Pártalapítás előtt Márki-Zay Péter: bukás után lesz-e feltámadás?

Nem új keletű hír, hogy Márki-Zay Péter új pártot kíván alapítani. Közvetlenül a tavaly őszi miniszterelnök-jelölti előválasztás után is ellenzékváltásról, hetedik parlamenti frakcióról és egy jobbközép párt létrehozásáról beszélt.

Az ellenzékváltás szóba se jöhetett úgy, hogy a hódmezővásárhelyi polgármesternek éppen a hatpárti ellenzéket kellett volna közös miniszterelnök-jelöltként győzelemre vezetnie az április 3-i választáson. A hetedik frakció terve is szembetalálkozott az ellenzéki pártok érdekeivel. Hetekig tartó alkudozások, üzengetések után kellett visszavonulót fújnia Márki-Zay Péternek.

Az április 3-i ellenzéki kudarc végül pontot tett a hódmezővásárhelyi polgármester és a hatpárti ellenzék harmonikusnak egy cseppet sem mondható szövetségére. Azóta sokan sok mindent mondtak, írtak már az okokról, több elemzés, interjú, nyilatkozat, cikk jelent meg az ellenzéki összefogás választási vereségét magyarázva. Ezek többsége mind felveti Márki-Zay Péter felelősségét, aki bár elismerte a saját hibáit, általában inkább a magyarországi politikai környezetet bírálja az ellenzék sikertelensége miatt.

A valódi okok nem az ellenzékben voltak, hanem a hatalmas túlerőben: a többszázszoros erőforrásfölényben, a Fidesz propagandagépezetében, az évek alatt leépített független sajtóban és intézményekben, a feudális függési rendszerben és a kiszolgáltatottságban, a teljes lakosságra kiterjedő adatbázisokban és a mozgósítási képességekben. Csúzlival küzdöttünk egy tankhadosztály ellen

– fejtette ki a napokban Márki-Zay Péter a Facebook-oldalán reagálva egy oknyomozó cikkre, amely az ellenzéki kampány belső viszonyairól lebbentette fel a fátylat.

A halál csak a kezdet?

A hódmezővásárhelyi polgármester nem tett le a politikai ambícióiról, április 3-a óta rendületlenül tovább kampányol, mintha csupán a hatpárti ellenzék esett volna el a választáson, de neki még csak most dördült volna el a startpisztoly.

G. Fodor Gábor politológus, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója az Indexnek adott interjújában azt mondta, hogy Márki-Zay Péter egyike azoknak a politikusoknak (Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely mellett), akik politikai értelemben meghaltak, és csak úgy tűnik, mintha élnének, köztünk járnak, de valójában „zombik”, akik elvesztették a politikai cselekvőképességüket.

Márki-Zay Péter hatalmas vereséget szenvedett el, de nem is ennek a ténye a fontos. Vereséget szenvedni és győzni is lehet a politikában. Márki-Zay Péter nem azért halt meg, mert vesztett, hanem azért, mert elégette a reményt, a politika egyik legfontosabb erőforrását, »elhiszem ezt az embert, mert hiszek neki«, ezt nullázta le. (...) Márki-Zay Péter a saját karakterét égette el, és eljutott ahhoz a ponthoz, hogy már nem lehet benne hinni. Ezért halt meg politikailag. És azért zombi, mert úgy tűnik, mintha élne, itt van közöttünk, ott van Hódmezővásárhelyen, mutat ambíciókat, de mindenki tudja, hogy nem az élők világához tartozik

– fejtette ki G. Fodor Gábor.

„Létrehozzuk a civilek pártját” – írta ki május 16-án Márki-Zay Péter a közösségi oldalára. A bejegyzés után nem először szaladt végig a magyar sajtón, hogy a hódmezővásárhelyi polgármester pártot alapít. Beszélt már erről a választás előtt és nem sokkal a választás után is.

A különbség annyi, hogy korábban még azt emelte ki: új jobboldali, konzervatív-szabadelvű pártot alapítana, mostani kijelentései alapján ez még mindig célja, de újabban mintha már azon lenne a hangsúly, hogy „legyen a civileknek egy pártja”.

A Mindenki Magyarországa Mozgalom és az általa képviselt civilek nagyon sok hátrányt szenvedtek a választások során az ellenzéki együttműködésben amiatt, hogy az érdekeiket nem tudtuk egy párton keresztül érvényesíteni. Épp ezért mondjuk most azt: legyen a civileknek egy pártja!

– közölte Márki-Zay Péter a Facebookon.

Egy másik bejegyzésében azt írta, nem a választások miatt van szükség az új pártra, hanem azért, mert április 3-án „bebizonyosodott”, „nincs meg a feltétele annak”, hogy demokratikus választáson lehessen legyőzni a Fideszt.

A hódmezővásárhelyi polgármester szerint az elmúlt másfél év tapasztalata az volt, hogy a civileket háttérbe szorították azzal az indokkal, hogy nekik nincs pártjuk. „Ezért érezzük most úgy nagyon sokan, hogy – habár a fő irányvonal továbbra is a civilségünk, de – szükségünk van egy érdekérvényesítő eszközre, ezért kell egy párt is” – tette hozzá.

Márki-Zay Péter arról is tájékoztatott, hogy a pártalapítással kapcsolatos kérdésekre a Mindenki Magyarországa Mozgalom május végi tisztújításán tudnak pontot tenni, és a mostani terveik szerint augusztus végén alakulhat meg a „civilek pártja”, amely a következő európai parlamenti választásokon már jelölteket is állítana.

Ki marad Márki-Zay Péter mellett?

A pártalapítást ugyanakkor még a hódmezővásárhelyi polgármester korábbi, szorosabb támogatói, illetve politikai szövetségesei sem tartják jó ötletnek. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő – állítása szerint – megpróbálta lebeszélni a pártalapításról Márki-Zay Pétert.

Az ellenzéki összefogás korábbi egyházpolitikai felelőse, Lukácsi Katalin lemondott a Mindenki Magyarországa Mozgalom elnökségi tagságáról, úgy véli, most még a számvetés ideje van, és az ellenzéknek inkább ismerkednie kell a valósággal. Márki-Zay Péter vezetői képességeit is kritizálta, a Mindenki Magyarországa Mozgalom tagságának szánt levelében az írta, hogy jó és tisztességes embernek tartja a hódmezővásárhelyi polgármestert, de nem tartja jó vezetőnek. Lukácsi Katalin szerint Márki-Zay Péternek vigyáznia kell, és komoly önvizsgálatot kell tartania ahhoz, hogy nehogy ő is olyan tehertétele legyen a magyar közéletnek, mint amivé Gyurcsány Ferenc vált.

Kész Zoltán, aki Márki-Zay Péter mellett az egyik alapító tagja a Mindenki Magyarországa Mozgalomnak, és az egyik legfontosabb segítője és tanácsadója volt a polgármester miniszterelnök-jelölti kampányának, szintén nem híve most egy pártalapításnak. Továbbá nyílt levélben szólította fel Márki-Zay Pétert, hogy fillérre pontosan számoljon el a kampánypénzekkel még májusban.

Gondolom, mondanom sem kell, hogy az adományozók által egyértelműen célhoz kötötten adott támogatásokat nem a célra felhasználni (például pártot építeni belőle) lopás, amelyet az MMM-ben nemcsak te, de senki más sem tűr el

– tette hozzá Kész Zoltán.

Márki-Zay Péter erre azt írta a közösségi oldalán, hogy naponta jelennek meg lejárató cikkek, és „valakik nagyon félnek” egy új párt megjelenésétől. Azt ígérte, hogy átláthatóan el fog számolni mindennel.

„Az MMM a kampány során mindig a saját nevében és saját felelősségére kért támogatásokat, azokkal átláthatóan el fog számolni, a maradványt – ha lesz – azonban jogi okból nem adhatja át egyetlen pártnak sem, hiába sugallják most ezt újságcikkben egyesek” – közölte a hódmezővásárhelyi polgármester.

A hvg.hu a Mindenki Magyarországa Mozgalom több elnökségi tagjával is beszélt, akik nem támogatják, hogy a mozgalom párttá váljon, a tagok pedig nem lépnek be Márki-Zay Péter leendő pártjába.

„Nem azért hoztuk létre a Mindenki Magyarországa Mozgalmat, hogy végül párt legyen, Márki-Zay Péter elnök a pártalapításhoz közgyűlési hozzájárulás nélkül nem használhatja fel sem a mozgalmat, sem pedig a Kossuth-köröket” – nyilatkozta a lapnak Magyar György, az MMM elnökségi és alapító tagja, aki akár Márki-Zay Péter kihívója is lehet az elnöki pozícióért a mozgalom május végi tisztújításán.

Egy hónappal ezelőtt Nagy Attila Tibor politikai elemző az Indexnek azt mondta: nincs szükség ennyi pártra. Az ellenzéki tömbnek hat pártja van, de szintén ellenzéki pozíciót foglal el a Mi Hazánk és a Kutyapárt is.

Az ellenzéknek az lenne a legjobb, ha olyan helyzet állna elő, mint 1998-ban, amikor az akkor megosztott ellenzékből kiemelkedett egy párt, ez volt a Fidesz, ami idővel a jobboldal domináns szereplőjévé vált

– fogalmazott Nagy Attila Tibor. Azt is hozzátette, hogy a Fidesszel szemben egy nagy pártot komoly struktúrával, jelentős aktivistahálózattal, rengeteg pénzzel és helyi szervezetekkel kellene építeni.

A szervezés a személynél is fontosabb

Kovács János politikai elemző szerint Márki-Zay Péter érzékeli azt a piaci rést, ami a kormányváltást akarók sokszínű táborán belül erőteljesen jelentkezik, vagyis az április 3-án vereséget szenvedő összefogáspártokból való kiábrándultságot és alternatívakeresést, amit az azóta napvilágot látott közvélemény-kutatások adatai is alátámasztanak.

Az elemző az Indexnek kifejtette: egyelőre nem világos, hogy a volt miniszterelnök-jelölt milyen politikai karakterű pártban gondolkodik, sem az, hogy annak építésében kik volnának a potenciális szövetségesei. A „civilek pártja” elnevezés is leginkább azt tükrözi, hogy Márki-Zay Péter pártpolitikai szövetségek nélkül maradt, az összefogás után ismét anti-establishment-pozíciót venne fel. Emellett továbbra sem akar világos ideológiai irányjelzőt adni a potenciális támogatóinak. Néppártot, omnibusz pártot azonban nem lehet pusztán személyi szimpátiára, illetve proteszthangulatra építeni vezetői vízió nélkül.

Azt érdemes látni, hogy az ellenzék súlyos választási veresége, valamint a kormányfőjelölt egyéni választókerületi veresége nyomán Márki-Zay komoly presztízsveszteséget szenvedett el, ami a vezetői stílusáról szóló beszámolók, az egyéni felelősség kérdése és a politikai tőkesúly, vagyis potens pártszervezeti háttér hiánya okán nagyban aláásta a hódmezővásárhelyi polgármester hitelességét, vezérszerepnimbuszát

– fogalmazott Kovács János.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy Márki-Zay Péter kampányban tett kijelentései nyomán, az azokra épített politikai támadások kereszttüzében a hódmezővásárhelyi polgármester megosztó politikussá vált, akinek megvan ugyan a saját támogatói bázisa az ellenzéki szavazókon belül, de ez ahhoz kevés, hogy integratív személyiséggé válhasson.

Rajnai Gergely, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője szerint ha valamikor időszerű új kezdeményezésekkel próbálkozni, az épp most, a ciklus elején van.

A sikeres építkezést mindenképp most kell kezdeni, hogy ez az új párt életképesnek mutatkozzon már az EP-választáson, már szinte késésben is van Márki-Zay, tehát nincs ideje hezitálni

– jelentette ki az elemző az Indexnek. Azt azonban kérdésnek tartja, hogy van-e perspektíva Márki-Zay Péter projektjében.

„A politikában nagyon gyakran a jelenben ragadunk, Márki-Zay már több alkalommal sikeres jelöltnek bizonyult, most, a legnagyobb kudarca után természetesen ezt hajlamosak vagyunk elfelejteni, de lehet reménye” – mondta Rajnai Gergely, aki szerint nem a személyével, hanem inkább Márki-Zay Péter szervezői képességeivel lehet probléma.

„Az eddigiekből azt láttuk, hogy jelöltnek jó lehet, de szervezetigazgatásban súlyos hiányosságokat mutatott, ezért ebben lehetnek inkább hosszú távú kérdések, semmint abban, hogy Márki-Zay Pétert pajzsra emelve lehet-e még sikeres egy párt Magyarországon” – mutatott rá az elemző.

Nehéz újjáéleszteni a villámkarriert

Azzal kapcsolatban, hogy G. Fodor Gábor szerint Márki-Zay Péter egy „zombi”, és hogy van-e élet a halál után a politikában, Kovács János elmondta: vannak nagy visszatérések a politikában, de azok mögött általában kitartó és következetes politizálás, illetve szisztematikus építkezés áll. A karaktergyilkosságot viszont nehéz levetkezni, hiszen a mediatizált tömegdemokrácia korában, amikor minden balul elsült mondatnak évtizedes utóélete lehet, „nagyon könnyű a még oly korlátos választói emlékezetet is felfrissíteni, az egyes szereplőkkel szembeni negatív társadalmi attitűdöket felerősíteni”.

Rajnai Gergely szerint ha az április 3-ai ellenzéki kudarcra halálként is tekintünk, a feltámadás nem lehet kizárt Márki-Zay esetében. A politikában nem példátlan, hogy sikeresen térjenek vissza olyanok, akik korábban elbuktak. Az elemző emlékeztetett rá:

• Orbán Viktor 2002 és 2006 után is a politikában tudott maradni,
• Tarlós István sem első próbálkozásra lett főpolgármester,
• sőt Gyurcsány Ferenc a hatalmas kudarcai után még mindig ott van a hazai politika élvonalában.

Ami inkább aggasztóbb lehet Márki-Zay Péter szempontjából, hogy ő a „semmiből jött”, ez is volt a sikere egyik kulcsa, míg az említett politikusok egy hosszabb politikai előélet után szenvedték el legsúlyosabb kudarcaikat.

„Márki-Zay beleillik abba a mintába, amibe például a korábbi szlovén és bolgár miniszterelnökök: kívülről érkező, hihetetlen gyorsan népszerűvé váló politikusok, akik azonban rövid idő alatt buktak hatalmasat, és az ilyen villámkarriert sokkal nehezebb újjáéleszteni, mint az évtizedes építkezés után bedőlőt” – hangsúlyozta Rajnai Gergely.

Márki-Zay Péter cégért keres

Kovács János rámutatott: a választás óta Márki-Zay Péter mögül eltűnt a tömegtámogatás, a DK és a Jobbik a többi párt aktív vagy passzív támogatásával a „kapitányt” a hajódeszka végére állította. Ebben a helyzetben „a hajó Jónásaként”, „politikai hajótöröttként” kell partra evickélnie, és ott ismét felvonni a saját zászlaját.

Az elemző szerint ez azért sem lesz egyszerű mutatvány, mert a legénység leglojálisabb tisztjei is csatlakoztak a matrózlázadáshoz: mozgalmának oszlopos tagjai is nyíltan bírálják Márki-Zay Péter vezetői teljesítményét, pártalakítási ambícióit vagy éppen a kampányra szánt adományokkal való elszámolás elmaradását.

Rajnai Gergely úgy véli: az ellenzéki helyezkedésben nem meglepő, hogy a versenytársak nem nézik szívesen a mezőny bővülését.

Bizonyos szempontból az, hogy az ellenzéken belül nem népszerű Márki-Zay Péter, a korábbiakban használt neki, hiszen erősíti a politikán kívüli, annak megújítására képes karakterét, így paradox módon ez az egyébként természetes fogadtatás még segíthet is neki

– magyarázta a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője az Indexnek.

A kérdésre, hogy változhatott-e Márki-Zay Péter koncepciója, és ezért emeli ki leendő pártjának „civil” jellegét, Kovács János azt mondta: a hódmezővásárhelyi polgármester keresi azt a „cégért”, azt a termékkapcsolást, amely mögé politikai tartalmat, illetve megszólítható célcsoportokat tud felépíteni, bevonzani.

Rajnai Gergely szerint Márki-Zay Péter mindig markáns ideológiai álláspontot képviselt, amikor konkrét kérdésekről kérdezték, de korábbi népszerűségét nem ez okozta, hanem a politikán kívüli, civil, integratív karaktere.

Az elemző logikusnak nevezte, hogy a hódmezővásárhelyi polgármester nem arra az ideológiai alapra épít, amire Magyarországon nincs nagy igény, „ellenben a »politikán kívüli politikus« figurájára a jelenlegi ellenzékben nagy igény van”.

Kovács János szerint Márki-Zay Péter abban az értelemben csapdába került, hogy politikusi karakterének rövid távon jót tenne, ha háttérbe vonulna. Ugyanakkor ezt nem teheti meg, mivel nem áll mögötte stabil hátország, politikai tőkesúly, és szüksége van a nyilvánosan vállalt konfliktusokra ahhoz, hogy képes legyen felszínen maradni, az összefogással meggyengült, ellenzéken belüli anti-establishment karakterét megerősíteni. Az elemző kiemelte: egy politikus számára azonban sosem kedvező, ha önkéntes alanya lesz egy „élve boncolásnak”.

(Borítókép: Márki-Zay Péter. Fotó:  Huszti István / Index )