A kormánynak is a Gellért-hegyi sikló megépülése az érdeke

Tetemes veszteség, több mint 1 milliárd forint. Ennyit költött eddig csak a Gellérthegyi Sikló Kft. a Gellért-hegyi projektre, mely – a tömegközlekedési igények kielégítése mellett – a Citadellára érkező turisták számára jelentett volna a turistabuszokhoz képest gyorsabb és főleg környezetkímélőbb feljutási megoldást. A sikló megépítése egyértelműen a budapestiek érdeke – mondta lapunknak Walton Imre, a projekt vezetője, hozzátéve, hogy ez a kormányzat Citadella-fejlesztési elképzeléseivel is egybevághat. 

A Várkapitányság által koordinált rekonstrukció második üteme a tervek szerint 2023-ban befejeződik, így legkésőbb az oda tervezett (Szabadság Bástyája nevű állandó) kiállítás előkészítése fogja okszerűen ráterelni a figyelmet a sikló megvalósításának szükségességére. Kíváncsiak voltunk, hogy a fejlesztés során a Várkapitányság milyen, a Gellért-hegyre vezető közlekedési lehetőségekkel számol. Bár kérdésünkre azt közölték, hogy a Gellért-hegyi sikló és a Citadellára vezető buszközlekedés kérdésében nem illetékesek, az általánosságok szintjén úgy fogalmaztak:

Továbbra is támogatunk minden olyan törekvést, amely abban segít, hogy a Citadellát könnyen, autómentesen és környezetbarát módon lehessen megközelíteni.

A Gellérthegyi Sikló Kft. a saját veszteségeinek megszüntetése mellett a közérdekkel indokolta, hogy miért ragaszkodik a projekt folytatásához. (Egyébként a fejlesztést elkaszáló Fővárosi Önkormányzat is a közérdekre hivatkozik, csakhogy a fejlesztéshez egyelőre nem állnak rendelkezésére források.)

Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes szerint a sikló csak az Európai Unió Helyreállítási Alapjának (RRF) forrásából épülhet meg közberuházásként. Megjegyezte, hogy a kormány–főváros tárgyalások egy pontján a kormány is ezt gondolta. Úgy látja azonban, hogy az idő rövidsége miatt gyakorlatilag kizárható, hogy 2023-ra elkészülhessen, de hozzátette, „nagyon nagy támogatottsága nincs is a PPP-konstrukciónak a Városházán”.

Mindezektől eltekintve az aktuális helyzet szerint 

 egyedül a vasúthatósági engedélyt nem szerezte még meg a főváros tulajdonosi hozzájárulásának hiánya okán. (A vasúthatósági engedély nélkül pedig értelemszerűen a terület birtokba adására sem kerülhet sor.)

A projekt gyakorlatilag „kilövésre kész”, rendelkezésre áll már a kiválasztott generálkivitelezővel a szerződéstervezet, kidolgozták a bankgarancia rendszerét és az engedményezési megállapodásokat – ezek egyébként a birtokba adás feltételei is.

A cég a főváros döntését követően jogi útra terelte a sikló megépítésének ügyét, azt remélve, hogy a bíróság kimondja, a Fővárosi Önkormányzat elállása jogszerűtlen volt, így a szerződéses jogviszony továbbra is fennáll. A perben az I. kerület is peres fél, tekintettel arra, hogy a 2009-ben kötött siklószerződést Budavár Önkormányzata is aláírta.

Hosszú jogi vitára lehet számítani az ügyben, ugyanis még nem tűzték ki az első tárgyalási napot sem.

(Borítókép: KÖZTI Zrt.)