El kell-e venni az aluliskolázottak szavazati jogát?
További Belföld cikkek
- „A gyermek nem üzenőfal, és postásnak se használjuk”
- Olyat tett Sulyok Tamás, amire még nem volt példa elnöksége alatt
- Nem tartanak a magyarok az atomháborútól, de Orbán Viktor békemissziójában sem bíznak
- Magyarok tízezrei szenvednek a rejtélyes betegségben: „Úgy fájt, hogy állva aludtam, az ajtónak támaszkodva”
- Letartóztattak egy apát, akit a saját lányának molesztálásával gyanúsítanak
A felmérésből kiderül, hogy nem az utolsó egy-két hétben dőlt el a választás a Fidesz javára, mert a választási szándékok elég stabilak. A szavazók több mint a nyolcvan százaléka úgy nyilatkozott, hogy már a választási kampány előtt, sőt évekkel korábban eldöntötte, hogy kire voksol. A választási kampány egy-két hónapja ugyanakkor mégis minden ötödik állampolgárra hathatott.
A 2022-es választás tisztábbnak és egyenlőbbnek tűnt, mint a 2018-as, és míg négy éve a megkérdezettek alig több mint harmada mondta, hogy a választások csalásmentesek voltak, addig ez az arány idén majdnem elérte az ötven százalékot.
Arra a kérdésre, hogy érzékelték-e a szavazók, hogy nehezedett a nyomás ismeretségi körében bárkire is, hogy egy bizonyos jelöltre szavazzon, a megkérdezettek nyolcada szavazott igennel. Amikor pedig rákérdeztek, hogy szerintük merre lejt a pálya, akkor pártállástól függetlenül mutattak a kormánypártokra. Viszont a válaszadók ezt a kiegyensúlyozatlanságot 2018-hoz képest kevésbé látják drámainak.
A közvélemény-kutatás kitért arra is, hogy sokana szegény és tanulatlan emberek befolyásolásában, adott esetben megvásárlásában látják a Fidesz sikerének egyik titkát, bára Fidesz a diplomások körében is győzött. Kétségtelen, hogy az utóbbi évtizedben az alsó társadalmi rétegekből inkább nyert, viszont a felső rétegekből inkább veszített támogatókat. Mai szavazóbázisának harmada legfeljebb nyolc osztályt végzett. Ez a tény,valamint a kiszolgáltatott polgárok mozgósításáról terjedő történetek hozzájárulhattak ahhoz, hogy a társadalom túlnyomó többsége egyetért azzal az állítással: az általános iskola elvégzéséhez kellene kötni a szavazati jogot. Az állampolgári jogok ilyen mérvű korlátozása nem idegen a jobboldali gondolkodásmódtól, korábban ez a Jobbik egyik legfőbb követelése volt, nemrégiben azonban megjelent a Mi Hazánk retorikájában is. A kulturális cenzus gondolata azonban a liberálisok és a baloldaliak között is népszerű – olvasható a közvélemény-kutatás elemzésében a Telexen. (Borítókép:Gorondy-Novák Edit / Index)