyarország egységesen úgy döntött, hogy le kell győzni”.

Benyújtása és elfogadása előtt, beszéde végén felolvasta a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatát, amely többek között magában foglalta, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszere minden magyar számára nyitott lesz.

Középre tartunk

A 2014-es április 6-i országgyűlési – már egyfordulós – választás eredményeként ismét Orbán Viktor és a Fidesz–KDNP-pártszövetség kétharmados többsége alakíthatott kormányt.

A május 10-i miniszterelnöki eskütételét követően Orbán Viktor hangsúlyozta: évtizedek óta most először az egész magyar nemzet, az anyaország, a Kárpát-medencei magyarok és a Kárpát-medencén kívül élő magyarok is részt vehettek a nemzet közös döntésében.

„Ezért ez a parlament joggal érezheti magát a magyar nemzet parlamentjének, a kormány pedig joggal fogja magát a nemzet kormányának tekinteni. Felfogásom szerint ez nem túlzás és nem túlterjeszkedés. Sokkal inkább elkötelezettség, vállra nehezedő súly, és mindenekelőtt felelősség. Köszönöm az anyaországon kívül élő magyaroknak, hogy elsöprő többséggel támogatták a magyar nemzet határok feletti egyesítésére törekvő politikánkat” – fogalmazott Orbán Viktor.

Az előző ciklusról azt mondta, a megtett út nem volt se könnyű, se kényelmes, ellenkezőleg: súlyos nehézségeken, túlerőben lévő ellenfeleken küzdötték át magukat, államadósság, szitává lyuggatott költségvetés, pénzügyi diktátumok, bankokkal, monopolcégekkel, kartellekkel és nemzetközi bürokratákkal nehezített akadálypályán jutottak túl, „nem a kormány, hanem az egész ország”.

Orbán Viktor szerint a 2014-es választás megerősítette a 2010-ben „végrehajtott második rendszerváltást”, továbbá azt is, hogy a magyar gazdaság spekuláció helyett munkára épüljön, a liberalizmus doktrínái helyett a kölcsönös felelősség eszméjét kövessük, valamint „a globális erők előtti behódolás helyett küzdjünk nemzeti függetlenségünk megtartásáért, internacionalizmus helyett a haza szeretetére neveljük a gyermekeinket, és a megengedő, mindent eltűrő rendetlenség helyett legyen végre rend, amely egyszerre méltányos és következetes”.

Az újra megválasztott miniszterelnök kifejtette, számára a társadalom nem egyének puszta halmaza, hanem közösség, szerves szerkezet. „Ez a nemzeti és keresztény ihletettségű társadalomértelmezés adja majd munkám eszmei alapját és egyben célját is” – tette hozzá. Azt is megosztotta, hogy tapasztalatai szerint a jólét és egy ország lelki állapota összefüggnek egymással. Úgy fogalmazott: olyan kormány megalakítására törekszik, amely képes egyszerre igazságos és versenyképes Magyarországot teremteni.

Az elmúlt években és az idei választás kampányában is rendre visszatérő téma volt a kormány Nyugathoz való viszonya. Nyolc évvel ezelőtt Orbán Viktor a következőket mondta kormánya Európa-politikájáról:

Magyarország a nyugati szövetségi rendszer, a NATO és az Európai Unió része. Efelől nincsen, és a kormányzásunk idején nem is lesz kétség. Mi azonban ezekben a szövetségekben tagok vagyunk, és nem túszok

– szögezte le Orbán Viktor, aki azt is kiemelte, hogy az Európa-politikájukat a tisztánlátás, a nyílt párbeszéd és a bátor gondolkodás jellemzi majd.

„Olyan Európát akarunk, amely tiszteli saját gyökereit, tiszteli a kereszténységet, és megadja a nemzeteknek az őket megillető tiszteletet. Olyan Európát akarunk, amely belátja, hogy az a közösség, amely nem képes magát biológiailag fenntartani, eltűnésre ítéltetett. Nem akarunk bevándorlást támogató politikát, és nem akarunk kezelhetetlen feszültséget okozó bevándorló tömegeket sem, de akarjuk a gyermekvállalás támogatását, és akarjuk a népességfogyás természetes úton történő megfordítását” – jelentette ki a miniszterelnök még a migrációs válság 2015-ös tetőzése előtt.

A gazdasági kapcsolatokról azt mondta, hogy azt a külpolitika középpontjába állítják, folytatják a keleti nyitást, megerősítik az ország gazdasági jelenlétét, és növelik gazdasági súlyát a Kárpát-medencében.

„Ez érdeke Magyarországnak, a szomszédos országoknak, és érdeke az Európai Uniónak is” – jegyezte meg Orbán Viktor. Továbbá azt is kijelentette, hogy Magyarország középre tart, egy új Közép-Európát építenek, amely felzárkózhat Európa nyugati feléhez.

A kérdésre, hogy milyen a jó miniszterelnök, hosszas fejtegetésbe kezdett, Eötvös Józsefnek egy példázatát idézve a gőzmozdonyról.

Én szeretnék jól szolgálni, szeretnék jó miniszterelnöke lenni ennek a különös, egyedi, tehetséges, de sokat szenvedett népnek, ennek a bátor, leleményes, lovagias és iparkodó nemzetnek. Szeretném, ha nem kellene több áldozatot hoznia, hiszen így is mértéken felül kellett szenvednie annyi évszázadon keresztül. De tudom, hogy a jövő, mert annak ilyen a természete, és amelynek európai horizontján a kelleténél jóval több a felhő, újabb kihívásokat és próbatételeket állít majd elénk

– fogalmazott Orbán Viktor.

A lehetetlenre kell vállalkozni

A 2018-as április 8-i országgyűlési választáson újfent kétharmaddal nyert a Fidesz–KDNP-pártszövetség, és ahogy 2014-ben, négy évvel ezelőtt is május 10-én tette le Orbán Viktor a miniszterelnöki esküjét a parlamentben.

Beszédében azt ígérte: azon lesz, hogy minél többször érezzék úgy a parlamentben, hogy angyal szállt át felettük.

„Arra is ígéretet teszek ellenfeleimnek, hogy ott és akkor, amikor a pártharc nem kerülhető el, a lovagiasság szabályai szerint fogok vívni. A kormánypárti képviselőknek pedig arra teszek ígéretet, hogy a vitákban senkinek sem maradunk adósai. Ha támadnak bennünket, biztosak lehettek abban, hogy olyan lesz a fogadjisten, amilyen az adjonisten” – mondta a miniszterelnök, aki arról is beszélt, hogy tizenhat évet töltött ellenzékben, és tizenkét évet kormányon, ezért megtanulta:

A győzelem sohasem végleges, a vereség pedig sohasem végzetes, csak az számít, készen állsz-e a küzdelem folytatására.

A következő négy évről annak a meggyőződésének adott hangot, hogy most van lehetőség belefogni a nagy dolgokba. Derűlátóan úgy fogalmazott, hogy régen álltak olyan jól a csillagok az ország felett, mint éppen most. „A magyar ügy ma nyert ügy. Minden együtt van, amit a nagy tervek megkövetelnek” – tette hozzá Orbán Viktor.

Azt is mondta, úgy érzi, azonos hullámhosszon vannak az emberekkel, és ez arra bátorítja és jogosítja fel őket, hogy a terveiket ne négy-, hanem tízéves kitekintéssel készítsék el, sőt inkább tizenkét éves időtávban kell most gondolkodniuk. Majd arról beszélt, hogy a 2010 és 2030 közötti húsz évet mindig is egységes korszaknak látta, azt pedig elérhetőnek tartja, hogy Magyarország 2030-ra az Európa Unió első öt olyan országa közé tartozzon, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni. Azt is lehetségesnek nevezte, hogy Magyarország az új típusú versenyképességi rangsorokban, „amelyek nem a mennyiséget, hanem a minőséget mérik”, az öt legjobb európai uniós állam között legyen.

A tamáskodóknak csak azt mondhatom, háromszori kétharmaddal a hátunk mögött nekünk a lehetetlenre kell vállalkoznunk, mert a lehetségeset más is meg tudja csinálni

– jelentette ki a miniszterelnök.

„Ezért vállalkozunk arra, hogy megállítjuk a népesedési hanyatlást, sőt elérjük, hogy Magyarország ismét emelkedő pályára lépjen. Gyorsforgalmi utak fogják összekötni Budapestet a megyei jogú városainkkal, autópályáink elfutnak az országhatárokig, és a gyorsforgalmi utakra 30 perc alatt az ország bármely pontjáról el lehet majd jutni. Az új napelemparkok, valamint Paks II. a tiszta és fenntartható energiatermelés élvonalába emelik majd Magyarországot” – ígérte többek között Orbán Viktor.

Hangsúlyozta azt is, hogy felépítik az új magyar honvédséget, mert bár a szomszédos országok is folyamatosan fegyverkeznek, de a miniszterelnök szerint általában is igaz, hogy „az a nemzet, amely nem tudja garantálni saját védelmét, az felelőtlen, és történelmi távlatokban hibát követ el”. Lengyelországról azt mondta: az ország meghatározó szerepét pártfogolják, „és velük összefogva megvetjük egy nagy közép-európai gazdasági térség alapjait”.

Magyarország geopolitikai helyzetével kapcsolatban kifejtette: a földrajzi alapú megközelítéseket kell előnyben részesítsen az ideologikus gondolkodással szemben. Magyarország tagja és elkötelezett tagja is marad a nyugati szövetségi rendszernek, de ez nem változtatja meg a magyar államiság és a magyar politika földrajzi meghatározottságát.

Nyugatra a germán vaskancellárok földje, keletre a szláv katonanépek világa, és le, délre muszlim embertömegek találhatóak. Berlin, Moszkva, Sztambul. Ebben a térben él Magyarország. Ezzel és így kell számolnunk a jövőben is. Ezért a magyar politika nem szimpatizálhat a demokráciaexport-elméletekkel, nem társulhat azokhoz, akik más népeket kioktatnak, és akik a német, az orosz, a török népet és annak vezetőit sértegetik. Ezt nemcsak az elemi jóérzés diktálja így, de az érdekeink is. Nekünk ezt a viszonyrendszert kell értelmesen leképeznünk a magyar politikába

– fogalmazott Orbán Viktor.

Magyarország Európai Unióban elfoglalt helyéről is szólt, kiemelte: erős Európát, békét és kölcsönösen előnyös megállapodásokat szeretnének. „Szükségünk van az unióra, és az uniónak is szüksége van ránk. Ezért készen állunk, hogy alakítóként vegyünk részt azokban a változtatásokban, amelyeket az unió, ha akar, sem kerülhet el” – mondta Orbán Viktor.

Hétfőn – május 16-án – ötödik alkalommal választhatják meg a képviselők Orbán Viktort miniszterelnöknek. Erre várhatóan délután fél háromkor kerül sor a parlamentben, majd az eskütétel után beszédet mond a megválasztott miniszterelnök. A hétfői parlamenti eseményekről percről percre tudósításban számolunk be az Indexen.

(Borítókép:  Kövér László megválasztott házelnök fogadja Orbán Viktor miniszterelnök gratulációját az Országgyűlés alakuló ülésén a Parlamentben 2022. május 2-án.  Fotó:  Koszticsák Szilárd / MTI)