Így emlékeznek a politikusok a trianoni békediktátum aláírására

Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló, 2010. évi XLV. törvény kimondta:

a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme.

A nemzeti összetartozás napján országszerte számos rendezvényt tartanak, emellett a pártok, politikusok közleményben, közösségi oldalaikon emlékeznek a történtekre.

Novák Katalin: A magyar az magyar, s pont

„Magyarnak lenni döntés is" – jelentette ki a köztársasági elnök a Rákóczi Szövetség eseményén, a nemzeti összetartozás napi központi állami rendezvényen Sátoraljaújhelyen.

Novák Katalin azt mondta: a nemzeti összetartozás napján nem a veszteségeinket siratjuk, hanem a gazdagságot ünnepeljük, akkor is, ha nem mindenkinek egyértelmű, hogy nincs különbség határon innen és túl élő magyarok között.

A magyar az magyar, s pont.

–hangsúlyozta.

Karácsony Gergely az édesanyjáról mesél

Karácsony Gergely Facebook-oldalán felidézte, hogy két évvel ezelőtt a trianoni döntés 100. évfordulója alkalmából egy percre megállt Budapest. Mint írta, „bár minden évben nem állhatunk meg, idén igazán ránk férne egy kis magunkba fordulás”.

A főpolgármester kiemelte, hogy Trianon közös tragédiája a nemzetnek, számára mégis legfőképpen az édesanyja történetét jelenti, aki a második bécsi döntéssel visszacsatolt területen született, nem sokkal azelőtt, hogy az újra Romániához került.

Az anyaországba menekülő szülei úgy érezték, nagyobb biztonságban lesz, ha nem viszik magukkal, hanem egy időre a nagyszüleire bízzák. Nem sejthették, hogy a nagyszülőket hamarosan kényszermunkára viszik, és hosszú évekbe telik, mire a kislányuk, az édesanyám, a régi-új határon átkelve visszatérhet a szüleihez

– emlékezett Karácsony Gergely, aki kitért arra is, hogy szerinte a politikai oldalak nem „kezelik" jól Trianont.

„Évek óta hallom baloldali politikusoktól, hogy nincs vele dolog, hogy ki kell lépnünk a múlt árnyékából, míg a kormányoldal saját magát azonosítja a nemzettel, s sokszor kirekesztőn fegyverként használja. Pedig Trianon kapcsán nincsenek oldalak, nincsenek ideológiák, csak a közös gyász” – hangsúlyozta.

Kovács Zoltán és Orbán Balázs idézettel emlékezik

Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a Nemzeti Összetartozás Emléknapja alkalmából egy Wass Albert-idézetet posztolt, mely így szól: „Percre se feledd, hogy testvéred minden magyar, bárhol is éljen” .

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója Gróf Klebelsberg Kunótól idézte a következőt: „A tudás erejével döngetjük a trianoni börtönajtót és a szellem szavával hirdetjük a világ nemzeteinek a magyar igazságot." 

Márki-Zay Péter Trianonhoz méri a magyarok elvándorlását

Márki-Zay Péter a hódmezővásárhelyi városi ünnepségen mondott beszédében leszögezte: Trianon egy mai napig ható tragédia, hiába történt 102 éve, még mindig formálja az életünket. Karácsony Gergelyhez hasonlóan kijelentette, hogy a döntés a „a jobb és baloldali magyaroknak is kell, hogy fájjon".

Hódmezővásárhely polgármestere, a Mindenki Magyarországa Mozgalom elnöke ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy van egy másik, szintén nagyon fájdalmas dolog, amivel nekünk magyaroknak szembe kell nézzünk. 

Trianon óta nem látott mértékű tragédia, hogy mostani becslések szerint mintegy 800 ezer magyar testvérünk – köztük sok vásárhelyi is – elhagyta az országot. Ugyanaz a veszély fenyegeti az országot ismét, mint 102 évvel ezelőtt, létszámával megcsonkítás az is, ami most zajlik

– emelte ki Márki-Zay Péter.

Varga Judit: Haza csak addig van, amíg van, aki szeresse

„Csak az államnak van határa, nemzetnek nincs!” – írta Facebook-oldalán Varga Judit, kiemelve, hogy a gyász mély nyomot hagyott a magyar néplélekben. Dicsőségnek nevezte ugyanakkor, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit.

„Tudjuk, hogy bármilyen nehéz akadályt állít elénk a történelem, közösen minden kihívást le tudtunk küzdeni! Felelősségünk pedig hatalmas, hiszen értékeinket tovább kell adnunk utódainknak, mert Haza csak addig van, amíg van, aki szeresse” – jelentette ki Varga Judit.

Menczer Tamás: Megmutattuk a világnak, hogy nem vagyunk vesztesek

A trianoni békeszerződéssel megalázták, a vesztesek oldalára sorolták a magyarságot, de az azóta eltelt száz évben megmutattuk a világnak, hogy nem vagyunk vesztesek – mondta Menczer Tamás a Pest megyei Piliscsabán.

A nemzeti összetartozás napján tartott megemlékezésen a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséért felelős államtitkára, a térség országgyűlési képviselője kiemelte:

Mi megmutattuk, hogy akárhányszor rúgják ki a lábunkat, mi mindig talpra állunk, és mindig erősebbek leszünk, mint annak előtte voltunk

– fogalmazott az államtitkár, hozzátéve, ezért „minden okunk megvan rá, hogy emelt fejjel, büszkén járjunk".

Menczer Tamás hangsúlyozta továbbá azt is: megbonthatatlan és örök a lelki közösség az elcsatolt területeken élőkkel.

„A kormány erőforrásként tekint a külhoni magyarokra, olyan közösségként, amely nem elválaszt, hanem összeköt két országot” – tette hozzá.

KDNP: Segítségnyújtással enyhíthető a trauma

A Kereszténydemokrata Néppárt közleményben azt írta, hogy „történelmünk során sokszor váltunk nagyhatalmak játékszerévé, de mindig ragaszkodtunk függetlenségünkhöz, nyelvünkhöz, hitünkhöz, kultúránkhoz, tradícióinkhoz, amelyek biztosították nemzetünk fennmaradását a legnehezebb korszakokban is”.

Kiemelte, hogy az anyaország mindig segítő kezet nyújt a bajbajutottaknak, most különösképpen „a kárpátaljai testvéreinknek”.

„Békében és egyetértésben élni szomszédainkkal, de felkészülni a jövő kihívásaira és mindenben segíteni a magyarságot szerte a világban – ez a hosszútávú kulcsa annak, hogy Trianon traumája keserűségből sikeres jövővé változzon” – hangsúlyozta.

Lőcsei Lajos, Varga Ferenc és Berki Sándor együtt emlékezik

A Magyar Országgyűlés tagjaiként, roma származású magyar politikusként épp úgy szívügyünknek tekintjük a határainkon túl élő magyarajkú cigányság sorsát, mint a jelenlegi Magyarország területén élő, sokszorosan diszkriminált és mélyszegénységben élő romák felemelkedését

– ezt írta közös közleményben Lőcsei Lajos, a Momentum, Varga Ferenc, a Jobbik, és Berki Sándor, a Párbeszéd országgyűlési képviselője.

Hangsúlyozták, hogy ha egy parlamenti párt frakcióvezetője és elnöke pusztán származási, faji alapon nem tekinti a magyar nemzet részének megválasztott képviselőtársait, „annak nem lehet erkölcsi felhatalmazása június 4-én emlékezni, és nem méltó arra, hogy az Országgyűlésben az egységes magyar nemzet érdekében tisztséget viseljen, vagy helyet foglaljon!”.

Magyarország területének mintegy kétharmada veszett oda

Mint ismert, a trianoni béke feltételeit a magyarok részvétele nélkül határozták meg az 1919–20-as párizsi békekonferencián, amelyen a győztes nagyhatalmak Európa új rendjéről döntöttek. A szerződés kimondta, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország – Horvátország nélküli – területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. Végeredményben a magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát.

(Borítókép: Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírása. Fotó: George Rinhart / Corbis / Getty Images)