Élelmiszerkupon, áfamentesség, egyszeri bérjuttatás – mit akar az ellenzék?

Az új Országgyűlés május 2-án alakult meg, május végén pedig el is fogadta a kormánypárti többség az Alaptörvény tizedik módosítását. Az ellenzék ezt nem támogatta, de több saját javaslatuk is van.

Az MSZP élelmiszerkupont szeretne

A szocialista politikusok Élelmiszerkupon program bevezetéséről címmel nyújtottak be határozati javaslatot.

• Az elektronikus élelmiszerkupon havonta legalább húszezer forint összeget biztosítana a jogosultak számára.
• Az élelmiszerkupont bármelyik élelmiszerüzletben, de kizárólag alapvető élelmiszerek vásárlására lehetne fordítani.
• Az élelmiszerkupon elektronikus kártya formájában, az állam által kerülne kiállításra, amit a bankkártyás fizetés szerint tudna használni a jogosult (de minden fél számára költségmentesen), és a SZÉP-kártya használatához hasonlóan kapna tájékoztatást a blokkon az egyenlegről is.

Az MSZP szerint a jogosultak meghatározásánál különösen az alábbi társadalmi csoportokat kell figyelembe venni: azon gyermeket nevelő családok, ahol az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a létminimum szintjét, az egyszülős családok, az alacsony nyugdíjban részesülő nyugdíjasok, a súlyos fogyatékossággal élők, a szociális segélyből élő munkanélküliek, a hajléktalanok, valamint a szociális ösztöndíjban részesülő, felsőfokú tanulmányokat végzők.

A Jobbik áfamentességet követel

A jobbikos politikusok Az alapvető élelmiszerek áfamentességének megteremtése érdekében szükséges módosításokról címmel nyújtottak be határozati javaslatot.

A dokumentum szerint az alapvető élelmiszerek lennének mentesek az általános forgalmi adó alól, különösen a zsír, az olaj, a cukor, a tej, a joghurt, a sajt, a hús, a hal, a tojás, a magok, a hüvelyesek, a zöldségek, a gyümölcsök, a kenyér, a rizs, a tészta és a gabonafélék.

Egy másik jobbikos javaslatban – amelyet Z. Kárpát Dániel jegyez – szülőtámogatási járadékot vezetnének be:

Javasoljuk, hogy a már amúgy is befizetett személyi jövedelemadója 10 százalékáról a magyar munkavállaló közvetlenül rendelkezhessen, utalhassa azt szülei vagy valamely szülője számára. Javasoljuk továbbá, hogy egy későbbi megállapodás részét képező kulccsal a szülőtámogatás lehetőségét a válság elmúltával is tartsuk majd meg.

A Jobbik a gyermekneveléshez szükséges termékeket is mentesítené az általános forgalmi adó alól, idesorolják többek között a csecsemőpelenkát, a babakocsit és tartozékait, a csecsemőruhát, valamint a higiéniai/gyógyszerészeti áruk egy részét is a műanyag háztartási eszközökkel együtt.

A DK így fékezné meg az inflációt

A DK-nak több javaslata is van az infláció megfékezésére és a nehéz helyzetbe jutottak segítésére:

• Egyszeri, minimum százezer forintos támogatás a gyereket nevelő családoknak, az átlagnál kisebb jövedelmű nyugdíjasoknak, az átlagjövedelmet el nem érő közalkalmazottaknak, valamint a súlyos fogyatékkal élőknek.
• Minden járműre érvényes, három hónapos, ezerforintos tömegközlekedési bérlet bevezetése.
• Az általános forgalmi adó mértékének csökkentése 2020. év végéig nulla százalékra, 2023. január 1-től 5 százalékra az alapvető élelmiszerek, a gyermekápolási termékek, a női higiéniai termékek, a munkahelyi, üzemi étkeztetés, a napelemek és egyéb megújulóenergia-termékek, valamint a lakóépületek energetikai korszerűsítése esetében.
• Az üzemanyagok esetében 75 dolláros világpiaci kőolajár felett ötven százalékkal csökkentenék a jövedéki adó mértékét. A fűtőanyagok jövedéki adója pedig év végéig nulla százalék lenne.

Két DK-s politikus, Arató Gergely és Kordás László a munkavállalók védelme és a munkahelyek megőrzése érdekében szükséges kormányzati intézkedésekről szóló határozati javaslatot is benyújtott.

Ebben többek között azt szorgalmazzák, hogy erősítsék meg a kollektív szerződések rendszerét és a szakszervezeti jogokat, az érdekképviseletek bevonásával alkossanak olyan törvényeket, amelyek garantálják a munkavállalói jogokat, erőteljesebben lépjenek fel a diszkrimináció és a munkahelyi zaklatás ellen, valamint szakszervezeti részvétellel biztosítsák, hogy a diákok az oktatási rendszeren belül megfelelő tájékoztatást kapjanak a munka világáról és az alapvető pénzügyi ismeretekről.

Az LMP csökkentené a levegőszennyezést

Az energiaszegénység és a levegőszennyezés csökkentéséről címmel nyújtott be határozati javaslatot az LMP-s Bakos Bernadett. Ennek pontjai között szerepel:

• Népességszámtól függetlenül a kormány nyújtson támogatást az önkormányzatoknak nappali melegedők, éjjeli menedékhelyek és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények szükség szerinti létrehozására és működtetésére.
• A kormány indítson komplex épületenergetikai mélyfelújítási programot évi legalább 300 milliárd forintos kerettel, aminek része az épületek szigetelése, nyílászáróinak és fűtési rendszerének cseréje, valamint megújuló energiaforrások alkalmazása. Biztosítanák, hogy a programban a leginkább rászorulók is részt tudjanak venni önrész nélkül.
• A kormány támogassa a megújuló energiaforrásokra épülő távhőrendszerek kiépítését és továbbfejlesztését.
• A kormány készítse elő a szükséges jogszabály-módosításokat annak érdekében, hogy véglegesen és az ország teljes területén betiltásra kerüljön az avar és a kerti hulladék égetése. Az illegális hulladékégetést is felszámolnák.
• A kormány az eddigieknél hatékonyabb felvilágosító, szemléletformáló kampányok útján tájékoztassa a lakosságot a helytelen fűtés káros egészségi, környezeti és gazdasági hatásairól, jogi vonatkozásairól és a lehetséges alternatívákról, támogatási programokról.
• Készítsék elő a szükséges jogszabály-módosításokat annak érdekében, hogy korlátozásra kerüljön a szennyező járművek importja.
• Készítsék elő a szükséges jogszabály-módosításokat annak érdekében, hogy országos elektronikus úthasználati díj kerüljön bevezetésre, ami a városokban a dugódíj funkcióját is betölti. A GPS-alapú, használat- és szennyezésarányos, valamint időszaktól függő úthasználati díj hatékony eszköze a forgalom csillapításának, a légszennyezés csökkentésének és a városok élhetőbbé tételének.

Keresztes László Lórántnak és Ungár Péternek a növényvédő szerek használatának drasztikus csökkentésére is van határozati javaslata, a frakcióvezető Magyarország GMO-mentességének megőrzését is határozati javaslatba foglalta.

A Párbeszéd egyösszegű bérjuttatást adna

Mellár Tamás nyújtotta be azt a törvényjavaslatot, amellyel az inflációt kompenzáló egyszeri, egyösszegű juttatásokat adna a közalkalmazottaknak. Az indoklás így szól:

A meglódult infláció miatt szükségesnek tartjuk, hogy az éves bér tíz százalékában meghatározott inflációt kompenzáló egyszeri, egyösszegű bérjuttatást biztosítson a kormány az oktatási, egészségügyi szakdolgozók, szociális, kulturális dolgozók és egyéb közalkalmazottak számára. Az alapfizetésük nemcsak alacsonyabb az átlagbérnél, de kevesebbet is ér az infláció miatt. Az alacsony fizetések miatti elvándorlás komoly kockázatot jelent. Ez a javaslat nem helyettesíti a jelentős béremelési igényeiket, de rövid távon legalább az infláció okozta megélhetési nehézségeiket csillapíthatja.

A költségvetési módosítás 245 milliárd forint átcsoportosítására vonatkozik.

A népszavazási kérdésekről szólnak a közös ellenzéki javaslatok

Karácsony Gergely főpolgármester még 2021 nyarán népszavazást kezdeményezett az alábbi két kérdésben:

• Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. Törvényt?
• Egyetért-e Ön azzal, hogy az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap legyen?

A referendumhoz szükséges aláírás-mennyiséget összegyűjtötték az ellenzéki pártok, de május 18-án arról számoltunk be, hogy az Alkotmánybíróság elkaszálta a kérdéseket. Az ellenzéki pártok az álláskeresési járadék időtartamának visszaállításáról határozati javaslatot, a Fudan Egyetem beruházásra vonatkozó törvény hatályon kívül helyezéséről törvényjavaslatot nyújtottak be.

A Mi Hazánk módosítaná az Alaptörvényt

Novák Előd törvényjavaslatát még Magyarország Alaptörvényének tizedik módosítása címmel nyújtotta be, de a veszélyhelyzeti szabályozásra vonatkozó módosítás után ez már a tizenegyedik alkalom lenne, amikor változik az Alaptörvény.

Az általános indoklásból kiderül, hogy a mentelmi jog megszüntetése a célja a módosításnak. Novák Előd ebben azt is kifejti, hogy az Országgyűlésnek

egyrészt a társadalom számára példamutató joglemondással helyre kell állítania a képviselői tisztségbe vetett közbizalmat, másrészt vissza kell szorítani a mentelmi joggal történő visszaélés lehetőségét, különösen a korrupcióval összefüggésben.

Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy az Alaptörvényben nevesített intézmény megszüntetése nem zárja ki, hogy „a továbbiakban is indokolt, a képviselők szólásszabadságának fokozottabb védelemére irányuló, az alkotmányossági tesztnek megfelelően szükséges és arányos norma az alacsonyabb szintű jogszabályokban helyet kapjon”.

(Borítókép:  A Demokratikus Koalíció és a Momentum képviselői kivonulnak az ülésteremből eskütétel után az Országgyűlés alakuló ülésén 2022. május 2-án.  Illyés Tibor / MTI)