A magyar politika főszereplői voltak, de emlékszünk még rájuk?

Az elmúlt 32 évben rendszerváltó pártok zsugorodtak össze, és ikonikus szereplőktől kellett búcsúznunk. Cikkünkben négy olyan párt történetét mutatjuk be röviden, amelyeknek már parlamenti helyük sincs, pedig háromnak még kormányzati szerep is jutott.

Rendszerváltók

A Magyar Demokrata Fórumot 1987-ben alapították Lakiteleken, Lezsák Sándor kertjében. Antall Józsefet 1989. október 21-én választották a párt elnökévé. Az MDF a rendszerváltás egyik meghatározó politikai szervezete volt, az 1990-es választások győztese. Az MDF az FKgP-vel és a KDNP-vel alakított kormányt, a miniszterelnök Antall József lett. Halála után az addigi belügyminiszter, Boross Péter vette át a kormányfői pozíciót.

Antall Józsefről születésének kilencvenedik évfordulóján barátja és utódja, Boross Péter volt miniszterelnök elevenítette fel emlékeit az Indexnek.

Az MDF-ből a kilencvenes években több képviselőt is kizártak, vagy maguk távoztak a pártból, amelynek nyomán új politikai alakulatok jöttek létre. Az egyik ilyen a Csurka István vezette Magyar Igazság és Élet Pártja volt, a másik a Szabó Iván alapította Magyar Demokrata Néppárt.

Az 1994-es választáson a listás szavazatok 11,73 százalékos arányával a harmadik erő volt az MDF, a szocialista Horn Gyula alakított kormányt. Az 1998-as választáson az MDF listán nem érte el a bejutási küszöböt, de több egyéni képviselői győzelmének köszönhetően mégis parlamenti frakciót alapíthatott, sőt négy év ellenzéki politizálás után a Fidesz és az FKgP koalíciós partnereként 1998 és 2002 között újra kormánypárt volt. Ebben a ciklusban Dávid Ibolya kapta az igazságügyi miniszteri tisztséget.

2002-ben együtt indult a Fidesz és az MDF, elveszítették a választást, Medgyessy Péter alakított kormányt. Az MDF-nek saját frakciója volt, de a ciklus közben több politikust is kizártak a képviselőcsoportból.

Az MDF 2006-ban önállóan állt rajthoz, Dávid Ibolya volt a listavezető. Itt még felmerült az a lehetőség, hogy a Fidesz és az MDF közös miniszterelnök-jelöltet állít, aki nem Orbán Viktor, hanem Bod Péter Ákos lett volna, de az MDF végül egyedül mérettette meg magát. 5,04 százalékos eredménnyel sikerült átlépnie a parlamenti küszöböt.

2009-ban változott a párt irányvonala, Horn Gyula egykori pénzügyminiszterét, Bokros Lajost tették EP-választási listájuk első helyére. Az irányváltás miatt szakított a párttal többek között Boross Péter korábbi miniszterelnök. Csáky András kilépésével 2009 márciusában megszűnt a párt parlamenti frakciója. A 2009-es EP-választáson egy mandátumot nyertek, Bokros Lajos ment Brüsszelbe.

A 2010-es választások előtt az MDF Bokros Lajost jelölte miniszterelnöknek, együttműködtek az SZDSZ-szel, de nem sikerült bejutniuk az Országgyűlésbe. Az MDF húsz év után esett ki a parlamentből, Dávid Ibolya lemondott az elnöki tisztségről, helyét ideiglenesen Herényi Károly vette át, később Makay Zsoltot választották pártvezetőnek.

A 2010-es választási kudarc után a Magyar Demokrata Fórum nevet változtatott, 2011-ben Jólét és Szabadság Demokrata Közösségként folytatták.

A 2014-es választásokon nem szereztek mandátumot. A 2018-as és a 2022-es választásokon nem indultak. Az MDF-et megrázó lehallgatási ügyről itt számoltunk be bővebben.

Liberálisok

1988-ban alapították meg a Szabad Kezdeményezések Hálózatát. A Szabad Demokraták Szövetsége 1988 novemberében jött létre, később részt vettek az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásain, viszont az SZDSZ attól tartott, hogy közvetlen államfőválasztás esetén Pozsgay Imre lenne a legesélyesebb jelölt, ezért nem írták alá az egyezséget. Ebből lett végül a négyigenes népszavazás, amelyet az SZDSZ mellett a Fidesz, az FKgP és az MSZDP kezdeményezett. Az igenek győztek abban a kérdésben is, hogy csak az országgyűlési választások után döntsenek az államfőről.

Az 1990-es választáson az SZDSZ második legerősebb pártként jutott a parlamentbe. Az MDF–SZDSZ-paktumnak köszönhetően a liberális párt egyik alapítója, Göncz Árpád lett a köztársasági elnök. Budapest főpolgármesterének is egy SZDSZ-es politikust választottak, Demszky Gábor 1990-től 2010-ig töltötte be a tisztséget.

Az SZDSZ az 1994-es választáson újra a második helyen zárt, és az 1994–1998 közötti ciklusban az MSZP koalíciós partnereként kormánypárt volt. Szavazóbázisa nem jutalmazta a kormányzati pozíciót, 1998-ban visszacsúsztak az erősorrend negyedik helyére. Mindkét választáson Kuncze Gábor vezette az SZDSZ listáját.

A 2002-es választások után az MSZP oldalán újra visszatért a kormányba az SZDSZ, először Medgyessy Péter, aztán Gyurcsány Ferenc miniszterelnökségével. 2006-ban ugyanezzel a felállással folytatták, de a 2008 utáni koalíciós válságot követően a 2010-es választásnak már nem a szocialistákkal, hanem az MDF-el együttműködve futottak neki. Mindketten búcsúztak a parlamenttől.

Retkes Attila 2010 májusában mondott le a pártelnökségről. Az SZDSZ ezután legtöbbször a tartozásaival összefüggésben került a hírekbe, 2014-ben szűnt meg.

Kisgazdák

A Független Kisgazdapárt története egészen az 1900-as évek elejéig vezethető vissza. A Független Kisgazda- Földmunkás- és Polgári Párt 1988 novemberében alakult újjá.

Az 1990-es választáson harmadik erőként jutottak a parlamentbe, koalíciós kormányt alakítottak a győztes MDF-fel, valamint a KDNP-vel. A frakciót Torgyán József vezette, aki később a párt elnöke lett. Torgyán József kritizálta Antall József kormányzását, a vitából frakciószakadás lett, Torgyán József és az őt támogató képviselők ellenzékbe vonultak.

Az FKgP az 1994-es választás után is folytathatta a parlamenti munkát, 1998-ban pedig újra kormányzati szerephez jutott koalíciós partnerként – a Fidesz és az MDF mellett – Orbán Viktor első kormányában. Torgyán József földművelési és vidékfejlesztési miniszter lett. A koalíciós szerződésben lefektették azt is, hogy a kisgazdák javasolhatnak köztársasági elnököt, aki Mádl Ferenc lett.

Az FKgP körül a kétezres évek elején több botrány volt, a frakció egy része szembefordult Torgyán Józseffel, akinek a miniszteri pozíciójáról is le kellett mondania. 2002-ben Réti Miklóst választották a párt elnökének Torgyán József után.

A 2002-es választáson az FKgP már az egyszázalékos támogatottságot sem érte el. 2006-ban több kisgazda a MIÉP – Jobbik a Harmadik Út nevű szövetségben indult, más részük önállóan, de nem sikerült mandátumot nyerniük.

A 2010-es választásnak mindössze két egyéni jelölttel vágtak neki, 2014-ben már ötven egyéni jelölt és országos lista is szerepelt a nevük mellett, de újra egy százalék alatt zártak.

2019-ben bejelentették, hogy együttműködnek a Mi Hazánk Mozgalommal és a MIÉP-pel. 2021-ben felszámolás alatt állt a párt, de idén újra életjelet adtak magukról. Torgyán József 2017-ben hunyt el, portrénkat itt találja.

Akik az MDF-ből szakadtak ki

Csurka István 1992 nyarán jelentette meg Néhány gondolat a rendszerváltás két esztendeje és az MDF új programja kapcsán című írását, amelyben a kormánypolitikát is kritizálta. Az MDF 1993. januári országos gyűlésén alulmaradt Antall Józseffel szemben a pártelnöki pozícióért vívott küzdelemben. Májusban az MDF-en belül megalakult a Magyar Igazság Nemzetpolitikai Csoport azokkal a tagokkal, akik nem szavazták meg az ukrán–magyar alapszerződést. Ezen a napon született meg a Magyar Út Körök mozgalom is.

Csurka Istvánt 1993 nyarán zárták ki a pártból, ezután társaival megalapították a Magyar Igazság és Élet Pártját. A kezdet döcögős volt, az 1994-es országgyűlési választáson 1,58 százalékos eredményre voltak képesek.

1998-ban viszont sikerült megugraniuk a parlamenti küszöböt, az 5,55 százalék önálló frakciót jelentett. 2002-ben 4,37 százalékos eredménnyel búcsúztak az Országgyűléstől. 2006-ban a Jobbikkal közösen próbálkoztak a MIÉP – Jobbik a Harmadik Út névre keresztelt szövetségben, de a mandátumszerzéshez ez sem volt elég, 2,2 százalékon végeztek. A MIÉP a 2010-es választáson 11 egyéni jelöltet állított, nem nyertek mandátumot.

A pártot 1993 óta vezető Csurka István 2012. február 4-én meghalt, halálának tizedik évfordulójáról itt emlékeztünk meg. Októberben Fenyvessy Zoltánt választották a párt vezetőjévé.

2013-ban, ha nem is választás útján, de újra lettek MIÉP-es országgyűlési képviselők. Két jobbikos honatya, Endrésik Zsolt és Rozgonyi Ernő csatlakozott a párthoz.

A 2014-es országgyűlési választáson nem volt listája a MIÉP-nek, de egyéni jelöltjeikkel lehetett találkozni a szavazólapokon. A 2018-as választáson viszont 58 önálló egyéni jelölt és országos lista is szerepelt a MIÉP logója mellett. Listán 0,15 százalékig jutottak.

A MIÉP 2019-ben együttműködési megállapodást kötött a Mi Hazánk Mozgalommal. A Magyar Igazság és Élet Pártja 2021-ben szűnt meg, de még abban az évben bejegyeztek egy új szervezetet ugyanezen a néven.

A 2010 óta történt pártalapítási kísérletekről szóló anyagunkat itt találja.

(Borítókép: Index)