Novák Katalin: Szövetségeseket kell keresni, hogy elkerülhessük a háborút

„Ahhoz keresünk szövetségeseket, hogy a fegyverekkel vívott háborút elkerülhessük, s abban az ideológiai hadviselésben, ami a teremtés rendjét akarja felforgatni, a családot megőrizhessük családnak, a férfit férfinak, a nőt nőnek, és a nemzet maradjon együttélésünk természetes éltető tere” – mondta Novák Katalin Gyulafehérváron szombaton.

A köztársasági elnök Bethlen Gábor szobrának ünnepélyes leleplezése után tartott beszédében hangsúlyozta, hogy tárgyalni kell, megpróbálni megegyezni, szövetségeseket keresni, ajtókat nyitogatni úgy, hogy a magyaroknak jobb és szebb élete legyen. Úgy, hogy közben azok is jól járjanak, akik hajlandók velünk együttműködni és szövetséget kötni. Ebben van Közép-Európa jövője – jelentette ki.

A köztársasági elnök elmondta: azért vannak ma ott, mert Bethlen Gábor nem ereszt, és mi sem eresztjük el őt, azt a férfit, aki akkor alkotott Erdély földjén maradandót, amikor mások pusztítottak, háborúztak, és elvették azt, ami másé.

Négyszáz év telt el azóta, de minket ma is lenyűgöz és kötelez a református fejedelem arra, hogy mi is építsünk: téglából, habarcsból épületeket, hitből és igéből pedig szellemi, lelki védőbástyákat 

– emelte ki a köztársasági elnök.

Kelemen Hunor: Akkor lehet építeni, ha béke van

Kelemen Hunor, a Románia miniszterelnök-helyettesi tisztségét is betöltő politikus szerint Bethlen Gábor egy másik szempontból is példa lehet az utókor számára.

Azt üzeni, hogy a kisebb országok akkor lehetnek sikeresek, ha értik és a maguk javára fordítják a nagyhatalmi törekvéseket, ha mindig szem előtt tartják a saját érdekeiket, amiként Bethlen Gábor is tette. A politikus Bethlen Gábor tanításának tartotta azt is, hogy érdemes küzdeni azért, amiben igazán hiszünk.

Mindig meg kell tenni, amit lehet

– idézte a fejedelem szállóigévé vált mondatát. Úgy vélte, ez is ok arra, hogy Bethlen Gábort ne csak nagy elődnek, hanem követendő példának tekintsük.

Először ünneplik szórványban a református egység napját

A Bethlen Gábor-szobor szimbolikus helyre, a gyulafehérvári várba került. Ez jelzi, hogy a gyulafehérvári többségi román közösség befogadta a kisebbség hősét. Ünnepi beszédében Gabriel Pleșa polgármester úgy fogalmazott,

Bethlen Gábor visszatért a várba, az épület elé, amelyben 400 éve megalapította a Collegium Academicumot, Erdély felsőoktatási intézményét. A szobor felidézi a múltunkat, megerősíti a jelenünket, és a jövő felé irányít.

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) püspöke elmondta, először ünneplik szórványban a református egység napját. Úgy vélte, a szoborral

A püspök szerint a kollégium 400 évvel ezelőtti megalapítása annak a következménye, hogy Bethlen Gábor felismerte, erősíteni kell a Nyugattal fenntartott gazdasági, kulturális kapcsolatokat, és hogy nincs gazdasági felemelkedés a haza iránt hűséges szakemberek nélkül. Sikerült olyan felsőfokú intézményt létrehoznia, amely évszázadokon át szolgálta Erdély szellemi felemelkedését.

Victor Opaschi, a román kormány vallásügyi államtitkára beszédében hangsúlyozta, örömmel vesz részt a magyar egyházak rendezvényein, és jelenléte azt mutatja, hogy

A református egység napja alkalmából szervezett rendezvényeken az egyház meghívására részt vett Novák Katalin köztársasági elnök.

Tíz református püspök tíz olyan dél-erdélyi református templomot szentelt újra, amelyet a magyar állam támogatásával újítottak fel a közelmúltban – írja az MTI.