Mi köze Orbán Viktornak a háborúpárti Kirill pátriárkához?

Ki is az a Kirill pátriárka, és miért ilyen jelentős a személye?

A legnagyobb lélekszámmal rendelkező ortodox patriarkátus a moszkvai, amelynek vezetője Kirill pátriárka, polgári nevén Vlagyimir Mihajlovics Gungyajev, akivel korábban már foglalkoztunk, és ismertettük kétes ügyeit. Kirill pátriárkának az orosz társadalomban betöltött szerepe és az orosz néplélekre való hatása jóval nagyobb, mint gondoljuk. 

Ujházi Lóránd, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont Vallás és Társadalom Kutatóintézetének vezetője szerint az orosz–ukrán háború kapcsán az ukrán vallási közösségek politikai irányultságuknak megfelelően folyamatosan megfogalmazták hivatalos véleményüket. A Kijevi Patriarkátus függetlenségét (ún. autokefáliáját) az orosz ortodox egyház nem ismeri el. A 2018-ban kivívott státuszának megőrzését az ukrán államiság megerősödésében és az Oroszországtól való távolságban látja. Az ukrán pátriárka üzenetében Oroszországot ellenségnek nevezte, és hozzátette, Isten nem állhat a rossz oldalon.

Ukrajnában még mindig nagy számban tartoznak a moszkvai patriarkátushoz. Az ukrán ortodox egyháznak nincs könnyű dolga a jelenlegi konfliktusban, hiszen egyszerre kell megfelelnie a moszkvai és a helyi, ukrán elvárásoknak. Kirill pátriárka az ukrán ortodoxiát továbbra is a moszkvai patriarkátus integráns részének tekinti, ahogy első nyilatkozatában fogalmazott: „Bár Ukrajna külföld számunkra, de szellemileg és történelmileg sosem volt az.” „Az egyházi vezető hangsúlyozta, hogy a válság ellenére az ország továbbra is az ortodox kereszténység része” – mondta lapunknak Ujházi Lóránd.

Mi, nyugat-európaiak, amikor a moszkvai pátriárkát értékeljük, sokszor az Európában és az Egyesült Államokban elfogadott állam-egyház kapcsolatának szűrőjén keresztül tesszük. A nemzeti lét és a patriarkátus összefonódása miatt az oroszok többsége azonban egyben nemzeti megaláztatásnak is venné, ha a vallási vezetőjüket szankcionálnák. Ez az ember több millió ember érzelmeire és gondolkodására tud hatni. Az ortodox egyházban a tekintélyelvűség még ma is erősen átjárja a közösséget. A fiatalokban ez lassan kezd megváltozni, ez azonban lassan történik, és főképp a nagyvárosokban, így a folyamat eltart egy darabig. Sőt, ez adott esetben vissza is fordulhat, akár éppen a klérust ért esetleges szankciók hatására. Vagyis ilyen lépések hatására az egyház ereje tovább erősödhet

– nyilatkozta lapunknak Ujházi Lóránd, aki Kirill pátriárka prédikációját nem látja uszításnak, de felfedezhető benne az a „missziós mondanivaló”, amely a nyugati ember egyházfelfogásába már nehezen fér bele.

A Kremlnek és az orosz egyháznak is van egy birodalmi koncepciója

Ukrajnában az említett orosz ortodox egyházhoz tartozó közösségek egy része már elkezdett távolodni a moszkvai patriarkátustól. Ujházi Lóránd szerint erre igazi jelképes példa, hogy kivették az orosz pátriárka nevét a liturgikus szent szövegekből. De egyes prédikációk, deklarációk is ebbe az irányba mutatnak. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a globalizáció Oroszországra is hatott, de az orosz társadalom megosztott, főképp, ami a vidék és város kettősségét illeti. Az egyház befolyása leginkább a hagyományosabb, vidéki közösségekben nagyobb, akik fenntartásokkal fogadják a nyugati eszméket, amennyiben egyáltalán eljut hozzájuk annak az üzenetnek a lényege.

„Ráadásul továbbra is van orosz összetartás, a tüntetések töredékmértékűek a népességhez viszonyítva. Az orosz állami és az egyházi érdek találkozik abban, hogy Ukrajna felett az ellenőrzés ismét helyre álljon. Hogy ez egyházi vonatkozásban kivitelezhető lesz-e, az erősen kérdéses, jelenleg inkább nemleges választ lehetne erre adni” – fogalmazott Ujházi Lóránd, az Eötvös József Kutatóközpont Vallás és Társadalom Kutatóintézetének vezetője.

Magyar–orosz kapcsolatok a Közel-Keleten

Az NKE tanára szerint az iszlám vallás Oroszországban is erősödik, bár ez alapvetően más típusú közösség, mint a migráció okán nyugatra került közösségek – az együttélésüknek itt hagyománya van. A civilizációs határt szerinte nagyon nehéz már behúzni, hiszen a globalizáció, a migráció, a nyitott társadalmak miatt arról inkább csak történelmi összefüggésekben lehet beszélni. Ujházi Lóránd szerint nincsenek kőbe vésett civilizációs határok még ha néha kényelmesebb lenne elfogadni, hogy vannak:

A Közel-Kelettel kapcsolatban pedig van még egy fontos szempont: az orosz ortodox egyház missziójának tekintette a közel-keleti ortodoxia feletti őrködést, adott esetben védelmet, fizikai és anyagi segítséget. Magyarország a Hungary Helps programmal és a keresztények segítésére létrehozott államtitkársággal elindította néhány éve a régió keresztény közösségeit támogató programot. Magyarország a méretéhez viszonyítva sokat tett az üldözött keresztényekért a Közel-Keleten. Ebben az összefüggésben pedig az orosz ortodoxia meghatározó partner

– mondta Ujházi Lóránd, aki azt, hogy az ortodox egyháznak mekkora diplomáciai lehetőségei vannak, úgy jellemezte, hogy Moszkvában van egy „kis külügyminisztériuma”, és közel 300 millió vallásos emberrel, civil szervezetekkel, nemzetközi szervezetekkel, illetve nemzeti kormányokkal van kapcsolatban az egyház.

Kirill pátriárka elleni szankciók

Magyarország nem támogatja vallási vezetők szankcionálását – mondta korábban Azbej Tristan, az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkár, még a szankció felmerülése előtt – ezt később a magyar miniszterelnök is megerősítette. Ennek ellenére felkerült a szankciós listára Kirill pátriárka, ekkor Orbán Viktor belengette a teljes szankciós csomag megvétózását.

Pár nappal ezelőtt Orbán Viktor levelet írt Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnöknek, ahol megindokolta a döntését. Ebben a levélben Orbán Viktor kihangsúlyozta, hogy „az Európai Tanácsban minden miniszterelnök tudhatta, hogy Kirill pátriárka nincs rajta a szankciós listán, hiszen a magyar delegáció egy hónapon keresztül ezt az intézkedést ellenezte az EU-nagyköveti fórum ülésein”.

Amikor végül lekerült a szankciós csomagról Kirill pátriárka, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Facebook-posztjában úgy reagált: „Sikerült levetetnünk a szankciós listáról. Ez számunkra elvi kérdés volt, hiszen – a nemzeti érdekhez hasonlóan – a vallásszabadság érvényesüléséhez is ragaszkodunk. Belegondolni is rossz, hogy milyen folyamatokat indított volna el az egyik legjelentősebb európai keresztény egyház vezetőjének szankciós listára helyezése.”

Lapunk megkereste Nagy Attila Tibor politikai elemzőt, hogy milyen politikai okai lehettek arra Orbán Viktornak, hogy vétót helyezett kilátásba:

Orbán sosem szerette az Oroszország elleni szankciókat. Ebben van egy személyes hit is, hogy egyházfőket nem szabad szankcionálni. De szerintem ez egy jó alkalom volt arra, hogy prezentálja, hogy ha kell, hosszabb ideig tudja blokkolni a szankciókat. A kontextusban én úgy látom, hogy az Európai Bizottság és Magyarország viszonya meglehetősen terhelt, és most mutathatott Orbán Viktor egy olyan lépést, ami azt mutatta, hogy tudunk máshogy is viselkedni

– nyilatkozta az Indexnek a politikai elemző, aki szerint tehát, ez lehet egy későbbi tárgyalási alap is, amely majd – mondjuk – a helyreállítási alap megvitatásakor lesz fontos.

Nagy Attila Tibor úgy látja, hogy az eddigi ismereteink szerint „a magyar kormánynak erőteljes lépéseket kell tennie”, és szerinte a politikai tárgyalásoknak része szokott lenni egy ilyen „árukapcsolás”. Kiemelte, hogy Magyarországon van egy külön ortodox egyházszervezet, saját templommal Debrecenben. Szerinte régóta ismert, hogy a magyar kormány határozottan együttműködik az ortodox szervezettel, akik külön kérték, hogy ne támogassák a szankciót – függetlenül attól, hogy a zárt ajtók mögött mi megy, az elemző szerint a magyar kormány kifejezetten jó kapcsolatokat ápolt mindig is az ortodox egyházzal.

(Borítókép: Kirill, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája. Fotó:  Kirill KUDRYAVTSEV / AFP)