Egy uniós diplomata erkölcstelennek nevezte Szijjártó Péter felvetését

Szijjártó Péter az orosz agresszióra válaszul szánt hatodik uniós szankciós csomag olajembargóra vonatkozó részéről korábban elmondta, hogy ennek elfogadása esetén olyan mértékben kellene modernizálni a magyar energiarendszert, amely 15–18 milliárd euróba kerülne, és szakértők szerint öt év alatt lenne kivitelezhető.

Ha ilyen magasra teszi a lécet, hol van a középút?

– tette fel a kérdést a külgazdasági és külügyminiszter szavai után az egyik uniós diplomata a Politico szerint. A diplomata hozzátette, szeretnének megoldást találni Magyarország gazdasági aggodalmaira, de ezek a számok szóba sem jöhetnek. Egy másik uniós ország diplomatája erkölcstelennek nevezte a nyilatkozatot, és leszögezte azt is, hogy ez nem az a fajta tárgyalás, amire háborús időkben szükség van.

Szijjártó Péter: A paksi beruházás radikális felgyorsítására van szükség

Szijjártó Pétert az Országgyűlés gazdasági bizottsága ma külgazdasági és külügyminiszter-jelöltként hallgatta meg. A tárcavezető itt hangsúlyozta, hogy a válságok és kihívások évtizede előtt állunk, a legfontosabb gazdaságpolitikai feladat megvédeni az eddigi eredményeket, valamint sikeresnek maradni a beruházásokért folytatott versenyben, hogy Magyarországon mindenki dolgozni tudjon, aki akar. Ehhez jó alapnak tartja az idei első negyedéves, 8,2 százalékos növekedési adatot.

A kormánypárti politikus kitért arra is, hogy az Ukrajnában zajló háború, a szankciók, a kelet–nyugat együttműködés ellehetetlenülése, az új beszállítói útvonalak keresésének kényszere, a kereskedelmi kapcsolatok alapvető szöveteinek felbomlása Európa és Oroszország között, nehézségeket jelent az Európai Unió és benne a magyar gazdaság számára is.

Szijjártó Péter négy folyamatot sorolt fel, amelyek alapvető hatással vannak a magyar gazdaságra:

• Az autóipar forradalmi megújulása. Kritikus fontosságúnak nevezte, hogy Magyarország az új generációs autóiparban is a világ élvonalában legyen.
• Az ellátási láncok súlyos zavarai. A külügyminiszter szerint azok az országok tudnak sikeresek lenni, amelyek le tudják rövidíteni a beszerzési útvonalakat, képesek arra, hogy a saját területükön működő nagy termelők beszállítóit is a térségbe telepítsék.
• Globális élelmiszer-ellátási válság. Szijjártó Péter itt arról beszélt, hogy Oroszország és Ukrajna a világ legnagyobb gabonaexportőrei közé tartoznak, ebben a helyzetben pedig felértékelődnek azok a beruházások, amelyek lehetővé tették, hogy a magyar élelmiszeripar a dupláját termelje a belső fogyasztásnak.
• Az energiaellátás biztonsága. A miniszter arra emlékeztetett, hogy Európában már a háború előtti hónapokban is ellátási válsághelyzetek alakultak ki, de Magyarországnak megvannak a hosszú távú szerződései és tervei az önellátás irányába.

Szijjártó Péter arra is kitért, hogy az energiaellátási válságokkal fenyegető helyzet megnöveli a paksi beruházás jelentőségét, a projekt „radikális felgyorsítására van szükség”. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a paksi bővítés az új ciklusban a külgazdasági és külügyminisztérium hatáskörébe kerül.

(Borítókép: Szijjártó Péter. Fotó: Rosta Tibor / MTI)