Ezekkel küzdenek a balatoni vendéglátósok

Erről Kertész Rezső, a Kereskedelmi és Vendéglátó Vállalkozók Somogy Megyei Érdekképviseletének (KISOSZ) társelnöke számolt be az MTI-nek szerdán, összegezve a dél-balatoni mikro-, kis- és családi vállalkozók nyári turisztikai szezonindító fórumán elhangzottakat.

Mint kifejtette, a szakképzett munkaerő hiánya évek óta probléma a balatoni szezonban. Idén súlyosbítja a helyzetet, hogy a pandémia alatt sok volt a pályaelhagyó, és a téli időszakban külföldön, főként az osztrák sícentrumokban munkát vállaló magyarok most nem térnek haza, mivel ezek a centrumok már nyáron is nyitva tartanak. „A kisegítő munkások hiányán a tanévzárókat követően mindig enyhít a diákmunka” – tette hozzá a társelnök.

Beszámolója szerint a vállalkozók teljesíthetetlennek tartják a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató központ (NTAK) által július elsejétől a vendéglátó üzletekre és turisztikai attrakciókra is kiterjedő adatszolgáltatási kötelezettséget. A KISOSZ kezdeményezi, hogy a bevezetést legalább fél évvel halasszák el – mondta Kertész Rezső.

Beszélt arról is, hogy tavaly év végén 1400 szezonálisan vagy egész évben üzemelő dél-balatoni vendéglátóhelyet tartottak számon.

Félő, hogy számottevően csökken a vállalkozások száma, ha nem kap valamiféle támogatást ez a pandémia alatt minden tartalékát felélő, és számos újabb kihívással – növekvő rezsi- és beszerzési árak, árualap- és szakemberhiány, háború, alapbéremelés, növekvő adminisztrációs terhek stb. – szembesülő szektor

– fogalmazott Kertész Rezső.

Az idei nyári balatoni szezonról szólva azt mondta, a dél-balatoni vállalkozók elégedettek lesznek, ha sikerül a tavalyi és a tavalyelőtti forgalmat megismételni, amit alapvetően befolyásol majd a hétvégék időjárása.